Szatmárnémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szatmárnémeti
(Satu Mare, Sathmar)
Hotel Dacia, Satu Mare Romania 1.JPG
Dacia (volt Pannónia) szálló
Szatmárnémeti címere
Szatmárnémeti
címere
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Szatmárzsadány
Polgármester Ilyés Gyula (RMDSZ)
Népesség
Népesség 111 872 fő (2008)[1] +/-
Község népessége 115 142 (2002)[2]
Magyar lakosság 85 261
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szatmárnémeti  (Románia)
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 47′ 60″, k. h. 22° 52′ 60″
é. sz. 47° 47′ 60″, k. h. 22° 52′ 60″

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (románul Satu Mare, román népnyelvben Sătmar, németül Sathmar, héberül és jiddisül סאטמאר , Szákmér, illetve Szátmér) város Romániában. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett. 2002-ben 115 630 lakosából 66 998 román és 45 414 magyar volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Románia legészaknyugatibb megyeközpontja.Nagyváradtól 135 km-re északkeletre a Szamos két partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (= elad) ige. Utótagja a német népnév birtoklást kifejező származéka. Valószínűtlen, hogy a "Salzmarkt" névből ered (a középkorban a sóbányákból a várost átszelő Szamoson szállították a sót). Zakmar-nak is írták (1572, a Kolozsvári Ötvösregesztrum). [3] Román neve a magyarból való, először Satmar, majd 1925-től a román satul mare (=nagy falu).

[szerkesztés] Története

Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették.

1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést.

1162-1172 körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta.

Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták.

Szatmár és Németi a Szatmári várral együtt a tatárjárás után nemsokkal újjáépült, és virágzásnak indult.

1247-ben István ifjabb király itt alakította ki székhelyét, ez évben már itt adta ki oklevelét például Panyola község felosztásáról.

1264-ben István ifjabb király a szatmári vendégnépeknek a (Székes) fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat ad a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és a posztóárusításra, a papválasztásra vonatkozóan.

1291-ben III. András király, majd 1310-ben Károly Róbert király is megerősítette a szatmári polgárok még V. Istvántól kapott szabadságlevelét, mely szerint a székesfehérvári polgárokéhoz hasonló kiváltságokat élveztek a szatmáriak is.

1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta "örök birtokul".

A Báthoryak a Szamos folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint sziget vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A vár sáncait hatalmas szálfák és vesszőfonatok tartották össze és bástyái is földdel voltak megtömve. A váron kívül mély árok húzódott, mely vizét a Szamosból nyerte. Hogy a várat ne lehessen egykönnyen megközelíteni, a várárok vizének jegét télen is állandóan vágták.

A várost palánk (magas deszkakerítés) vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek ellenálljon. Ez a kezdetlegesnek tűnő erődítési mód azonban biztonságot nyújtott az olyan ostromló seregek ellen, mint a felkelő csapatok, vagy a portyázó törökök, melyeknek nem voltak ágyúi.

1411-ben Zsigmond király Brankovics György szerb despotának adta cserébe Belgrádért Szatmár és Németi városokat is vámjával és tartozékaival együtt.

1460-ban Szatmár ismét királyi birtok volt, Mátyás király, halála után fiáé Corvin Jánosé, majd Szapolyai Imre birtoka lett, utóbb János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt.

1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét. 1802-ben az erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1910-ben 34 892 lakosából 33 094 magyar, 986 román és 629 német volt.[4] Ugyanekkor számba vették a lakosság felekezeti összetételét is: a polgárok között 13 418 református, 7 194 izraelita, 6 998 római katolikus, 6 977 görög katolikus, 236 ágostai evangélikus, 55 görög keleti (ortodox) és 9 unitárius volt.

1970 május 14-én a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban. Ezt dokumentálja az "Epopee pe Someș" című könyv.

