Szatmárnémeti
| Szatmárnémeti (Satu Mare, Sathmar) |
|||
| Dacia (volt Pannónia) szálló | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szatmár | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Beosztott falvak | Szatmárzsadány | ||
| Polgármester | Ilyés Gyula (RMDSZ) | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 111 872 fő (2008)[1] +/- | ||
| Község népessége | 115 142 (2002)[2] | ||
| Magyar lakosság | 85 261 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (románul Satu Mare, román népnyelvben Sătmar, németül Sathmar, héberül és jiddisül סאטמאר , Szákmér, illetve Szátmér) város Romániában. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett. 2002-ben 115 630 lakosából 66 998 román és 45 414 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Románia legészaknyugatibb megyeközpontja.Nagyváradtól 135 km-re északkeletre a Szamos két partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (= elad) ige. Utótagja a német népnév birtoklást kifejező származéka. Valószínűtlen, hogy a "Salzmarkt" névből ered (a középkorban a sóbányákból a várost átszelő Szamoson szállították a sót). Zakmar-nak is írták (1572, a Kolozsvári Ötvösregesztrum). [3] Román neve a magyarból való, először Satmar, majd 1925-től a román satul mare (=nagy falu).
[szerkesztés] Története
Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették.
1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést.
1162-1172 körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta.
Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták.
Szatmár és Németi a Szatmári várral együtt a tatárjárás után nemsokkal újjáépült, és virágzásnak indult.
1247-ben István ifjabb király itt alakította ki székhelyét, ez évben már itt adta ki oklevelét például Panyola község felosztásáról.
1264-ben István ifjabb király a szatmári vendégnépeknek a (Székes) fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat ad a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és a posztóárusításra, a papválasztásra vonatkozóan.
1291-ben III. András király, majd 1310-ben Károly Róbert király is megerősítette a szatmári polgárok még V. Istvántól kapott szabadságlevelét, mely szerint a székesfehérvári polgárokéhoz hasonló kiváltságokat élveztek a szatmáriak is.
1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta "örök birtokul".
A Báthoryak a Szamos folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint sziget vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A vár sáncait hatalmas szálfák és vesszőfonatok tartották össze és bástyái is földdel voltak megtömve. A váron kívül mély árok húzódott, mely vizét a Szamosból nyerte. Hogy a várat ne lehessen egykönnyen megközelíteni, a várárok vizének jegét télen is állandóan vágták.
A várost palánk (magas deszkakerítés) vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek ellenálljon. Ez a kezdetlegesnek tűnő erődítési mód azonban biztonságot nyújtott az olyan ostromló seregek ellen, mint a felkelő csapatok, vagy a portyázó törökök, melyeknek nem voltak ágyúi.
1411-ben Zsigmond király Brankovics György szerb despotának adta cserébe Belgrádért Szatmár és Németi városokat is vámjával és tartozékaival együtt.
1460-ban Szatmár ismét királyi birtok volt, Mátyás király, halála után fiáé Corvin Jánosé, majd Szapolyai Imre birtoka lett, utóbb János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt.
1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét. 1802-ben az erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1910-ben 34 892 lakosából 33 094 magyar, 986 román és 629 német volt.[4] Ugyanekkor számba vették a lakosság felekezeti összetételét is: a polgárok között 13 418 református, 7 194 izraelita, 6 998 római katolikus, 6 977 görög katolikus, 236 ágostai evangélikus, 55 görög keleti (ortodox) és 9 unitárius volt.
1970 május 14-én a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban. Ezt dokumentálja az "Epopee pe Someș" című könyv.
1992-ben társközségével együtt 131 987 lakosából 72 708 román, 54 013 magyar (40,92%), 3684 német és 1126 cigány volt. A vallási megoszlás pedig: 58 398 görög keleti (román ortodox), 27 706 református, 27 178 római katolikus, 13 570 görög katolikus, 89 unitárius, 73 ágostai evangélikus, 58 izraelita, 1 408 pünkösdista, 557 baptista, 215 adventista, 91 ateista, 289 vallás nélküli, 184 nem nyilatkozó.
