Józsefháza
| Józsefháza (Iojib) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Aranyosmeggyes |
| Népesség | |
| Népesség | 1140 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 446 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 49′ 0″, k. h. 23° 10′ 0″ | |
| é. sz. 47° 49′ 0″, k. h. 23° 10′ 0″ | |
Józsefháza falu Romániában, Szatmár megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szatmár megyében, Aranyosmeggyes-től északkeletre található település.
Története [szerkesztés]
Józsefháza a Szinéri uradalom-hoz tartozott egykor, s a Meggyesaljai Mórocz család birtoka volt.
A 15. század végére a Meggyesaljai Mórocz család kihaltával a Báthory család birtoka lett, akik 1520-ban osztoztak meg a birtokon, s övék volt egészen 1609-ig, mikor ecsedi Báthory István magvaszakadtával Józsefházát Csomaközi Péter kapta, s a Csomaközieké maradt az 1600-as évek végéig, de közben részbirtokos volt még itt 1624-től Kovacsóczy István, 1629-ben pedig Károlyi Katalin is. A Szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A 18. század végén a gróf Károlyi család, a gróf Teleki, báró Vécsey, Szirmay, Tóth és Kacsó családok birtoka, s övék volt egészen a 19. század közepéig, de birtokot szerzett itt még a Rátonyi,Bagossy, Boross, Varga és a Papp család is.
A 20. század elején Papolczy Béla a legnagyobb birtokosa. A faluhoz tartoztak még Gémes, Bélafalva, Kereszteság, Izsék (Weisz) és Órét-tanyák is, és a Józsefházi szőlőtelep. Borovszky az 1900-as évek elején írta a településről: "Kisközség a szatmári járásban 281 házzal, 1530 lakossal, kikközül 1038 magyar, 486 oláh. Közöttük 685 görög katolikus, 467 római katolikus, 340 református, 38 izr. Határa 5058 kat. hold. A községnek van postája. Távirója és vasúti állomása Aranyosmeggyes". A 20. század elején Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 1420 lakosa volt, ebből 1040 magyar, 380 román volt, melyből 401 római katolikus, 647 görög katolikus, 353 református volt.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Római katolikus templom - 1875-ben épült Szent István király tiszteletére. 1896-ban leégett, de még ez évben újraépült. Két tornyát 1913-ban építették hozzá.
- Görög katolikus templom - 1888-ban készült el.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1951-ben Simpf János római katolikus pap, tanár és költő.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

