Gellért gyógyfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 19° 03′ 08″

Gellért gyógyfürdő úszómedencéje
Gellért gyógyfürdő

A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest XI. kerületben található, a Gellért tér 1. szám alatt, egy épületben a Danubius Hotel Gellérttel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sárosfürdő

II. András a 13. században gyógyító kórházat és fürdőt hozott létre. A török időben Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén, melyről Evlija Cselebi úti feljegyzéseiben is megemlékezik:

...kocsikon jönnek oda. A francia betegségre és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen vörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen kell tartania. [1]

Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába kerül. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta a fürdőt Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A fürdő német neve Blocksbad volt ebben az időben, mely a Gellérthegy német nevére vezethető vissza. 1809-ben Sagits István, majd Koischor Szilárd tulajdonába kerül az egyszerű, egyemeletes, pajtaszerű épület. A XIX. század második felében a Sáros fürdőt Buda és Pest lakói, a szomszédos mezővárosok és falvak lakói látogatták. [2]

A Gellért fürdő alaprajza a Révai Nagylexikonban
A Gellért fürdő felülnézetből

1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sáros fürdő forrást és telkét. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 19121918-ban épült szecessziós stílusban, az építkezésen orosz hadifoglyok és dolgoztak az első világháború utolsó évében.

Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. A fürdőhöz ekkor harminc ágyas kórház is tartozott. A fürdő és szálló egykori tulajdonosai minden lehetőséget megragadtak, hogy az intézmény magas színvonalú technikai, esztétikai minőséget képviseljen, mind kényelemben, mind a gyógykezelések terén. A kor igényeinek megfelelő, fényűzően berendezett társas-termál, valamint termál-kádfürdők álltak a nagyközönség rendelkezésére, míg az iszapkezeléseket közös helyiségben is, és külön fülkékben is igénybe vehették kiegészülve a szénsavas, a sós-, és a pezsgő fenyőfürdők lehetőségeivel. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Külön orvosi laboratóriumok, és elsőrendűen felszerelt egészségügyi részlegéhez állandó orvosi felügyelet társult. A konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig, külön figyelmet fordítva már akkor is a korszerű táplálkozási elvek betartására. [3]

A fürdő épülete éjszaka

Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő később, 1926-27-ben épült az épülethez, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült. A pezsgőfürdő az úszómedence ólomlemezzel szigetelt egyharmadában helyezkedett el, 84 darab speciális fúvófej pezsegtette a vizet. A befúvást egy 14 lóerős motorral meghajtott légkompresszor végezte, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelemes fénnyel árasztották el a medence vizét.

Gellért fürdő - 1942 körül

A második világháború előtt exkluzív vendégkörrel rendelkezett a Gellért gyógyfürdő: itt töltötte mézesheteit Julianna holland királynő, számos, Európát meglátogató maharadzsa, Rabindranáth Tagore. A fürdő híres látogatói közé tartozott Yehudi Menuhin és Richard Nixon is. [4]

1945-ben a fürdő épülete és berendezése Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét 1945-ben helyreállították, az épület Dunára néző részét csak 1961-ben, majd a szállót 1980-ban újították fel, modernizálták.

2011-ben a német Handelsblattban megjelent hír szerint 2007 júniusában a Hamburg-Mannheimer biztosító a száz legjobban teljesítő munkatársának szexpartit rendezett a fürdőben.[5] Az eset miatt Németországban vádat emeltek a biztosító ellen.[6] Az eset kapcsán a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezetősége azt nyilatkozta, hogy nem volt tudomása arról, hogy pontosan mi folyt a rendezvényre kibérelt fürdőben.

Épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vénusz és Ámor - Huszár Adolf alkotása

A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A fürdő főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi. A színes mozaikokkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba juthatunk. A csarnok tíz díszablaka Hende Vince festőművész kartonjai alapján Róth Miksa üvegfestőműhelyében készült el. Az üvegablakokon Arany János Buda halála című művének jeleneteit láthatjuk. A csarnok végében Huszár Adolf Vénusz-szobra kapott helyet. A fogadócsarnok három, évszakokat jelképző szobra 1961-ben készült (Ősz, Stöckert Károly, Nyár Szabados Béla, Tavasz Dabóczi Mihály alkotása).

Merőlegesen a fogadócsarnokra helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezet mozgatható. Az úszómedence fölött karzat található, többek között innen közelíthető meg a büfé és a szabadtéri medencék. Az úszómedence két oldalán folyosó húzódik, ahonnan kis hajóablakokon keresztül látható a medence. Az úszómedence egyik oldalról lépcsőn, a medence mélyebb részén vízbe nyúló létrán közelíthető meg. A lépcsős oldalon található a "Kacsás lány" nevű szobor, melyet Ligeti Miklós 1894-ben, tehát a fürdő építése előtt alkotott. A szobor egy Zsolnay porcelánból készült díszkút tetején található. Az úszómedence két oldalán oszlopsor található, melyen a vízhez kapcsolód minták (hal, mitológia vízilény) találhatók.