1992-ben társközségével együtt 131 987 lakosából 72 708 román, 54 013 magyar (40,92%), 3684 német és 1126 cigány volt. A vallási megoszlás pedig: 58 398 görög keleti (román ortodox), 27 706 református, 27 178 római katolikus, 13 570 görög katolikus, 89 unitárius, 73 ágostai evangélikus, 58 izraelita, 1 408 pünkösdista, 557 baptista, 215 adventista, 91 ateista, 289 vallás nélküli, 184 nem nyilatkozó.

[szerkesztés] Látnivalók

  • Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház 1768-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban. Végleges alakját a 19. század harmincas éveiben érte el - ezen átalakítások következtében válik homlokzata klasszicista stílusúvá (korinthoszi oszlopcsarnok, thimpanon, stb.), míg belső terében a barokk elemek vannak túlsúlyban. Főoltárképét (Krisztus mennybemenetele) Pesky József, kupolafestményét (A tizenkét éves Jézus a templomban) Reidler János készítette. Carrarai márvány főoltára Tomán Félix munkája. Orgonája a megye egyik legnagyobb és legszebb darabja (1925-ben készült). Két sekrestyéje a szentély két oldalán található, egyikük ad átmenetileg otthont a felbecsülhetetlen értékű püspöki képtárnak. A székesegyház alatt található kriptában nyugszanak Szatmár püspökei, Ft. és Nm. Reizer Pál kivételével (a pár éve elhunyt püspököt végakarata szerint a papok közé temették a katolikus temetőben).
  • A Dacia (volt Pannónia) szálló a Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete. A város történelmi központjában található. 1902-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján, a régi városháza helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.
  • A Református "Láncos Templom", (a Béke téren, Piața Păcii), a megye talán első református temploma. A klasszicizmus felé hajló (németalföldi) későbarokk stílusban épült 1788 és 1814 között. 1633-ban öntött Wierd Georg-féle harangja ma a szószék melett van kiállítva. Körülötte helyezkedik el a város egykori "református központja": A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete, az esperesi hivatal (itt működik a Calvineum is), illetve három további református iskolaépület (a leánygimnáziumok és a "Piros téglás" iskola), valamint a parókia épülete.
  • A Tűzoltó-torony, a Dacia szálló mögötti téren látható. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását.
  • A Városháza 1902-ben épült.A kommunizmus idején Románia legmagasabb épülete volt.
  • A színház (Szatmárnémeti Északi Színház) 1902-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel. A nagyváradi és a kolozsvári színház mellett Erdély egyik legpatinásabb, máig működő színháza. Jelenleg két tagozata van (román és magyar), erős bérletrendszerrel rendelkezik. A magyar társulat Harag György nevét viseli.
  • A Csizmadia-szín a város egyik emblematikus épülete. 1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált, de a város színházi életének is otthont adott, a színház megépüléséig. A közelmúltban felújították.
  • Az Igazságügyi Palota (Törvényszék) a monarchiabeli patinás igazságügyi paloták jellemző stílusában épült, a 19. század végén. Oldalszárnya börtönként funkcionál.
  • A Vécsey-palota a város egyik legrégebbi épülete. Nevét első tulajdonosáról, építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. a Vécsey-palota helyén egykor állt épületben köttetett meg a szatmári béke. Ezt emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg ez az épület ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.
  • A református Németi Templom. A történelmi Németi református temploma volt. Stílusában a Láncos Templomhoz hasonlít. Parkjában épül a Rákóczi Kollégium.
  • A püspöki palota (1804-1840 között épül, ez alatt többször átépítették, 1851 óta szolgál a püspökök rezidenciájaként). Az épületegyüttes klasszicista stílusú, magában foglalja az egykori Püspöki Levéltár és az egykori Papnevelő Intézet szárnyait is (ma a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont használja ezeket a szárnyakat). Legjelentősebb látnivaló a palotában lévő Püspöki Kápolna
  • A Püspöki Kápolna nem nyilvános, de látogatható műemlék. Nem csak gipszkazettás mennyezete, szibériai topolyfa-padlózata és padjai, de oltára is híressé tette. A kápolna oltárát az erdődi vár kápolnájából hozatta át Szatmár püspöke. Ez előtt az oltár előtt esküdött örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.
  • A kanonok-paloták a püspöki palotával szemben találhatók.
  • A Dinu Lipatti Filharmónia a Ruha István, híres hegedűművészről elnevezett átjáróból nyílik. Belsőépítészeti megoldásait tekintve a magyaros szecesszió egyik legszebb példája.
  • A zárdatemplom és a körülötte elhelyzezkedő zárdaépület, valamint az apácák iskolája (ma Ioan Slavici Elméleti Líceum) az egyetlen szatmári alapítású rend, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek történelmi központja volt.
    A főtér