[szerkesztés] Látnivalók
- Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház 1768-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban. Végleges alakját a 19. század harmincas éveiben érte el - ezen átalakítások következtében válik homlokzata klasszicista stílusúvá (korinthoszi oszlopcsarnok, thimpanon, stb.), míg belső terében a barokk elemek vannak túlsúlyban. Főoltárképét (Krisztus mennybemenetele) Pesky József, kupolafestményét (A tizenkét éves Jézus a templomban) Reidler János készítette. Carrarai márvány főoltára Tomán Félix munkája. Orgonája a megye egyik legnagyobb és legszebb darabja (1925-ben készült). Két sekrestyéje a szentély két oldalán található, egyikük ad átmenetileg otthont a felbecsülhetetlen értékű püspöki képtárnak. A székesegyház alatt található kriptában nyugszanak Szatmár püspökei, Ft. és Nm. Reizer Pál kivételével (a pár éve elhunyt püspököt végakarata szerint a papok közé temették a katolikus temetőben).
- A Dacia (volt Pannónia) szálló a Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete. A város történelmi központjában található. 1902-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján, a régi városháza helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.
- A Református "Láncos Templom", (a Béke téren, Piața Păcii), a megye talán első református temploma. A klasszicizmus felé hajló (németalföldi) későbarokk stílusban épült 1788 és 1814 között. 1633-ban öntött Wierd Georg-féle harangja ma a szószék melett van kiállítva. Körülötte helyezkedik el a város egykori "református központja": A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete, az esperesi hivatal (itt működik a Calvineum is), illetve három további református iskolaépület (a leánygimnáziumok és a "Piros téglás" iskola), valamint a parókia épülete.
- A Tűzoltó-torony, a Dacia szálló mögötti téren látható. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását.
- A Városháza 1902-ben épült.A kommunizmus idején Románia legmagasabb épülete volt.
- A színház (Szatmárnémeti Északi Színház) 1902-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel. A nagyváradi és a kolozsvári színház mellett Erdély egyik legpatinásabb, máig működő színháza. Jelenleg két tagozata van (román és magyar), erős bérletrendszerrel rendelkezik. A magyar társulat Harag György nevét viseli.
- A Csizmadia-szín a város egyik emblematikus épülete. 1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált, de a város színházi életének is otthont adott, a színház megépüléséig. A közelmúltban felújították.
- Az Igazságügyi Palota (Törvényszék) a monarchiabeli patinás igazságügyi paloták jellemző stílusában épült, a 19. század végén. Oldalszárnya börtönként funkcionál.
- A Vécsey-palota a város egyik legrégebbi épülete. Nevét első tulajdonosáról, építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. a Vécsey-palota helyén egykor állt épületben köttetett meg a szatmári béke. Ezt emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg ez az épület ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.
- A református Németi Templom. A történelmi Németi református temploma volt. Stílusában a Láncos Templomhoz hasonlít. Parkjában épül a Rákóczi Kollégium.
- A püspöki palota (1804-1840 között épül, ez alatt többször átépítették, 1851 óta szolgál a püspökök rezidenciájaként). Az épületegyüttes klasszicista stílusú, magában foglalja az egykori Püspöki Levéltár és az egykori Papnevelő Intézet szárnyait is (ma a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont használja ezeket a szárnyakat). Legjelentősebb látnivaló a palotában lévő Püspöki Kápolna
- A Püspöki Kápolna nem nyilvános, de látogatható műemlék. Nem csak gipszkazettás mennyezete, szibériai topolyfa-padlózata és padjai, de oltára is híressé tette. A kápolna oltárát az erdődi vár kápolnájából hozatta át Szatmár püspöke. Ez előtt az oltár előtt esküdött örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.
- A kanonok-paloták a püspöki palotával szemben találhatók.
- A Dinu Lipatti Filharmónia a Ruha István, híres hegedűművészről elnevezett átjáróból nyílik. Belsőépítészeti megoldásait tekintve a magyaros szecesszió egyik legszebb példája.
