Felsőberekszó
| Felsőberekszó (Bârsău de Sus) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsóberekszó |
| Irányítószám | 447037 |
| Népesség | |
| Népesség | 1835 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőberekszó
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 35′ 23″, k. h. 23° 13′ 19″ | |
Felsőberekszó település Romámiában, Szatmár megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Alsóberekszótól délnyugatra fekvő település.
Története [szerkesztés]
Felsőberekszó nevét 1470-ben Felsewberekzo, Berekzo néven említette először oklevél.
1569-ben Felseoberegzó néven írták.
1682 előtt, Várad török uralom alá jutása után elpusztult, majd újra települt.
Kezdetekben a Drágfiak birtokai közé tartozott.
1569 előtt Báthori György birtoka volt, de később Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond.
A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
1910-ben 1575 lakosából 79 magyar, 1496 román volt. Ebből 1496 görög katolikus, 67 izraelita volt.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög katolikus temploma 1828-ban épűlt. Az egyházak anyakönyvei 1823-ban kezdődnek.
Hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 119–123. o. Online elérés
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
