Dante Alighieri
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Dante Alighieri | |
| Született | Firenze 1265? |
| Elhunyt | Ravenna 1321. szeptember 14. |
Dante Alighieri (eredetileg:Durante Alighieri) (Firenze, 1265? – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Régi nemesi családból származott. Alapfokú iskoláit szerzetesiskolákban folytatta, a retorikában B. Latini volt a mestere. Mindössze 9 éves korában ismerte meg Beatricét, aki egész későbbi életművére hatással volt. Hozzá írta szonettjeit ( 14 soros versforma ). Ezeket összegyűjtötte : Az új élet ( La vita nuova )- ez a világirodalom első lírai regénye. Állítólag Dante legkisebb lánya, amikor szülei akaratát figyelembe véve zárdába vonult, apácai névként a Beatricét választotta.
Beatrice nagyon fiatalon halt meg 1290-ben, halála mélységesen lesújtotta Dantét.
Dante ifjúkorában katonáskodott. 1293-ban nősült meg családja hatására, feleségül vette Calvino Donati leányát, Gemmát, akitől 7 gyermeke született. Dante érdeklődése a politikai élet felé fordult, ennek elősegítése céljából felvetette magát az orvosok céhébe. A hagyomány szerint igazságos és mértéktartó volt, viszont Firenze szabadságának védelmében elszánt politikát folytatott a pápaság ellen. Minden bizonnyal ez vezette romlásba.
Rövidesen száműzték, távollétében pedig máglyahalálra ítélték. Hogy pontosan merre járt, nem tisztázott.
Súlyos nélkülözések következtek ezután. Életútjának nyomon követhető állomásai 1305-1307 között: Verona, Padova, Sarzana, Lunigiana, Romena.
Az irodalomtudomány szerint ez időszakban, kb. 1307-ben fogott neki főművének, az Isteni színjátéknak megírásához, ez a vélemény azonban korántsem egységes, de néhány információ alapján a mű keletkezési idejét nagy vonalakban 1307 és 1320 közé helyezhetjük. Ennek eredeti címe csak „Színjáték”. Giovanni Boccaccio volt Dante első életrajzírója, ő illesztette a mű címéhez az „Isteni” jelzőt. Babits Mihály fordította le magyarra.
1310-ben Dante ismét aktív politizálásba kezdett, egymás után írta a császár érdekében röpiratait és intelmeit. Henrik korai halála azonban véget vetett reményeinek. Az ez utáni éveiről sincs semmi megbízható adatunk, feltételezhető, hogy a párizsi egyetemen teológiai tanulmányokat folytatott.
1316. június 2-án a firenzei tanács általános amnesztiát hirdetett, azonban oly megalázó feltételekkel, hogy ezt Dante nem fogadta el.Ezért a tanács leromboltatta a házát. Visszatér Itáliába, ezután 1318-ban Ravennába költözött. Innen többször is visszalátogatott Veronába, utoljára 1319-ben és 1320-ban, hogy felajánlja művét Can Grandénak.
1321-ben Forli és Velence összefogott Novella da Polenta ellen. Dante a veszedelem elhárítására követségbe ment Velencébe. Az útról betegen tért vissza, s néhány nap múlva meghalt, 1321. szeptember 13-áról 14-ére virradó reggelre.
A firenzeiek több sikertelen kísérlet után, hogy hamvait visszaszerezzék, fiktív síremléket állítottak neki a Santa Croce-templomban.
[szerkesztés] Művei
- Az új élet (La Vita Nuova)
- Isteni színjáték (La Divina Commedia)
- Vendégség (Il Convivio)
- A nép nyelvén való ékesszólásról (De vulgari eloquentia)
- Az egyeduralom (De Monarchia)
[szerkesztés] Források
- Révai Nagy Lexikona
- Világirodalmi Lexikon
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Az Isteni színjáték műfordításokban Bábel Web Antológia
- Dante Alighieri: Isteni színjáték (MEK)