- A zárdatemplom és a körülötte elhelyzezkedő zárdaépület, valamint az apácák iskolája (ma Ioan Slavici Elméleti Líceum) az egyetlen szatmári alapítású rend, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek történelmi központja volt.
- A Várdomb (ma Decebal) utcai Nagyzsinagóga és a mellette lévő Talmud Tora Imaház Románia legnagyobb és legszebb zsinagógáinak egyike. A szatmári ortodox zsidóság központja volt. Ma a (neológ) Szatmári Izraelita Hitközség használja. A zsinagóga udvarán található a deportáltak (mintegy húszezer szatmári zsidó) emlékműve. A városban egykor működő három nagyzsinagóga (Ortodox, Status Quo és Németi) és huszonöt sül és imaház közül mára csak ez áll. Udvarán található a Szatmárnémeti Izraelita Hitközség székhelye is.
- A "Kossuth Kert" a város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget, stb. található benne. Itt kerül megrendezésre évente a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat, a gyereknap és számos könnyűzenei koncert is. Egykor állatkert működött benne, de itt állt a híres "Kioszk" épülete is.
- A római katolikus Kálvária Templom neogótikus stílusban épült, domonkos szerzetesek alapították. A város egyik legszebb temploma. Jelenleg a román és a német római katolikus misék folynak benne. Főoltárát Hölzel Albin, a bártfai Hölzel Mór fafaragó művész fia készítette nyolc hónap alatt. Az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel. A hármas tagolású, uralkodóan függőleges vonalvezetésű, viszonylag egyszerű kompozíciójú mű központi részét a Jézus Szíve szobor uralja. Színhatását dominánsan a fehér és arany jó arányérzékkel kialakított együttese adja. Felületét a gótikus kőcsipkéket idéző sík és szalagdíszek teszik mozgalmassá. Egyébként a Jézus Szíve szobrot, Fásztusz Elek a szatmárnémeti gimnázium nyugalmazott tanára, akkor tiszaújlaki plébános emeltette saját költségén.
- A városi közfürdő épülete a Kossuth Kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át, jelenleg levegőmonitorizálási és környezetvédelmi központként funkcionál.
- A Hildegárda templom és a hozzá tartozó ferences kolostor. A kolostorban a rendszerváltás után nagy értékű befalazott egyházi könyvtárra bukkantak véletlenszerűen.
- Az ortodox katedrális neobizánci stílusú, impozáns műemlék épület. 20. század eleji épület.
- A román görög katolikus Mihály és Gábor Szent Arkangyalok katedrális szintén a 20. század elején épült, a város nagy múltú görög katolikus románsága által "kinőtt" egykori barokk görög katolikus templom helyén. Impozáns, gazdag ornamentikájú neobizánci épület.
- A magyar görög katolikus templom 1857-ben épült. Többször átépítették.
- A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete a történelmi Református Fiúgimnázium számára épült impozáns, de puritán ornamentikájú épület, a város mindenkori legjelentősebb magyar iskolája. Legfontosabb látványossága a Tanári Szoba, melynek díszes falfestményein az 1546-os szatmári református zsinat, illetve Kálvin János, Luther Márton, Károli Gáspár és más reformátorok láthatók.
- Az Eminescu Főgimnázium épülete a város talán legszebb iskolaépülete. Eredetileg a Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium épülete volt, a 20. század elején, Kotál Henrik tervei alapján épült.
- A vasútállomás épülete Erdély régi állomásépületei közé tartozik. A 19. század végén épült, 120 méter hosszú épület stílusában híven őrzi a Monarchia-beli állomás-épületek jellemzőit. A közelmúltban felújították.
- A vasút melletti református temető. A város jelentős személyiségei vannak itt eltemetve. Ebben a temetőben található Dr. Lükő Béla kriptája is.
- A híd melletti római katolikus temető szép kriptáival és a város híres polgárainak sírjaival fontos nevezetessége Szatmárnémetinek.
- A neológ és status quo zsidó temető. Gyönyörű szobraival, emlékműveivel az egykor virágzó szatmári zsidóság mementója. Itt nyugszik többek közt Klein Eliahu Albert (a város "Élu bácsija", Szatmárnémetinek a közelmúltban elhunyt Auschwitz-túlélő díszpolgára), Nádai-Niedermann István színművész.