  • A Várdomb (ma Decebal) utcai Nagyzsinagóga és a mellette lévő Talmud Tora Imaház Románia legnagyobb és legszebb zsinagógáinak egyike. A szatmári ortodox zsidóság központja volt. Ma a (neológ) Szatmári Izraelita Hitközség használja. A zsinagóga udvarán található a deportáltak (mintegy húszezer szatmári zsidó) emlékműve. A városban egykor működő három nagyzsinagóga (Ortodox, Status Quo és Németi) és huszonöt sül és imaház közül mára csak ez áll. Udvarán található a Szatmárnémeti Izraelita Hitközség székhelye is.
  • A "Kossuth Kert" a város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget, stb. található benne. Itt kerül megrendezésre évente a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat, a gyereknap és számos könnyűzenei koncert is. Egykor állatkert működött benne, de itt állt a híres "Kioszk" épülete is.
  • A római katolikus Kálvária Templom neogótikus stílusban épült, domonkos szerzetesek alapították. A város egyik legszebb temploma. Jelenleg a román és a német római katolikus misék folynak benne. Főoltárát Hölzel Albin, a bártfai Hölzel Mór fafaragó művész fia készítette nyolc hónap alatt. Az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel. A hármas tagolású, uralkodóan függőleges vonalvezetésű, viszonylag egyszerű kompozíciójú mű központi részét a Jézus Szíve szobor uralja. Színhatását dominánsan a fehér és arany jó arányérzékkel kialakított együttese adja. Felületét a gótikus kőcsipkéket idéző sík és szalagdíszek teszik mozgalmassá. Egyébként a Jézus Szíve szobrot, Fásztusz Elek a szatmárnémeti gimnázium nyugalmazott tanára, akkor tiszaújlaki plébános emeltette saját költségén.
  • A városi közfürdő épülete a Kossuth Kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át, jelenleg levegőmonitorizálási és környezetvédelmi központként funkcionál.
  • A Hildegárda templom és a hozzá tartozó ferences kolostor. A kolostorban a rendszerváltás után nagy értékű befalazott egyházi könyvtárra bukkantak véletlenszerűen.
  • Az ortodox katedrális neobizánci stílusú, impozáns műemlék épület. 20. század eleji épület.
  • A román görög katolikus Mihály és Gábor Szent Arkangyalok katedrális szintén a 20. század elején épült, a város nagy múltú görög katolikus románsága által "kinőtt" egykori barokk görög katolikus templom helyén. Impozáns, gazdag ornamentikájú neobizánci épület.
  • A magyar görög katolikus templom 1857-ben épült. Többször átépítették.
  • A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete a történelmi Református Fiúgimnázium számára épült impozáns, de puritán ornamentikájú épület, a város mindenkori legjelentősebb magyar iskolája. Legfontosabb látványossága a Tanári Szoba, melynek díszes falfestményein az 1546-os szatmári református zsinat, illetve Kálvin János, Luther Márton, Károli Gáspár és más reformátorok láthatók.
    A város címere a Pannónia szállón
  • Az Eminescu Főgimnázium épülete a város talán legszebb iskolaépülete. Eredetileg a Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium épülete volt, a 20. század elején, Kotál Henrik tervei alapján épült.
  • A vasútállomás épülete Erdély régi állomásépületei közé tartozik. A 19. század végén épült, 120 méter hosszú épület stílusában híven őrzi a Monarchia-beli állomás-épületek jellemzőit. A közelmúltban felújították.
  • A vasút melletti református temető. A város jelentős személyiségei vannak itt eltemetve. Ebben a temetőben található Dr. Lükő Béla kriptája is.
  • A híd melletti római katolikus temető szép kriptáival és a város híres polgárainak sírjaival fontos nevezetessége Szatmárnémetinek.
  • A neológ és status quo zsidó temető. Gyönyörű szobraival, emlékműveivel az egykor virágzó szatmári zsidóság mementója. Itt nyugszik többek közt Klein Eliahu Albert (a város "Élu bácsija", Szatmárnémetinek a közelmúltban elhunyt Auschwitz-túlélő díszpolgára), Nádai-Niedermann István színművész.
  • Az ortodox zsidó temető jelentős kulturális kincs és kegyhely. Ide temetkezett a város ortodox és ultraortodox (haszid) zsidósága. Itt találhatók a leghíresebb rabbik és csodarabbik kriptái, impozáns síremlékek és a Holokauszt áldozatainak kriptája is (a rendszerváltás után felavatott kripta falán számtalan kisebb-nagyobb márványtábla őrzi a deportált családok emlékét, középen egy márvány Tízparancsolat állt, mely sajnos darabjaira tört egy temetőrongálás következtében - felújítása még várat magára). A szatmári haszidizmus követői évente látogatják a temetőt (a megfelelő ünnepeken), és a rabbiik sírjain található résen dobják be leírt kívánságaikat, imáikat, üzeneteiket.
  • Jelentős látnivalók még: a Princz testvérek házai, a Berenczey-Kováts Palota (ma Astoria szálló), a Károlyi-ház, a Közigazgatási Palota, a Városi Művelődési Ház, a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Fehér Ház (a város legrégebbi kőháza), a (központi) katolikus plébánia, stb.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Az Északi Színház épülete (itt működik az 1953-ban, nagybányán alakult Harag György Társulat, az intézmény magyar tagozataként)
  • Ács Alajos Játékszín
  • Brighella Bábszínház
  • Dinu Lipatti Filharmónia
  • G. M. Zamfirescu Városi Művelődési Ház
  • Szakszervezetek Művelődési Háza
  • Victoria Mozi
  • Szépművészeti Múzeum
  • Történelmi és Néprajzi Múzeum
  • Szatmár Megyei Könyvtár
  • Ferences könyvtár
  • Püspöki képtár és kincstár

