Hadad (település)

Hadad (Hodod, Kriegsdorf)
A Wesselényi-kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Rang	község
Beosztott falvak	Hadadgyőrtelek, Hadadnádasd, Lele
Polgármester	Balogh Ferenc (RMDSZ), 2012
Irányítószám	447155
Körzethívószám	0261
Népesség
Népesség	912 fő (2002) +/-
Község népessége	3199 (2002)
Magyar lakosság	717
Földrajzi adatok
Terület	76,88 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hadad Pozíció Románia térképén
é. sz. 47,4021°, k. h. 23,0259°47.4021, 23.0259
Hadad weboldala

A Degenfeld-kastély

Református templom

Hadadi parasztok 1838-ban

Hadad (románul Hodod, németül Kriegsdorf) falu Romániában Szatmár megyében, a Szilágyság Tövishát kistáján.

Fekvése

Szilágycsehtől 11 km-re nyugatra fekszik.

Nevének eredete

Első említése: Hodod (1334). Vsz. személynévi eredetű. A román név a középkori zárt névalakot őrizte meg. Német neve tükörfordítás eredménye (Krieg 'háború').

Története

Várát 1399-ben említik először, Kusalyi Jakcs György és testvérei építették saját birtokukon. A középkorban fontos település volt, vásártartási joggal és kolostorral. Gyakran ülésezett itt Közép-Szolnok vármegye. 1482-ben mezőváros. 1562. március 4-én itt győzte le, az egyébként vadkerti csatá-nak is nevezett hadadi ütközetben Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket, de 1564-ben János Zsigmond 12 ezer katonával visszafoglalta várát. 1584-től a Wesselényi család birtokolta. 1600-ban Basta szállta meg. A Rákóczi-szabadságharc alatt Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsanna védte a várat a labancokkal szemben, de 1710-ben Csáky István feladta. A 18. század első felében összedőlt.

A Wesselényiek az 1742-es pestisjárványban megfogyatkozott magyar lakossága mellé alemann nyelvjárást beszélő, evangélikus vallású németeket telepítettek. 1750-ben 55 háztartásból állt.

Közép-Szolnok, 1876-tól Szilágy vármegyéhez tartozott. 1882-től gyógyszertár működött benne. Német lakóinak többsége 1944-ben, majd az 1980-as években kivándorolt Németországba.

Lakossága

1850-ben 1137 lakosából 622 volt magyar, 332 német, 125 román, 35 cigány és 21 zsidó nemzetiségű; 638 református, 328 evangélikus, 124 görög katolikus, 26 római katolikus és 21 zsidó.
1900-ban 1830 lakosából 1451 volt magyar, 479 német és 189 román anyanyelvű; 1173 református, 507 evangélikus, 230 görög katolikus, 167 zsidó és 42 római katolikus vallású.
2002-ben 912 lakosából 717 volt magyar, 72 román, 78 cigány és 44 német nemzetiségű; 692 református, 68 baptista, 56 ortodox, 56 pünkösdista és 13 római katolikus vallású.

Látnivalók

• A falu feletti cserjésben láthatók egykori várának szerény maradványai.
• A 15. században épült gótikus református templomban festett kazettás mennyezet található, szószékét pedig Sipos Dávid készítette 1754-ben. Tornya 1900-ban épült. Az utóbbi években földcsuszamlás miatt a torony elvált a templomhajótól.
• A 18. századi, barokk evangélikus templom.
• A késő barokk Wesselényi-kastély a vár kibontott köveiből épült 1761 és 1776 között. Főhomlokzatán a család címerét Anton Schuchbauernek tulajdonítják. Ma a polgármesteri hivatal működik benne.
• Az eklektikus, 19. század végi Degenfeld-kastély jelenleg táboroknak ad helyet
• A főutca 154. sz. telkén álló 19. századi műemlék csűr.
• A Wesselényi család kriptája.

Híres emberek

• 1816-ban a Wesselényiek vendége volt Kazinczy Ferenc.
• Itt született 1888. február 26-án Ady Mariska költő, elbeszélő, Ady Endre unokatestvére.
• Itt született 1929. január 8-án Bántó István újságíró, műfordító.
• Itt született 1950. augusztus 3-án Méhes Kati, Poór Lili-díjas színésznő, előadóművésznő.

Források

• Szabó Zsolt (szerk.): Szilágysági magyarok. Bukarest, 1999

Külső hivatkozások

• Német nyelvű honlap a településről
• A hadadi református templom (magyarul)
• Boros Ernő: Hadad – Kriegsdorf – Hodod. Szatmári Friss Újság, 1999. május 17.
• A Degenfeld család kalandos útja Svájcból Magyarországra