Róth Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Róth Miksa (1865. december 26., Pest1944. június 14., Budapest) üvegfestő és mozaik művész

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1865-ben született Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. Első műterme a VII. ker. Dohány utca 10-ben volt, innen a VIII. kerület Német utca 3-ba, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender utca két, egymás melletti házában (11. és 13. - ma Auróra utca) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerület Nefelejcs utca 26-ban működött „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kálvin téri református templom egyik oldalsó üvegablaka (Budapest)

Munkái díszítik többek között az Országház, a Gresham-palota (ma szálloda), a volt Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia épületét, a szegedi Fogadalmi Templom több ablakát, a lipótmezei elmegyógyintézet, egykor Országos Tébolyda (bezárásáig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kápolnáját (ennek valamint a falakról eltávolított freskóknak a tervét a gödöllői művésztelep művésze, Nagy Sándor készítette), a marosvásárhelyi kultúrpalota és városháza, a szabadkai Városháza épületét, a Kálvin téri református templomot, a budapesti Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, illetve a Budapest-Fasori Evangélikus Templomot. Róth Miksa készítette a Magyar Országos Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte a levéltári épület ornamentikus díszítő festését valamit több bútorát és kovácsoltvas díszeinek egy részét is.

Számtalan alkotása azonban elpusztult a történelem során, így például az Üllői úti Örökimádás templomba festett ablakai, a Törley-mauzóleum üvegképei – vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakai azonban ma is láthatóak). A közhittel ellentétben nem maradtak fenn a Szent István-bazilikába készített üvegfestményei sem, csupán a mai Szent Jobb Kápolna néhány ablakának szegélydísze származik tőle. Megjegyzendő, hogy ő készítette a budai Vár egykori Szent Jobb kápolnájának üvegablakait és mozaikjait - a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a mozaikokat azonban a szocializmus idején leszedték a falról és a Balatonalmádiban felépített kápolnába vitték át.

Mozaik-alkotásai is közismertek: a Szerviták terén (az egykori Török Bankház homlokzatán) látható Budapest legnagyobb köztéri mozaikja; Róth (Vajda Zsigmond festőművésszel közös tervek alapján) készítette a Széchenyi gyógyfürdő valamint a Deák- és a Kossuth-mauzóleum mozaikjait is.

Több munkája, így például a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza, illetve a lipótmezei kápolna is a gödöllői művésztelep művészeivel való közös munka eredményeként született meg. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor és Thoroczkai-Wigand Ede által tervezett alkotásokat Róth Miksa vitelezte ki.

Számos alkotása található külföldön. Így például a hágai királynői palotában, Oslóban a Fageborg templom-ban, Mexikóvárosban a Teatro Nacionalban. A nyolc múzsát ábrázoló, szecessziós stílusú, kb. 180 négyzetméteres üvegkupola és a színpadnyílás körüli mozaikok tervét Maróti Géza készítette. (Róth és Maróti elkészítették színpadot a nézőtértől elválasztó „kristályfüggöny” terveit és makettjét is, azonban az első világháború miatt ennek kivitelezésével a mexikóiak Louis Comfor Tiffany cégét bízták meg). Velencében a biennálé magyar kiállítási csarnokába készített ablakai elpusztultak, az épületet díszítő, Körösfői-Kriesch által tervezett mozaikjai részben láthatóak. Korai munkája volt Milánóban a „Marsaglia palota” számos üvegablaka.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miksa felesége Walla Jozefa volt, a törökbálinti cementáru gyáros Walla József lánya. Három gyermekük született: Amália, Erzsébet és József - akiknek ma már nem él leszármazottjuk. Üvegfestőként dolgozott Róth Miksa öccse, Roth Emánuel/Manó is (aki Miksától eltérően, de apjukhoz, Zsigmondhoz hasonlóan rövid o-val írta a nevét). Manó festette többek között a szegedi Új Zsinagóga üvegablakait (amit gyakran tévedésből Miksa műveként tartanak számon) vagy pl. a Gellért szálló világháborúban elpusztult, de korabeli fotókról ismert Buda halála című üvegfestményét. Másik öccse Pesti Kálmán néven színészként dolgozott. Nővérük gyermeke volt Elek Artúr, aki a Nyugat című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott 1944-ben bekövetkezett öngyilkosságáig.

Róth Miksa Emlékház műemlék épülete

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Üvegfestészetek mintakönyve. (Budapest, 1896. Kunosy Vilmos és fia műintézetéből.) Megjelent az 1896-os ezredévi kiállításra.
  • Üvegedzések mintakönyve. (Budapest, 1896. Kunosy Vilmos és fia műintézetéből.)
  • Róth Miksa császári és királyi udvari üvegfestő műintézete Budapest. (Sajtó alá rendezte Csányi Károly, nyomta a "Pátria" Budapest. 1908.)
  • Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről. (A szerző kiadása. Budapest, 1942.)
  • Egy üvegfestőművész emlékei. (Hungária kiadás. Budapest, 1943.)

Munkáit részben a fenti helyszíneken, illetve az egykori lakóházából és műterméből kialakított múzeumban, a Róth Miksa Emlékházban (1078 Budapest, VII. Nefelejcs u. 26.) lehet megtekinteni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Varga Vera: Róth Miksa művészete. Budapest, 1993.
  • Fényi Tibor: Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig. Budapest, 2005.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Róth Miksa témájú médiaállományokat.