[szerkesztés] Oktatás

Szatmárnémetiben az egyházi és a világi oktatásnak egyaránt nagy hagyományai vannak. A rendszerváltozás utáni években újjáalakultak a város egykori felekezeti intézményei (később létrejött az ortodox líceum is). Jelenleg a város számos általános iskoláján kívül a következő középiskolai szintű intézmények működnek itt:

A Szatmárnémeti Református Gimnázium főépülete (1948 és 2010 között a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épülete)

[szerkesztés] Médiaorgánumok

Szatmári újságok és folyóiratok

[szerkesztés] Magyar sajtó

[szerkesztés] Nyomtatott sajtó

[szerkesztés] Elektronikus (internetes) sajtó

[szerkesztés] Audiovizuális orgánumok

A City Rádió székháza

[szerkesztés] Román sajtó

[szerkesztés] Nyomtatott sajtó

[szerkesztés] Elektronikus (internetes) sajtó

[szerkesztés] Audiovizuális orgánumok

  • Televízió:

[szerkesztés] Politika

Szatmárnémetiben az országosan is a legjelentősebbnek számító négy parlamenti párt jelenti a város legjelentősebb politikai tényezőit, az országostól azonban eltérő ezek helyi jelentősége. Akárcsak a megye egészében, a városban is az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség - románul: UDMR) a legjelentősebb politikai erő. Ők adják a város polgármesterén kívül az egyik alpolgármestert is, megyei szinten pedig a tanácselnököt. Szatmárnémeti városi (helyi) tanácsában relatív többséggel rendelkeznek, a megyei tanácsban pedig abszolút többséget értek el.

