Érendréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érendréd (Andrid)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Iriny, Érdengeleg
Irányítószám 447010
Körzethívószám 0261
SIRUTA-kód 136777
Népesség
Népesség 1187 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság 493
Község népessége 2506 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 62,35 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érendréd (Románia)
Érendréd
Érendréd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 22° 20′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 22° 20′ 12″

Érendréd (románul Andrid) község Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykárolytól délnyugatra található település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legelső írásos említése az 1332-es Pápai Tizedjegyzékben olvasható. Neve a XIII. századtól ismert az oklevelekben, mint az Endrédy család birtoka. Nevét ekkor Endred, Endryd alakban írták.

1398-ban a Zoárdfi Endrédyek pereskedtek Dengelegi Bertalannal, aki szántóföldjeiket elfoglalta.

A későbbiekben, mikor az Endrédy család több ágra oszlott, a birtok is elaprózódott, s így lettek birtokosai a rokon Endrédi Nagy, Bagos, Uray családok, leányágon pedig a Szepesy, Becsky, Irinyi, Péczely,Gerzsenyi, Somlyódy családok.

A XVII-XVIII. században még más családok is birtokot szereztek itt: a Geötz, Bokor, Bottka, Domahidy, Falussy, Fráter, Okolicsányi, Iklódy, Gencsy, Domokos, Uray, Irinyi, Fényes, báró Luzsénszky, Luby, Sánta, Latinovich, Szilágyi, Veres, Szintay családok.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1848 előtt Petőfi Sándor néha hetekig vendégeskedett Báró Luzsénszky házában, mely később községháza lett és 1848-ban, mikor az erdélyi táborhoz vonult, itt toborzott honvédeket.
  • A településen folyt ásatások alkalmával még az 1800-as években a református iskola alatt egy régi vár, vagy várkastély nyomait találták meg.
  • A falu határában fekvő Péterhalom ősi őrhalomnak feltételezhető.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - A régi templom tornya az 1832-es földrengésen összeomlott, 1833-ban épült újra.
  • A református templom portikusában 1999-ben emléktáblát avattak az 1956-os forradalomat és szabadságharcot követő megtorlások idején bebörtönzött falustársak emlékére. Dr. Avasán Gyula orvos (1928-1995), Dr. Bujdosó Géza állatorvos (1902-?), Márton Attila teológus (1938-2002), Kovács Lajos állategészségügy technikus (1932-2002), Szaleczky Miklós kántor-tanító (1885-1963), Fischer Lajos iskolaigazgató (1922-?), Truczkay Sándor (1910-1985) kovácsmester, Ábrám Sámuel gazdatiszt (1908-?), Kiss Miklós gazdálkodó (1923-1983) súlyos börtönéveket töltöttek a kommunizmus börtöneiben és a Duna deltában. Áldott legyen emlékük.
  • Görög katolikus templom - 1821-ben épült.

Nevezetes szülötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jeney Jenő Béla - (1874 - 1950) festőművész, grafikus, illusztrátor, a XX. századelő egyik meghatározó magyar karikaturista.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.