Hadad (település)
| Hadad (Hodod, Kriegsdorf) |
|
| A Wesselényi-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Hadadgyőrtelek, Hadadnádasd, Lele |
| Polgármester | Balogh Ferenc (RMDSZ), 2012 |
| Irányítószám | 447155 |
| Körzethívószám | 0261 |
| Népesség | |
| Népesség | 912 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3199 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 717 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 76,88 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47,4021°, k. h. 23,0259° | |
| é. sz. 47,4021°, k. h. 23,0259° | |
| Hadad weboldala |
|
Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szilágycsehtől 11 km-re nyugatra fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Első említése: Hodod (1334). Vsz. személynévi eredetű. A román név a középkori zárt névalakot őrizte meg. Német neve tükörfordítás eredménye (Krieg 'háború').
Története [szerkesztés]
Várát 1399-ben említik először, Kusalyi Jakcs György és testvérei építették saját birtokukon. A középkorban fontos település volt, vásártartási joggal és kolostorral. Gyakran ülésezett itt Közép-Szolnok vármegye. 1482-ben mezőváros. 1562. március 4-én itt győzte le, az egyébként vadkerti csatá-nak is nevezett hadadi ütközetben Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket, de 1564-ben János Zsigmond 12 ezer katonával visszafoglalta várát. 1584-től a Wesselényi család birtokolta. 1600-ban Basta szállta meg. A Rákóczi-szabadságharc alatt Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsanna védte a várat a labancokkal szemben, de 1710-ben Csáky István feladta. A 18. század első felében összedőlt.
A Wesselényiek az 1742-es pestisjárványban megfogyatkozott magyar lakossága mellé alemann nyelvjárást beszélő, evangélikus vallású németeket telepítettek. 1750-ben 55 háztartásból állt.
Közép-Szolnok, 1876-tól Szilágy vármegyéhez tartozott. 1882-től gyógyszertár működött benne.[3] Német lakóinak többsége 1944-ben, majd az 1980-as években kivándorolt Németországba.[4]
Lakossága [szerkesztés]
1850-ben 1137 lakosából 622 volt magyar, 332 német, 125 román, 35 cigány és 21 zsidó nemzetiségű; 638 református, 328 evangélikus, 124 görög katolikus, 26 római katolikus és 21 zsidó.
1900-ban 1830 lakosából 1451 volt magyar, 479 német és 189 román anyanyelvű; 1173 református, 507 evangélikus, 230 görög katolikus, 167 zsidó és 42 római katolikus vallású.
2002-ben 912 lakosából 717 volt magyar, 72 román, 78 cigány és 44 német nemzetiségű; 692 református, 68 baptista, 56 ortodox, 56 pünkösdista és 13 római katolikus vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- A falu feletti cserjésben láthatók egykori várának szerény maradványai.
- A 15. században épült gótikus református templomban festett kazettás mennyezet található, szószékét pedig Sipos Dávid készítette 1754-ben. Tornya 1900-ban épült. Az utóbbi években földcsuszamlás miatt a torony elvált a templomhajótól.
- A 18. századi, barokk evangélikus templom.
- A késő barokk Wesselényi-kastély a vár kibontott köveiből épült 1761 és 1776 között. Főhomlokzatán a család címerét Anton Schuchbauernek tulajdonítják.[5] Ma a polgármesteri hivatal működik benne.
- Az eklektikus, 19. század végi Degenfeld-kastély jelenleg táboroknak ad helyet
- A főutca 154. sz. telkén álló 19. századi műemlék csűr.
- A Wesselényi család kriptája.
Híres emberek [szerkesztés]
- 1816-ban a Wesselényiek vendége volt Kazinczy Ferenc.
- Itt született 1888. február 26-án Ady Mariska költő, elbeszélő, Ady Endre unokatestvére.
- Itt született 1929. január 8-án Bántó István újságíró, műfordító.
- Itt született 1950. augusztus 3-án Méhes Kati, Poór Lili-díjas színésznő, előadóművésznő.
Források [szerkesztés]
- Szabó Zsolt (szerk.): Szilágysági magyarok. Bukarest, 1999
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 45. o.
- ↑ Heimatortsgemeinschaft Kriegsdorf-Hadad - Geschichte - (Hozzáférés: 2010. április 12.)
- ↑ Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 84. o.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Német nyelvű honlap a településről
- A hadadi református templom (magyarul)
- Boros Ernő: Hadad – Kriegsdorf – Hodod. Szatmári Friss Újság, 1999. május 17.
- A Degenfeld család kalandos útja Svájcból Magyarországra
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