- Az ortodox zsidó temető jelentős kulturális kincs és kegyhely. Ide temetkezett a város ortodox és ultraortodox (haszid) zsidósága. Itt találhatók a leghíresebb rabbik és csodarabbik kriptái, impozáns síremlékek és a Holokauszt áldozatainak kriptája is (a rendszerváltás után felavatott kripta falán számtalan kisebb-nagyobb márványtábla őrzi a deportált családok emlékét, középen egy márvány Tízparancsolat állt, mely sajnos darabjaira tört egy temetőrongálás következtében - felújítása még várat magára). A szatmári haszidizmus követői évente látogatják a temetőt (a megfelelő ünnepeken), és a rabbiik sírjain található résen dobják be leírt kívánságaikat, imáikat, üzeneteiket.
- Jelentős látnivalók még: a Princz testvérek házai, a Berenczey-Kováts Palota (ma Astoria szálló), a Károlyi-ház, a Közigazgatási Palota, a Városi Művelődési Ház, a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Fehér Ház (a város legrégebbi kőháza), a (központi) katolikus plébánia, stb.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
- Szatmárnémeti Északi Színház (román és magyar tagozattal)
- Ács Alajos Játékszín
- Brighella Bábszínház
- Dinu Lipatti Filharmónia
- G. M. Zamfirescu Városi Művelődési Ház
- Szakszervezetek Művelődési Háza
- Victoria Mozi
- Szépművészeti Múzeum
- Történelmi és Néprajzi Múzeum
- Szatmár Megyei Könyvtár
- Ferences könyvtár
- Püspöki képtár és kincstár
[szerkesztés] Oktatás
Szatmárnémetiben az egyházi és a világi oktatásnak egyaránt nagy hagyományai vannak. A rendszerváltozás utáni években újjáalakultak a város egykori felekezeti intézményei (később létrejött az ortodox líceum is). Jelenleg a város számos általános iskoláján kívül a következő középiskolai szintű intézmények működnek itt:
- Aurel Popp Művészeti Líceum (magyar és román tannyelvű)
- Doamna Stanca Főgimnázium (román tannyelvű)
- Elisa Zamfirescu Textilipari Szakközépiskola(román és magyar tannyelvű)
- Faipari Líceum (román és magyar tannyelvű)
- George Emil Palade Élelmiszeripari Líceum (román és magyar tannyelvű)
- Gheorghe Dragoș Pénzügyi Líceum (román és magyar tannyelvű)
- Hám János Római Katolikus Iskolaközpont (magyar tannyelvű)
- Ioan Slavici Főgimnázium (román tannyelvű)
- Ion I. C. Brătianu Szakközépiskola (román tannyelvű)
- Johann Ettinger Német Elméleti Líceum (német tannyelvű)
- Kölcsey Ferenc Főgimnázium (magyar tannyelvű)
- Mihai Eminescu Főgimnázium (román tannyelvű)
- Ortodox Líceum (román tannyelvű)
- Szatmárnémeti Református Gimnázium (magyar tannyelvű)
- Traian Vuia Szakközépiskola (magyar és román tannyelvű)
- Unio Szakközépiskola (román tannyelvű)
[szerkesztés] Médiaorgánumok
[szerkesztés] Magyar sajtó
[szerkesztés] Nyomtatott sajtó
- Szatmári Friss Újság (napilap).
- Szatmári Magyar Hírlap (napilap).
- Szamos Melléklet (A Szatmári Magyar Hírlap kulturális folyóirata. Korábban heti-, majd havilap).
[szerkesztés] Elektronikus (internetes) sajtó
- Szatmár Tv (Szatmár megye és Szatmárnémeti első videós hírportálja.)
- Szatmár.ro
- Presszo.ro A Szatmári civil hírportál
- Erdon.ro
[szerkesztés] Audiovizuális orgánumok
- Rádió:
[szerkesztés] Román sajtó
[szerkesztés] Nyomtatott sajtó
-
- Informația Zilei ('A Nap Híre' - napilap).
