Széchenyi gyógyfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 04′ 56″ A Széchenyi gyógyfürdő, becenevén a Szecska, Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, melynek építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Városligetben található fürdő termálvízellátását jelenleg az 1938-ban átadott II. számú, „Szent István” kút, hidegvíz-ellátását 6 darab kisebb kút biztosítja. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések és nappali kórház is működik.

A Széchenyi gyógyfürdő főbejárata

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi fürdő a Pesti Napló 1850-1930 évi ajándék albumában

A fürdő megépítésének gondolatával a főváros már 1884-ben foglalkozni kezdett. Megtervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg. A közgyűlés azonban csak 1903-ban szentesítette határozatában Czigler terveit. Czigler még halála előtt értesülhetett a jóváhagyásról és állandó helyetteséül Dvorák Ede okleveles építészt és műegyetemi tanárt jelölte meg.

A helyszín többszörös módosítása után a tényleges építkezés 1909. május 7-én kezdődött meg. A művezető építész Schmitterer Jenő volt.

A fürdőt, amelyet addig Artézi fürdő néven emlegettek, 1913. június 16-án nyitották meg, már Széchenyi gyógyfürdő néven. A fürdő megépítése mintegy 3 900 000 aranykoronába került, az összes beépített terület 6220 négyzetméter volt.

A fürdő ekkor beosztása szerint magánfürdőkre, férfi és női gőzfürdőre, valamint férfi és női népfürdőre oszlott. A fürdő forgalma 1913-ban meghaladta a 200 000 főt, majd 1919-ban 890 507 fővel tetőzött. Ennek ellenére a fürdő 1914 és 1915 között veszteséggel működött, melynek oka a világháború gazdasági hatásai mellett a tervezett gyógyszálló hiánya is volt.

A fővárosi közgyűlés 1924-ben, lehetőségeihez mérten határozott a fürdő kibővítéséről. A strand építéséről a városgazdasági ügyosztály 1926. június 26-án írt ki tervpályázatot, melyre összesen 35 pályaterv érkezett. Ezek közül ifj. Francsek Imre (Budapest, 1891. március 27. - Szovjetunió, Gulág, 1952 k.) építész tervét ítélték a legjobbnak. A strandfürdőt 1927. augusztus 19-én nyitották meg, ez azonban a fürdő gazdasági egyensúlyát nem oldotta meg. A vízmelegítés költségei emelkedtek, ezért a vízhozam növelése érdekében szükségessé vált egy második artézi kút fúrása. A fúrási munkálatokat 1936. július 9-én kezdték meg és azok mintegy két évig tartottak. 1938. március 16-án 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet találtak. A kútból 24 óránként 6000 m³ víz tört a felszínre, amely megoldotta a fürdő termálvízellátását és az épület fűtését is. 1939-re a fürdő fűtőberendezését átalakították a hévízzel való fűtésre, valamint a fürdő mellett ivócsarnok is épült.

Sakk a Széchenyi gyógyfürdő medencéjében

A fürdő forgalma egészen 1944-ig emelkedett. A második világháború során az épület 20%-os károsodást szenvedett, a II. számú kút azonban nem sérült. 1945-ben, a háború után megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, és már 1945 márciusában a jobb oldali kádosztályt a szovjet katonák, a bal oldali kádosztályt és a női kádosztályt a lakosság igénybe is vehette.

1949-ben új társas iszaposztályt létesítettek. 1950-től ezen az osztályon bevezették a nőgyógyászati iszapkezeléseket is. 1952-ben került sor a fiziko- és elektroterápiás kezelések, valamint a sós kádfürdő bevezetésére. 1963. november 26-án a fürdőt télen is megnyitották.

1981-ben a férfi néposztály működése leállt és helyén társas, fürdőruhás gyógyfürdő osztályt létesítettek. A következő évben a női néposztály helyén megkezdődött a nappali kórház kialakítása, mely egy komplex fizikoterápiás részlegként működik.

Épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stilizált halak és vízi lények a fürdő előtti kandeláberen (felső képek), és az épületen (alsó kép)

Czigler az épület tervezésével több mint húsz évet foglalkozott, miután azonban 1905-ben meghalt, műve tényleges felépítését közvetlen munkatársai, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányították. Az épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista stílusú, legtöbb eleme azonban inkább neoreneszánsz. Az épület külső és belső díszítésben egyaránt fontos szerepet kapott a vízhez kapcsolódó motívumok alkalmazása. Stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak, sellők az épület előtt álló kandelábereken, az épület külső díszein találhatók meg. Ezeket az elemeket a belső díszítésként használt oszlopfőkön, díszedényeken, valamint a csempéken is alkalmazták.

Széchényi fürdő - 1942 körül

1926-tól épült meg Francsek Imre tervei alapján a fürdő uszoda része, melynek három medencéjét félkör alakban fogja közre egy „friss reneszánsz” stílusban elkészült épület. [1] A kültéri medencék körüli teret és az épületet számos szobor díszíti, a hosszúkásan elnyúló medencék oldalán egy-egy szökőkút található. A két szakaszban megépített fürdő építészetileg egységes képet mutat, stílusában azonban eklektikus, historizáló. Számos forrás neobarokk épületként írja le [2], másutt neoreneszánsz stílusúnak értékelik.[3]A vízre utaló számos motívum miatt az épület egyfajta "fürdőpalotaként" is értelmezhető, ahol a belső építészeti megoldások a fürdőkultúrának vannak alárendelve. Hasonlóan a Gellért gyógyfürdő termál részlegéhez a Széchenyi fürdő is tükrös szerkezetű, ugyanazok a medencék találhatók meg az épület mindkét szárnyában. Ennek oka, hogy tervezésekor a nemek szétválasztása miatt két szárnyban ugyanazokat a medencéket helyezték el. Mivel azonban jelenleg az épület keleti szárnyának két termál medencéje a nappali kórház tartozik, a fürdő tükrös szerkezete nem érzékelhető teljesen a látogatók számára.

A kupolacsarnok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Héliosz napisten négyes lovasfogatát hajtja

A főkupola négy sarkán Vastagh György, ifj., Bezerédy Gyula, Lányi Dezső és Szentgyörgyi István által készített tryton-kompozíció látható. Középen Markup Béla hattyúi és delfinjei láthatók.

A kupolacsarnokba való belépéskor Róna József szobrászművész remekével, a Tritonhalász kentaur szökőkútjával találjuk szemben magunkat. A kupola mozaikképei Vajda Zsigmond alkotásai. A kupola legtetején Héliosz napisten látható, amint négyes lovasfogatát hajtja. A négy félköríves ablak között görög, római, keleti és egyiptomi fürdőjelenetek láthatók. A központi képet állatövi csillagképek övezik. További szimbolikus képek; a hő-, gyógy,- szökő- és az ivóforrás ábrázolják, valamint a csarnok két oldalán látható félköríves részben az „erő” és a „szépség” képei foglalnak helyet. A festett színes üvegablakokat Róth Miksa készítette. A puttószobrok és oszlopfők Maróti Géza munkáját dicsérik, míg a lakatosmunkák (a fűtőtestek burkolata és a falikarok) Jungfer Gyula alkotásai.

Felújítási munkálatok és megújulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdő Francsek-szárnya

A fürdő állapota a 20. század második felére igen leromlott (fekete penészes falak, eltérő színűre festett homlokzat), mivel a javítások csupán alkalmankénti jelleggel és csak a felmerülő hibák sürgős kijavítására korlátozódtak.

A valódi felújítási munkálatok 1997-ben kezdődtek meg. Először a Francsek-szárny (a strand oldalán) műemléki rekonstrukciója kezdődött meg. A falak visszakapták eredeti, sárgás színüket, pótolták a hiányzó műkő elemeket, és restaurálták az előlépcsőket valamint a teraszokat.