Az RMDSZ-nek helyi szinten a Nemzeti Liberális Párt (korábbi parlamenti koalíciós partnere) képezi legfőbb politikai szövetségesét. A nemzeti liberálisok a helyhatósági választásokon nem indítottak ellenjelöltet a másodszor megválasztott Ilyés Gyula ellen, és őt támogatták (szemben a többi román párttal, melyek Coica Costel Dorel mögött sorakoztak fel). A nemzeti liberálisok támogatásával az RMDSZ-es Ilyés Gyula közel 60%-ot ért el a második fordulóban, mintegy tíz százalékos fölénnyel megelőzve ellenfelét. A nemzeti liberálisok támogatásáért cserébe az RMDSZ nekik ajánlotta fel a város egyik alpolgármesteri helyét, melyet Albu Adrian NLP-s politikus foglalt el.

[szerkesztés] Pártok

A város madártávlatból

A legutolsó helyhatósági választásokon elért eredményeik szerint (összes leadott szavazat: 41 067):

Párt Szavazatok aránya és száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 42,21% (17 335 szavazat)
Szociáldemokrata Párt 20,36% (8 363 szavazat)
Demokrata Liberális Párt 14,51% (5 960 szavazat)
Nemzeti Liberális Párt 12,94% (5 317 szavazat)

A szélsőséges-nacionalista NRP (Nagy Románia Párt - r. PRM) szatmárnémeti támogatottsága hagyományosan az országosnál is alacsonyabb. Több ciklus óta nem jutnak be a városvezetésbe, szatmárnémeti szinten gyakorlatilag nem is létezik a párt.

Az RMDSZ magyar alternatívájaként számontartott (tőle jobbra elhelyezhető) magyar párt, az MPP (Magyar Polgári Párt - románul PCM) szintén jelentéktelen erőnek számít a városban (megyei szinten szintén gyengén, a bejutási küszöb alatt teljesít hagyományosan, a megye egyes kistelepülésein azonban jó helyi eredményeket is fel tud mutatni).

A szatmárnémeti polgármesteri hivatalnak, városi és helyi tanácsnak otthont adó közigazgatási palota épülete az új városközpontban

A legutóbbi helyhatósági választásokon az MPP - mindössze 480 szavazattal - 1,16%-ot ért el Szatmárnémetiben.

[szerkesztés] A Szatmárnémeti Helyi Tanács összetétele pártonként

Párt Városi tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 11
Szociáldemokrata Párt 5
Demokrata Liberális Párt 4
Nemzeti Liberális Párt 3

[szerkesztés] A városvezetés

[szerkesztés] Szatmárnémeti polgármesterei a rendszerváltás óta

  • Horea Anderco (Szociáldemokrata Párt) - Két ciklusra volt megválasztva, hivatalát nem tudta végig betölteni (hivatali visszaélés miatt letartóztatták).
  • Ilyés Gyula (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) - Anderco polgármester felfüggesztése után ideiglenes polgármester (korábban, két ciklusban alpolgármester), majd a város megválasztott polgármestere. A legutóbbi helyhatósági választáson újraválasztották, így második ciklusát tölti a polgármesteri székben.

[szerkesztés] Jelentősebb egyházak, templomok

[szerkesztés] Református

(Királyhágómelléki Református Egyházkerület - püspök: Ft. Csűry István)

Szatmári Református Egyházmegye - esperes: Nt. Kovács Sándor

Hívek száma összesen: 27 706

[szerkesztés] Római katolikus

(Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség - érsek: Ft. Nm. Dr. Jakubinyi György-Miklós)

Szatmári Római Katolikus Egyházmegye - püspök: Ft. Nm. Schönberger Jenő

Szatmári Főesperesség - főesperes: Hársfalvi Ottó, általános helynök

  • Magyar:
    • Római Katolikus Krisztus Mennybemenetele Székesegyház - "Nagytemplom"
    • Szent János Templom - "Hildegárda" (a ferencesek egykori kolostortemploma)
    • Zárdatemplom
    • Szent József Templom - "Kis Zárda Templom"
    • Kis Szent Teréz Templom
    • Szent Antal Templom
    • Szent Lélek Templom
    • Szent Család Templom
    • Püspöki Kápolna (a püspöki palotában)
    • Zárdakápolna (a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájában)
    • a híd melletti katolikus temető kápolnája
  • Német és román:
    • Jézus Szíve Templom - Kálvária templom (a domonkosok egykori temploma)