- Glasul Sătmarului ('Szatmár Hangja' - napilap).
- Gazeta de Nord-Vest ('Észak-Nyugati Hírlap' - napilap).
[szerkesztés] Elektronikus (internetes) sajtó
[szerkesztés] Audiovizuális orgánumok
- Rádió:
- Radio Transilvania ('Erdély Rádió')
- Radio Unu ('Rádió 1.')
- Televízió:
[szerkesztés] Politika
Szatmárnémetiben az országosan is a legjelentősebbnek számító négy parlamenti párt jelenti a város legjelentősebb politikai tényezőit, az országostól azonban eltérő ezek helyi jelentősége. Akárcsak a megye egészében, a városban is az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség - románul: UDMR) a legjelentősebb politikai erő. Ők adják a város polgármesterén kívül az egyik alpolgármestert is, megyei szinten pedig a tanácselnököt. Szatmárnémeti városi (helyi) tanácsában relatív többséggel rendelkeznek, a megyei tanácsban pedig abszolút többséget értek el.
Az RMDSZ-nek helyi szinten a Nemzeti Liberális Párt (korábbi parlamenti koalíciós partnere) képezi legfőbb politikai szövetségesét. A nemzeti liberálisok a helyhatósági választásokon nem indítottak ellenjelöltet a másodszor megválasztott Ilyés Gyula ellen, és őt támogatták (szemben a többi román párttal, melyek Coica Costel Dorel mögött sorakoztak fel). A nemzeti liberálisok támogatásával az RMDSZ-es Ilyés Gyula közel 60%-ot ért el a második fordulóban, mintegy tíz százalékos fölénnyel megelőzve ellenfelét. A nemzeti liberálisok támogatásáért cserébe az RMDSZ nekik ajánlotta fel a város egyik alpolgármesteri helyét, melyet Albu Adrian NLP-s politikus foglalt el.
[szerkesztés] Pártok
A legutolsó helyhatósági választásokon elért eredményeik szerint (összes leadott szavazat: 41 067):
| Párt | Szavazatok aránya és száma |
|---|---|
| Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 42,21% (17 335 szavazat) |
| Szociáldemokrata Párt | 20,36% (8 363 szavazat) |
| Demokrata Liberális Párt | 14,51% (5 960 szavazat) |
| Nemzeti Liberális Párt | 12,94% (5 317 szavazat) |
A szélsőséges-nacionalista NRP (Nagy Románia Párt - r. PRM) szatmárnémeti támogatottsága hagyományosan az országosnál is alacsonyabb. Több ciklus óta nem jutnak be a városvezetésbe, szatmárnémeti szinten gyakorlatilag nem is létezik a párt.
Az RMDSZ magyar alternatívájaként számontartott (tőle jobbra elhelyezhető) magyar párt, az MPP (Magyar Polgári Párt - románul PCM) szintén jelentéktelen erőnek számít a városban (megyei szinten szintén gyengén, a bejutási küszöb alatt teljesít hagyományosan, a megye egyes kistelepülésein azonban jó helyi eredményeket is fel tud mutatni).
A legutóbbi helyhatósági választásokon az MPP - mindössze 480 szavazattal - 1,16%-ot ért el Szatmárnémetiben.
[szerkesztés] A Szatmárnémeti Helyi Tanács összetétele pártonként
| Párt | Városi tanácsosok száma |
|---|---|
| Romániai Magyar Demokrata Szövetség | 11 |
| Szociáldemokrata Párt | 5 |
| Demokrata Liberális Párt | 4 |
| Nemzeti Liberális Párt | 3 |
[szerkesztés] A városvezetés
- Polgármester: Ilyés Gyula (RMDSZ)
- Alpolgármesterek:
-
- Kereskényi Gábor (RMDSZ)
- Albu Adrian (NLP)
-
[szerkesztés] Szatmárnémeti polgármesterei a rendszerváltás óta
- Horea Anderco (Szociáldemokrata Párt) - Két ciklusra volt megválasztva, hivatalát nem tudta végig betölteni (hivatali visszaélés miatt letartóztatták).
- Ilyés Gyula (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) - Anderco polgármester felfüggesztése után ideiglenes polgármester (korábban, két ciklusban alpolgármester), majd a város megválasztott polgármestere. A legutóbbi helyhatósági választáson újraválasztották, így második ciklusát tölti a polgármesteri székben.
[szerkesztés] Jelentősebb egyházak, templomok
[szerkesztés] Református
(Királyhágómelléki Református Egyházkerület - püspök: Ft. Csűry István)
Szatmári Református Egyházmegye - esperes: Nt. Kovács Sándor
- Magyar:
- Láncos templom
- Németi Templom
- Kültelki Református Templom
- Szigetlankai Református Templom
- Szamosnegyedi Református Templom
- Szatmárnémeti Református Gimnázium
- Kalvineum
- Vasút Melletti Református Temetőkápolna
- Németi Temetőkápolna
Hívek száma összesen: 27 706
[szerkesztés] Római katolikus
(Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség - érsek: Ft. Nm. Dr. Jakubinyi György-Miklós)
Szatmári Római Katolikus Egyházmegye - püspök: Ft. Nm. Schönberger Jenő
Szatmári Főesperesség - főesperes: Hársfalvi Ottó, általános helynök
- Magyar:
- Római Katolikus Krisztus Mennybemenetele Székesegyház - "Nagytemplom"
- Szent János Templom - "Hildegárda" (a ferencesek egykori kolostortemploma)
- Zárdatemplom
- Szent József Templom - "Kis Zárda Templom"
- Kis Szent Teréz Templom
- Szent Antal Templom
- Szent Lélek Templom
- Szent Család Templom
- Püspöki Kápolna (a püspöki palotában)
- Zárdakápolna (a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájában)
- a híd melletti katolikus temető kápolnája
- Német és román:
- Jézus Szíve Templom - Kálvária templom (a domonkosok egykori temploma)
Hívek száma összesen: 27 178
[szerkesztés] Görög katolikus
(Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség - püspök: Ft. Virgil Bercea)
Szatmári Görög Katolikus Esperesség - esperes: Ft. Dumitru Roman
- Magyar:
- Szent Miklós Templom
- Román:
- Mihály és Gábor Szent Arkangyalok Katedrális
- Szent Ferenc Templom
- Closca Úti Görög Katolikus Templom
- A Popp család kápolnája
Hívek száma összesen: 13 570
[szerkesztés] Evangélikus
(Kolozsvári Evangélikus Püspökség - püspök: Ft. Adorjáni Dezső)
Szatmári Evangélikus Egyházközség
- Magyar:
- Wolfenbüttel utcai Evangélikus Imaház
Hívek száma összesen: 73
[szerkesztés] Unitárius
(Kolozsvári Unitárius Püspökség - püspök: Ft. Bálint-Benczédi Ferenc)
Szatmárnémeti Unitárius Egyházközség
- Magyar:
- Wolfenbüttel utcai Evangélikus Imaház (itt tartják istentiszteleteiket)
Hívek száma összesen: 89
[szerkesztés] Baptista
- Magyar:
- István-téri Magyar Baptista Imaház, Szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet. Tagok száma: 284 - Hozzátartozókkal együtt: 370 (2009. feb.)
- Román:
- Scanteii-utcai Román Baptista Imaház
Hívek száma összesen: 557
[szerkesztés] Ortodox
(Kolozsvári Ortodox Metropolita - metropolita: Ft. Bartolomeu Valeriu Anania)
(Nagybányai Ortodox Püspökség - püspök: Ft. Iustinian)
Szatmárnémeti Ortodox Esperesség - esperes: Ft. Ioan Socolan
- Román:
- Mária Mennybemenetele Ortodox Katedrális
- Batizi-úti Ortodox Templom
- Híd melletti Ortodox Templom
- 17-es negyed ortodox temploma
Hívek száma összesen: 58 398
[szerkesztés] Izraelita
Szatmárnémeti Izraelita Hitközség - hitközségi elnök: Décsei Miklós
- Várdomb utcai zsinagóga - "Nagy Templom" (egykori ortodox zsidó zsinagóga)
- Talmud Tora Imaház
Hívek száma összesen: 58
Megjegyzés: Zárójelben az a felsőbb egyházi hatóság található, melyhez a szatmárnémeti hatóság tartozik. A zárójelen kívül a legmagasabb szatmárnémetiben székelő egyházi hatóság található.