Az Európai Uniós normáknak megfelelően a medencéket szűrő-forgató berendezésekkel látták el. Ez alól kivételek azok a medencék, melyek gyógyászati célokat szolgálnak, mivel a víz forgatása ebben az esetben rontaná vagy meggátolhatná a víz gyógyhatását. Az átalakítás során az egyik külső medencét élménymedencévé alakították át.

2003 nyarától folytatódott a Francsek-szárny tető- és homlokzati felújítása, valamint megkezdődtek a Czigler-szárny (a társas-termál oldal), és az ivócsarnok felújításai is. Az ivócsarnok esetében a helyreállító munkálatok során csak néhány elemet vettek át az eredeti tervekből. Ennek oka, hogy az eredeti ivócsarnok már nem felelt volna meg a kor igényeinek és előírásainak.

2004-ben befejeződött a Czigler-szárny főhomlokzatának felújítása az elektromos és gépészeti hálózat korszerűsítésével együtt. Néhány szobor rekonstrukcióját azonban csak műhelyben lehetett elvégezni, ezért a szobrok ideiglenes eltávolítására volt szükség. Néhány díszítőelem már menthetetlen állapotban volt, ezért azokat újra el kellett készíteni. A kupolacsarnok rekonstrukciója 2005 végén kezdődött meg, mely az épület legdíszesebb részének számít, mozaikképeivel és stukkóival. A kupola felújítása 2006 nyarára teljesen befejeződött.

A felújítási munkálatok 2007-ben is folytatódtak. Az év első felében a nappali kórház súlyfürdő medencéje, az uszodai szekrényes öltözők és az uszodai tetőnapozó felújítására került sor.

2008-tól tervezik a társas-gőz és a medenceterek rekonstrukcióját, az öltözők és a kezelőhelyiségek felújítását.

A fürdő medencéi, szaunái, gőzfürdői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdő belső medencetere
A fürdő szabadtéri élménymedencéje

Amennyiben a fürdőbe a főbejárat irányából érkezünk a kabinos öltözőkön keresztül, az épület tengelyében két medencét találhatunk: egy hosszúkásan elnyúló 38 °C fokos és egy félkör alakú 34 °C fokos termál medencét. Utóbbi mögött félkörívben pihenőtér található. Szintén ebből a csarnokból közelíthető meg a 40-50 °C fokos nedves gőzkabin, mely előtt zuhanyzó rész is található. A központi csarnokból balra haladva egy 28 °C fokos medence helyezkedik el, ahol meghatározott időben sodróberendezés működik. Innen tovább haladva egy oktogon medence található 36 °C fokos gyógyvízzel. A medence körül két szauna (fény- és aromaszauna) található, valamint egy 50 °C fokos gőzkamra. Ezekhez egy 18 °C fokos merülőmedence is tartozik. Az oktogon medence teréből tovább haladva juthatunk ki a szabadtéri medencékhez. Egyenesen tovább haladva egy vörös oszlopokkal és kancsókkal díszített medencetérbe jutunk: a hosszúkás téglalap alakú termál medence hőfoka 35 °C fok, a félköríves medencében 38 °C fokos termálvíz található. A medencetér végében két kisebb medence (40 °C fokos és 20 °C fokos merülőmedencék), valamint egy kamillás gőzkabin található. Az épület központi tengelyén elhelyezkedő medencetérből jobbra haladva nagyjából ugyanolyan medencéket találunk. A bal oldali szárny sodrófolyosója helyett azonban itt egy kisebb és egy hosszabban elnyúló medencét találunk (38, ill. 30-32 °C fokos), utóbbiban reggel 8-tól délután 17:30-ig félóránként ingyenes vízi fitnesz fogalakozást tartanak. E medencetér mögött az épület jobbszárnyának oktogon medencéje található, körülötte szauna és gőzfürdő (az 50 °C fokos ikertermes szauna, valamint egy 50 °C fokos gőzfürdő), valamint egy 20 °C fokos kis merülőmedence. A másik szárnyban található két termál medence megfelelője ebben a szárnyban a fürdővendégek számára nem használható, ugyanis a nappali kórházhoz tartozik. Itt található a tb-beutaltak részére fenntartott súlyfürdő medence is. A külső medencetér az épült ezen szárnyából is megközelíthető.

