Mikola
| Mikola (Micula) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Újberek, Újmikola |
| Polgármester | Dobos István |
| Irányítószám | 447195 |
| Körzethívószám | 0261 |
| Népesség | |
| Népesség | 3106 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3783 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1447 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 37,77 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Mikola (románul Micula) község Romániában, Szatmár megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szatmárnémetitől északkeletre,a Szatmári-síkságon található, a Túr (folyó) mellett fekvő település.
Története [szerkesztés]
Mikola nevét 1339-ben már a mai alakjában írták, 1348-ban pedig Mykula-ként.
A település a Mikolay család ősi birtoka, melyet 1216-ban Merc comes kapott II. Endre királytól hű szolgálataiért. E Merc comes Zothmar comesnek is nevezte magát. Fiai Micholay, Dezmér, vagy Dwsew és Fylpy.
1426-ban Mikola Dezmér fia IV. Béla király mellett harcolt, s elesett a Frigyes elleni harcban, a Lajtánál.
A település birtokosa egészen a XIX. század közepéig a Mikolay család volt.
1664-ben I. Lipót megerősíti őket birtokaikban.
1717-ben a tatárok feldúlják a községet, és elrabolták Mikolay Györgyöt feleségestől, gyermekestől. Bagossy László azonban a Borsai szorosnál szétverte a tatárokat, s a többi fogolyal együtt ők is kiszabadultak.
A XVIII. században birtokot szerzett itt a Bagossy, Kölcsey, Mándy, Bodoky, Galgóczy család is.
1810-ben birtokosai Mikolay György és leányági rokonai: Csanáldy, Bagossy, Mándy, Baros, Szarvady, Császy, Bogdány,
Kövér, Nagy és Papp családok.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református templom.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=3&id=2162
Borovszky Samu: Szatmár vármegye
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