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] Itt született
- Antal Péter 1917. március 17-én kritikus, tankönyvíró;
- Arányi Dezső 1859. augusztus 18-án operaénekes;
- Bánhidi László 1906. március 11-én színművész;
- Bura László (Szatmárnémeti, 1932. március 31.-) nyelvész, néprajkutató, művelődéstörténész, pedagógiai író itt született;
- Darvas Gábor zeneszerző;
- Dsida Jenő 1907-ben költő;
- Jakab Antal 1914. augusztus 13-án újságíró, közíró;
- Klein Magda szatmárnémeti születésű színházi rendező, dolgozott Szatmáron, Temesváron, jelenleg a Tel-Avivi Nemzeti Színház főrendezője;
- Kiss Bertalan (1906-1980) református lelkész, egyházi és lélektani szakíró;
- Lükő Béla 1883-ban, meghalt ugyancsak Szatmárnémetiben 1936. május 2-án. Szatmárnémeti, Európa-hírű sebészorvos, ő alapította a város első kórházát, mely ma a nevét viseli. Mellszobra a Lükő Béla Városi Közkórház előtt áll, kriptája a vasút melletti református temetőben található;
- Nagy Vince 1886. március 4-én politikus, belügyminiszter, a Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt elnöke, majd a Magyar Szabadság Párt alelnöke, az amerikai emigráns magyarság egyik vezetője;
- Szász Lajos 1888-ban magyar miniszter;
- Vadnay Dezső (Szatmárnémeti, 1894. június 2. – Budapest, 1977. október 26.) újságíró, ifjúsági író;
- Kovács András Ferenc, az egyik legjelentősebb kortárs erdélyi költő;
- Láng Zsolt, prózaíró, az erdélyi magyar irodalmi élet kimagasló alakja;
- Jánk Károly költő;
- Klein Eliahu Albert;
- Kovács Emil Lajos festőművész;
- Nagy Ferenc (Szatmárnémeti, 1915. máj. 30. – Kolozsvár, 1976. júl. 1.) biológus, természettudományi szakíró;
- Nagy Béla, Sassy Nagy (Szatmárnémeti, 1934. április 16.) numizmatikai szakíró;
- Nagy Imréné, csécsi (Szatmárnémeti, 1876. – 1921. augusztus 5. Arad) költő;
- Stahl Jencsik Katalin tőrvívó világbajnok, edző;
- Tóth Imre szatmárnémeti születésű tudományfilozófus, matematika-filozófus, esszéíró. Dolgozott és tanított Kolozsváron, Bukarestben, Párizsban, Regensburgban. A Regensburgi Egyetem Tudományfilozófia Tanszékének tanszékvezetője is volt.
[szerkesztés] A városhoz kötődő további hírességek
- Itt járt iskolába Kaffka Margit, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Szilágyi Domokos.
- Itt tanított Ilosvai Selymes Péter a Toldi 16. századi szerzője.
- Itt volt megyei főjegyző 1829-től Kölcsey Ferenc, mellszobra a református (Láncos) templom előtt áll.
- Magyar színházában játszott egykor Jászai Mari és Fedák Sári is.
- Hám János, Szatmár római katolikus püspöke, egy ideig esztergomi érsek, városépítő. Szobra a katolikus székesegyház előtt áll, utcát is neveztek el róla.
- Scheffler János római katolikus vértanu-püspök, boldoggá avatása folyamatban van. Nevét viseli a szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központ.
- Harag György világhírű rendező, a később róla elnevezett társulat alapító igazgatója. Nevét viseli a Szatmárnémeti Északi Színház magyar társulata és az évente kiosztott szakmai díj is.
- Ács Alajos (1930-2002) színművész. Az ő nevét viseli a Szatmárnémeti Északi Színház stúdióterme, az Ács Alajos Játékszín.