Küzdelem a hüdrákkal - Gárdos Aladár alkotása
Primavera - Pásztor János alkotása

Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű. A női és férfi termál részleg rendkívül gazdagon díszített, a falakat színes Zsolnay porcelán díszíti. A férfi termál fürdő bejáratának két oldalán Ligeti Miklós "Csókolózó gyermekek" című, 1918-as alkotás látható. Szintén Ligeti alkotása a férfi termál medence fölött található "Kisfiú teknőccel", az egy méteres szobor fehér majolikából készült.

A fedett úszómedence vonalában helyezkedik el a kültéri hullámfürdő medence, egy szinttel magasabban található egy kültéri melegvizes medence pezsegtetőkkel, valamint egy kültéri szauna. A kabinos és szekrényes öltözők az épületet lezáró félkörívben találhatók. Az épületben a számos átjáró és lépcső miatt viszonylag nehéz eligazodni. A Gellért fürdő kertje és szobrai az első világháború után készültek el. 1927-ben helyezték el egy díszes fülkében Pásztor János Primavera (Tavasz) alkotását. A kertben látható még Telcs Ede "Gyermekfigurák" és Gárdos Aladár "Küzdelem a hüdrákkal" című alkotása, mindkettő 1927-ből. A kertben félköríves alakban díszes tartófal található, ennek közepén a fal fölött kagylót mintázó tálak sorakoznak egymás fölött, melynek tetején található Gárdos Aladár szoborcsoportja. A "Küzdelem a hüdrákkal" szoborcsoport hátoldalán szintén egy díszes, férfifejjel díszített kút található. [7]

Felújítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gellért fürdő a második világháborúban súlyosan megsérült, így számos műtárgyat kellett pótolni. A női részleg ólombetétes ovális felülvilágítóit Gonzales Gábor tervezte és kivitelezte 1998-ban. A férfi részlegen megmaradtak a Róth-műhelyben készült színes üvegablakok, azonban ezeket is felújították a kilencvenes évek végen. A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007. január és 2008 áprilisa között zajlott. Megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat.[8]

A fürdő medencéi, szaunái, gőzfürdői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Márvány díszítőelem a hullámfürdő-medencében

A Gellért fürdő központi csarnokában egy úszómedence található, vízhőmérséklete 26 °C fok. Az úszómedencében körbe szokás úszni, a fürdősapka használata, mint ahogy minden budapesti gyógyfürdőben kötelező. A medence sekélyebb részén meghatározott időközönként vízpezsegtetők működnek. Az úszómedence vonalában félkörívben helyezkedik el egy 36 °C fokos termálvizes medence. A fürdő jobb és bal szárnyában - az egykori női és férfi részleg - két-két gyógyvizes medence található, melyek 36 °C ill. 40 °C fokos gyógyvizet tartalmaznak. Mindkét termál részlegen egy-egy gőzfürdő található, hozzájuk egy-egy hideg vizes merülőmedence tartozik. Az egykori férfi és női részleg külön finn szaunával rendelkezik.

A fürdőben eredetileg külön női és férfi termálrészleg üzemelt, az ezredforduló után hétköznapokon megtartották ezt a rendszert, hétvégén pedig koedukáltan üzemelt az egykori női és férfi részleg. 2013. január 1-től kizárólag koedukáltan üzemel az egész fürdő.[9].

A korábbi gyermekmedencés és zuhanyzó részleget, ahová egy aluljárón keresztül lehetett átjutni a Kemenes utca alatt, leválasztották, az eredeti felépítmények megtartásával 2013-ban megnyílt a helyén a Pagony.[10]

A fürdő gyógyvize[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévízének, fluorid-ion tartalma is jelentős. A víz kifejezetten ajánlott mindazoknak, akik ízületek degeneratív betegségeivel, gerinc megbetegedésekkel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérülésekkel és bántalmakkal, érszűkülettel, keringési zavarokkal vagy asztmás, idült hörghurutos panaszokkal küzdenek.

Anionok Mennyiség Kationok Mennyiség Egyéb Mennyiség
Klorid 141,5 mg Nátrium 119,2 mg Metabórsav 2,1 mg
Bromid 0,5 mg Kalcium 177,2 mg Metakovasav 19,5
Jodid 0,04 mg Magnézium 60,1 mg Szabad szénsav n.a.
Fluorid n.a. Vas n.a. Oldott oxigén n.a.
Szulfát 331,7 mg Kálium n.a.
Hidrogén karbonát 488,0 mg Lítium n.a.
Szulfid 1,21 mg
Összesen 1554,9 mg/l -

(n.a. = nincs adat) A víz összetételére vonatkozó adatok 1954-ből származnak [11]

Proxy-órás rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gellért gyógyfürdőben ún. proxy-karórás beléptető rendszer működik. A proxy-karórában egy chip található, mely bizonyos információk tárolására alkalmas. Ezeket különböző leolvasó-berendezéssel jeleníthetjük meg. A ruhafogas piktogrammal ellátott, a fürdő számos pontján megtalálható berendezéssel például megtudhatjuk mely szekrényben vagy kabinban helyeztük el ruháinkat. Ha például szekrényes belépőt veszünk, akkor a számozott szekrény gombjához nyomva vagy a kabin ajtajához érintve proxy-óránkat azt a szekrényt ill. kabint magunknak lefoglaltuk, melyet ezután csak saját óránkkal tudunk nyitni ill. zárni.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megnyitása óta csak egyetlen alkalommal zárt be, akkor is egy hatalmas csőtörés miatt.
  • A második világháború alatt is működött, pedig a női részleg egy belövés következtében szinte teljesen elpusztult.
  • Eggerth Márta itt énekelte a Kék Duna keringőt a Wo die Lerche singt című 1936-os német filmben. [12]
  • A kilencvenes évek végén Katarzyna Kozyra lengyel művésznő rejtett kamerákat helyezett el a fürdőben, saját magát pedig férfivá maszkírozta és így vegyült el a férfilátogatók között. A videóinstallációt először "Férfifürdő" (Men's Bathhouse) címmel 1999-ben mutatták be a velencei biennálén. A mű egy nyolcszögű építmény külső és belső felületeire vetíti a négy, egyenként 8 perces, a Gellért fürdő férfi részlegében készített kisfilmeket.[13] Magyarországon először 2003-ban állíthatta ki a művet a Ludwig Múzeumba[14]
  • Pusztai Sándor, a fürdő úszómestere 1930-1939 között készített fotókat a Gellért prominens vendégeiről. A képeket "Miniszterek gatyában" címmel mutatták be a Mai Manó Ház: Magyar Fotográfusok Házában 2012-ben. A képek megtekinthetők a hvg.hu oldalán is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Idézi: Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 9638376783   38. oldal
  2. Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára 1-3. Budapest: Főváros Statisztikai Hivatala. 1934. 
  3. Az Est Hármaskönyve 1929. Második kötet / 246. old - Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló
  4. Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 9638376783   38-42. oldal
  5. Treffen in Budapest: Versicherung lud Vertreter zu Sex-Party (Találkozó Budapesten: Biztosító képviselőit szexpartira hívta), 2011. május 18. http://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/treffen-in-budapest-versicherung-lud-vertreter-zu-sex-party-a-763461.html Hozzáférés: 2013. április 7.
  6. Vádemelés a Gellért fürdős szexpartiért, 2012. november 2. http://index.hu/belfold/2012/11/02/vademeles_a_gellert_furdos_szexpartiert/ Hozzáférés: 2013. április 7.
  7. Az alkotások jól dokumentáltak a Köztérkép oldalán: Küzdelem a hüdrákkal http://www.kozterkep.hu/~/19401/Kuzdelem_a_hudrakkal_Budapest_1927.html#, Gyermekfigurák http://www.kozterkep.hu/~/19813/Gyermekfigurak_Budapest_1927.html, Primavera http://www.kozterkep.hu/~/19662/Primavera_Budapest_1927.html Hozzáférés: 2013. április 10.
  8. Átadták a felújított Gellért fürdőt (Index, 2008. április 17.), Régi fényében a Gellért (HG, 2008. április)
  9. http://www.gellertfurdo.hu/
  10. Dezse Balázs: Zuhanyzós kerthelyiség nyílt Budán - Pagony WeLoveBudapest, 2013. 06. 19.
  11. Farkas Károly, Frank Miklós, Schulhof Ödön, Székely Miklós: Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Budapest: Medicina. 1962.  108. oldal
  12. A dal a filmből
  13. A művészeti projektről a művésznő honlapján, angol nyelven: http://katarzynakozyra.pl/main/11/mens-bathhouse/ Hozzáférés: 2013. április 27.
  14. Karafiáth Orsolya, Szigethy Gabriella: "Az öreg testet tanultam meg" (Katarzyna Kozyra képzőművész), Magyar Narancs 2013/15, 2003. április 10. Online hozzáférhető: http://magyarnarancs.hu/film2/az_oreg_testet_tanultam_meg_katarzyna_kozyra_kepzomuvesz-57480 Hozzáférés: 2013. április 28.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 9638376783  
  • Meleghy Péter: Budapest fürdői. Budapest: Corvina. 2012. ISBN 9789631360424  
  • Búza Péter: Fürdőző Budapest. Budapest: Holnap. 2006. ISBN 9633467195  
  • Soós Péter, Balogh Éva, Fluck István: Budapest fürdőváros. Budapest: Fővárosi Fürdőigazgatóság. 1996. ISBN 9630299321  
  • Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára 1-3. Budapest: Főváros Statisztikai Hivatala. 1934. 

Filmhíradó felvételek a Gellért gyógyfürdőről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért gyógyfürdő témájú médiaállományokat.