Körösfői-Kriesch Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösfői-Kriesch Aladár

Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kriesch János (1834–1888) zoológus fia. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly volt a mestere. München és Velence után 1891/92-ben Rómában volt ösztöndíjas. 1895. augusztus 15-én megházasodott. A kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét kökkösi Újvárossy Ilonával(Ilkával). Az esküvőn Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok. 1896-ban rövid ideig a párizsi Julian Akadémiát látogatta, előtte Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutat.

1897-1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.

1901-ben Gödöllőn vett házat, ezzel megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt, bár utóbbi csak 1907-ben költözött ide. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, melyek ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére.1904-ben létrehozta a szövőiskolát. Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését a Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta.

1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1913-ban Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.

Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a Gödöllői Városi Múzeum.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körösfői-Kriesch Aladár: Tamás betegen Gödöllői Városi Múzeum
Körösfői-Kriesch Aladár mellszobra a Gödöllői Városi Múzeum előtt

Festmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korai történelmi képek
    • Tordai országgyűlés
    • II. Rákóczi György halála
    • Eger ostroma

Mozaikképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(kivitelezte Róth Miksa)

  • Kerepesi-úti temető, árkádok kupolája
  • Velencei Magyar állandó kiállítási csarnok: Atilla király; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912)

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lotz Károly emléke (Bp., 1905)
  • Ruskinról s az angol praeraffaelitákról (Bp., 1906)
  • Naplók (Bp., 2005)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A gödöllői művésztelep: 1901-1920. (Gödöllő, 2005.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovalovszky Márta: A modern magyar festészet remekei: 1896-2003. Budapest: Corvina, 2005. Körösfői-Kriesch Aladár lásd 22-23. p. ISBN 963-13-5434-2

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]