A külső medencetérből egy-egy lépcső vezet az épület jobb és bal szárnyában is elhelyezett alagsori szaunákhoz. Az egyenként 40 főt befogadó szaunákhoz egy-egy 18 °C fokos merülőmedence is tartozik.

A Széchenyi gyógyfürdő szabadtéri részén három nagy medence helyezkedik el: középen a 26-28 °C fokos úszómedence, melyben a helyi szokásoknak megfelelően körbe úsznak (hasonlóan a Gellért gyógyfürdő úszómedencéjéhez). Ez az egyetlen medence, ahol kötelező a fürdősapka használata. Az ettől keletre elhelyezkedő medencében 38 °C fokos gyógyvíz található, míg a nyugati fekvésű élménymedencében 32-34 °C víz. Az élménymedencében sodrófolyosó, hátmasszírozó vízsugár, víz alatti pezsegtetés és nyakzuhany működik. [4]

A fürdő gyógyvize[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi fürdő kettes számú kútja, a Szent István forrás

A fürdőt ellátó első artézi kutat Zsigmondy Vilmos fúratta 1868 és 1878 között, a 970 méter mély kútból 74,5 fokos víz tört fel. 1936-ban fúrták a második kutat, Pávai Vajna Ferenc vezetésével: az 1240 méter mély kútból Európa legmelegebb hévízforrása tör fel, hőmérséklete 77 °C fok. [5]

Hatása és összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hévíz tartalmaz nátriumot, valamint gazdag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos anyagokban melynek fluorid- és metaborsav-tartalma is jelentős. Az ivókút vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos, alkáliákat és jelentős mennyiségű fluoridot tartalmazó gyógyvíz. A fürdő gyógyvize javasolt az ízületek degeneratív betegségekkel küzdőknek, valamint idült és félheveny ízületi gyulladások, ortopédiai, baleseti utókezelések kiegészítésére.

A Széchenyi fürdő gyógyvizének összetétele az épületben elhelyezett mészkő-táblákon megadott információk alapján a következő:


Anionok Mennyiség Kationok Mennyiség Egyéb Mennyiség
Klorid 197 mg Nátrium 176,2 mg Metabórsav 6,5 mg
Bromid 0,2 mg Kalcium 156 mg Metakovasav 36,4 mg
Jodid 0,07 mg Magnézium 35,0 mg Szabad szénsav n.a.
Fluorid 2,75 mg Vas n.a. Oldott oxigén n.a.
Szulfát 211,2 mg Kálium 21,4 mg
Hidrogén karbonát 554,6 mg Lítium 0,2 mg
Szulfid 1,21 mg
Összesen 1774,53 mg/l -

(n.a. = nincs adat)

Szolgáltatások, proxy-órás rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdőben különböző szolgáltatások vehetők igénybe, szakorvosi beutalóval (termál gyógymedence, gyógyvizes kádfürdő, iszapkezelés, súlyfürdő, szénsavas kádfürdő, orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna) ill. térítés ellenében.

A Széchenyi gyógyfürdőben ún. proxy-karórás beléptető rendszer működik. A proxy-karórában egy chip található, mely bizonyos információk tárolására alkalmas. Ezeket különböző leolvasó-berendezéssel jeleníthetjük meg. A ruhafogas piktogrammal ellátott, a fürdő számos pontján megtalálható berendezéssel például megtudhatjuk mely szekrényben vagy kabinban helyeztük el ruháinkat. Ha például szekrényes belépőt veszünk, akkor a számozott szekrény gombjához nyomva vagy a kabin ajtajához érintve proxy-óránkat azt a szekrényt ill. kabint magunknak lefoglaltuk, melyet ezután csak saját óránkkal tudunk nyitni ill. zárni.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKV 1-es számú metrójárata, a Kisföldalatti önálló Széchenyi gyógyfürdő megállóval rendelkezik. Könnyen megközelíthető a fürdő a 72-es trolibusz Széchenyi gyógyfürdő megállójából is.