Hívek száma összesen: 27 178

[szerkesztés] Görög katolikus

A görög katolikus templom

(Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség - püspök: Ft. Virgil Bercea)

Szatmári Görög Katolikus Esperesség - esperes: Ft. Dumitru Roman

  • Magyar:
    • Szent Miklós Templom
  • Román:
    • Mihály és Gábor Szent Arkangyalok Katedrális
    • Szent Ferenc Templom
    • Closca Úti Görög Katolikus Templom
    • A Popp család kápolnája

Hívek száma összesen: 13 570

[szerkesztés] Evangélikus

(Kolozsvári Evangélikus Püspökség - püspök: Ft. Adorjáni Dezső)

Szatmári Evangélikus Egyházközség

  • Magyar:
    • Wolfenbüttel utcai Evangélikus Imaház

Hívek száma összesen: 73

[szerkesztés] Unitárius

(Kolozsvári Unitárius Püspökség - püspök: Ft. Bálint-Benczédi Ferenc)

Szatmárnémeti Unitárius Egyházközség

  • Magyar:
    • Wolfenbüttel utcai Evangélikus Imaház (itt tartják istentiszteleteiket)

Hívek száma összesen: 89

[szerkesztés] Baptista

  • Magyar:
    • István-téri Magyar Baptista Imaház, Szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet. Tagok száma: 284 - Hozzátartozókkal együtt: 370 (2009. feb.)
  • Román:
    • Scanteii-utcai Román Baptista Imaház

Hívek száma összesen: 557

[szerkesztés] Ortodox

(Kolozsvári Ortodox Metropolita - metropolita: Ft. Bartolomeu Valeriu Anania)

(Nagybányai Ortodox Püspökség - püspök: Ft. Iustinian)

Szatmárnémeti Ortodox Esperesség - esperes: Ft. Ioan Socolan

  • Román:
    • Mária Mennybemenetele Ortodox Katedrális
    • Batizi-úti Ortodox Templom
    • Híd melletti Ortodox Templom
    • 17-es negyed ortodox temploma

Hívek száma összesen: 58 398

[szerkesztés] Izraelita

Szatmárnémeti Izraelita Hitközség - hitközségi elnök: Décsei Miklós

Hívek száma összesen: 58

Megjegyzés: Zárójelben az a felsőbb egyházi hatóság található, melyhez a szatmárnémeti hatóság tartozik. A zárójelen kívül a legmagasabb szatmárnémetiben székelő egyházi hatóság található.

[szerkesztés] Híres emberek


[szerkesztés] Itt született



[szerkesztés] A városhoz kötődő további hírességek


[szerkesztés] Galéria

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye és Szatmárnémeti, 1908.
  • Bura László: A Szatmári Református Kollégium és diáksága (1610-1852), Erdélyi Tudományos Füzetek (217.), Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1994
  • Bura László - Muhi Sándor: Arcképek a Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegyéből, Római Katolikus Püspökség, Szatmárnémeti, 1998 (a nagyváradi Kolbe Kiadó nyomdája).
  • Bura László - et al: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése műemlékei tükrében, Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti, 2002.
  • Emlékkönyv a 450 éves református oktatás tiszteletére, A Szatmárnémeti Református Gimnázium ünnepi kiadványa (Szatmárnémeti, 2007)
  • Muhi Sándor: Szatmárnémeti (Városismertető), Szatmárnémeti, 2001 (készült: a zilahi Color-Print-Zilah nyomdában).
  • Muhi Sándor: Szatmárnémeti római katolikus templomai (Murvai György fényképeivel), Szatmári Római Katolikus Püspökség, 2000.
  • Németh Péter: A középkori Szatmár vármegye települései.

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Kolozsvári ötvösregesztrum (1549–1790) (Magyar nyelven). www.mol.gov.hu. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  4. http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdstat/smetn.pdf
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken