Toroczkai Wigand Ede
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wiegand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író.
A Torockói, később Toroczkai/Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Kezdetben Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott.
1907-ben Marosvásárhelyre költözött. Ott és a környéki falvakban épített műveiben felhasználta az erdélyi népi művészet elemeit.
Tanára volt az Iparművészeti Iskolának.
1945-ben, Budapest ostroma alatt halálos sérülést szenvedett.
(Gerle János: Toroczkai Wigand Ede c. írása alapján. In Országépítő, 2007/3-4.)
Művei [szerkesztés]
Épületek [szerkesztés]
Marosvásárhely [szerkesztés]
- 1909. Kereskedelmi és Iparkamara
- 1910-1913. Kultúrpalota. Ablakfestmények
- Hajdanában régös-régen
- A nagyúr kapuja
- Sátoros palota
- Réka asszony kertiháza
- Csaba királyfi bölcsője
- Réka asszony kopjafája
- Réka asszony deszkás ablaka
- Perosztó szék című
- Gázgyár
- Lehel (Babits, ma Argesului) utca 5.sz. ház
- Legények Háza, Csillag-köz (ma Pas. Stelelor)
- Munkácsy Mihály (ma Bradului) utca 6.sz. ház
- Schmidt-ház, Jókai Mór utca (ma Eminescu)
Tatabánya [szerkesztés]
- 1922 MÁK Rt. Tiszti Kaszinó
Könyvek [szerkesztés]
- [Wiegand Ede]: Butorok (Bp., 1902)
- Négyféle mívekről (Maros-Vásárhely, 1914)
- Öreg csillagok (Bp., 1915; 1988)
- Cserényös házak (Bp., 1916)
- Hajdonába régös-régön… (Bp., 1917)
- Hímes udvar (Bp., 1917)
- Régi kert s míesei (Bp., 1917)
- A kert (Bp., 1923)
- Akseli Gallén-Kallela (Bp., 1931)
- Architektura (Bp. 1936)
Elismerései [szerkesztés]
- Magyar állami nagy aranyérem
- Olasz állami nagy aranyérem
- Párizsi Világkiállítás ezüstérme
- Saint Louisi Világkiállítás ezüstérme
Publikációi [szerkesztés]
- Öreg csillagok, in: Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának közleményei, 1914. Később megjelent: 1988, 1998, 2003.
- Turáni öreg csillagok, in: Turán 1937.
Irodalom [szerkesztés]
- Keserü Katalin: Toroczkai Wigand Ede (Bp., 2007) [1]
Film [szerkesztés]
- Aki Torockót választotta (2004, r. Duló Károly)