Tények és érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2010 elején az amerikai Life magazin internetes változatán a világ legkoszosabb 12 helyéről jelent meg egy lista, melyre felvették a Széchenyi gyógyfürdőt is. [6] A cikk megjelenése után az olvasók felháborodott kommentárjai miatt eltávolították a listáról a Széchenyi fürdőt. A vádakat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. is felháborítónak tartotta, az eset kapcsán azt nyilatkozták, hogy a fürdőüzemeltetésre vonatkozó hazai szabványok egyes esetekben szigorúbbak az Európai Unió szabványainál, valamint, hogy a Széchenyi gyógyfürdőben a cikk megjelenése előtti tíz évben víz által okozott megbetegedést nem regisztráltak. Az akkoriban megjelent híradások szerint a Magyar Turizmus Zrt. egy kártérítési pert is fontolóra vett. [7]
  • A Széchenyi gyógyfürdőben rendszeresen lehet éjszakai rendezvények keretében is fürödni. Az év első hónapjaiban a Fürdők éjszakája rendezvény keretében[8], valamint a Cinetrip elnevezésű rendezvényen a nyári időszakban. [9]
  • A Fővárosi Állat- és Növénykert vízilova a fürdővizét a Széchenyi fürdőt is tápláló egyik forrásból kapja, mivel annak vegyi összetétele hasonlít a Nílus vizének összetételéhez.
  • A Csak szex és más semmi című magyar film egyes jeleneteit a fürdőben forgatták.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lampert Rózsa : A Széchenyi Gyógyfürdő műemléki felújítása, 2005. október 10. , http://epiteszforum.hu/node/705 Hozzáférés: 2012. július 27
  2. Berza, László (főszerkesztő): Budapest Lexikon. Budapest: Akadémia Kiadó. 1993 ISBN 9630564092  Második kötet, 430 oldal
  3. http://www.eletkep.hu/hu/maskep/szecska.html%7CHozzáférés: 2012.július 31
  4. A gyógyfürdő interaktív térképe: http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/files/terkep_magyar.html Hozzáférés: 2012. július 31.
  5. Berza, László (főszerkesztő): Budapest Lexikon. Budapest: Akadémia Kiadó. 1993 ISBN 9630564092  Második kötet, 430 oldal
  6. -da- (szerzői álnév): A Széchenyi Fürdő a világ egyik legfertőzőbb helye? FRISSÍTVE!, 2010 március 2 – Hozzáférés 2012 augusztus 1. http://urbanista.blog.hu/2010/03/02/a_szechenyi_furdo_a_vilag_egyik_legfertozobb_helye
  7. Ismeretlen szerző (MTI): Kártérítést kér a Turizmus Zrt. a Life magazintól hitelrontás miatt, 2012 március 4 – Hozzáférés 2012 augusztus 1. http://www.origo.hu/utazas/20100304-karteritest-ker-a-turizmus-zrt-a-life-magazintol.html
  8. Ismeretlen szerző (MTI): Éjszaka mehet bulizni öt budapesti fürdőbe, 2012 február 23 – Hozzáférés: 2012 augusztus 1. http://hvg.hu/kultura/20120223_furdok_ejszakaja
  9. http://www.szecska.hu/index.php/magyar/

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998 ISBN 9638376783  
  • Meleghy Péter: Budapest fürdői. Budapest: Corvina. 2012 ISBN 9789631360424  
  • Búza Péter: Fürdőző Budapest. Budapest: Holnap. 2006 ISBN 9633467195  
  • Soós Péter, Balogh Éva, Fluck István: Budapest fürdőváros. Budapest: Fővárosi Fürdőigazgatóság. 1996 ISBN 9630299321  
  • Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára 1-3. Budapest: Főváros Statisztikai Hivatala. 1934  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi gyógyfürdő témájú médiaállományokat.
Budapest M1 Metro.svg Az M1-es metróvonal (Milleniumi Földalatti Vasút) állomásai
Előző
Hősök tere
Aktuális állomás

Széchenyi fürdő

Következő
Mexikói út