- Joel Teitelbaum rabbi, szatmári rebbe, a Teitelbaum rabbidinasztia egyik legnagyobb alakja, a város ortodox főrabbija (1934-1944), a Szatmár haszid irányzat alapítója (a Holokauszt után Brooklynban élt és dolgozott, megalapítva a Szatmár mozgalmat).
- szent reb Eliezer Fisch, "csodarabbi", a "bikszádi rabbi". Bikszádról került Szatmárnémetibe, csodatévő és szent hírében állt a haszid zsidók közt. A Békés Károly (ma Lükő Béla) utcában volt imaháza.
- Dr. Friedmann József a szatmári status quo zsidók főrabbija volt.
- Szép Ernő költő, publicista a Szatmári Lapok munkatársa volt.
- Markovits Rodion író,újságíró, Szatmárnémetiben ügyvédként dolgozott.
- Erdős I. Pál grafikusművész
- Popp Aurél festűművész
- Török István színművész
- Ernest Klein
- Domahidy András író
- Bánhidi László színész
- Darvas Gábor zeneszerző, zenetörténész
- Horváth Zoltán
- Galgóczy Árpád magyar költő, műfordító
- Aaron Teitelbaum
- Zalman Leib Teitelbaum
- Moshe Dovid Winternitz
- Daniel Prodan
- Daniel David
- Ioan Mircea Pașcu
- Ovidiu Ioan Silaghi
- Ernie Grunfeld
- Vécsey Miklós báró
- Hölzel Albin, a bártfai Hölzel Mór fafaragó művész fia, aki a szatmárnémeti Kálvária-templom főoltárát Szatmáron kis időre letelepedve készítette nyolc hónap alatt. Az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel.
- Itt halt meg Abday Sándor színész.
- Reizer Pál püspök
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Testvérvárosai
Nyíregyháza, Magyarország 2000 óta
Wolfenbüttel, Németország 1974 óta
Zutphen, Hollandia 1970 óta
Beregszász, Ukrajna 2007 óta
Ungvár, Ukrajna 2006 óta
Rzeszów, Lengyelország 2007 óta
Schwaz, Ausztria 2007 óta
[szerkesztés] Lásd még
- Szatmári uradalom
- Szatmári vár
- Tűzoltó-torony
- Szatmárnémeti Református Gimnázium
- Kölcsey Ferenc Főgimnázium
- Szatmárnémeti Északi Színház
- Harag György Társulat
- Kulissza Színpad
- Szatmári Református Egyházmegye
- Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
- Szatmári Irgalmas Nővérek rendje
- Teitelbaum rabbidinasztia
- Láncos templom
- Római katolikus székesegyház
- Várdomb utcai zsinagóga (Szatmárnémeti)
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye és Szatmárnémeti, 1908.
- Bura László: A Szatmári Református Kollégium és diáksága (1610-1852), Erdélyi Tudományos Füzetek (217.), Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1994
- Bura László - Muhi Sándor: Arcképek a Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegyéből, Római Katolikus Püspökség, Szatmárnémeti, 1998 (a nagyváradi Kolbe Kiadó nyomdája).
- Bura László - et al: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése műemlékei tükrében, Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti, 2002.
- Emlékkönyv a 450 éves református oktatás tiszteletére, A Szatmárnémeti Református Gimnázium ünnepi kiadványa (Szatmárnémeti, 2007)
- Muhi Sándor: Szatmárnémeti (Városismertető), Szatmárnémeti, 2001 (készült: a zilahi Color-Print-Zilah nyomdában).
- Muhi Sándor: Szatmárnémeti római katolikus templomai (Murvai György fényképeivel), Szatmári Római Katolikus Püspökség, 2000.
- Németh Péter: A középkori Szatmár vármegye települései.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdstat/smetn.pdf
- Polgármesteri hivatal honlapja
- Várostérkép
- Szatmári hírportál
- Szatmári videós hírportál
- Szatmárnémeti.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Szatmárnémeti adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
- Szatmárnémeti műemlékek a Romániai magyar lexikonban
- Fotók
- Élőben a város
- Szatmári linkgyűjtemény
- Régi szatmári képeslapok
|
|||||


