Avasfelsőfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avasfelsőfalu (Negrești-Oaș)
SatDinOas.jpg
Az avasi falumúzeum
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang város
Beosztott falvak Lunaforrás, Túrvékonya
Polgármester Aurelia Fedorca (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 445200
Körzethívószám 0261
Népesség
Népesség 10 334 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 11 867 (2011)[2]
Magyar lakosság 542
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 229 m
Terület 130,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Avasfelsőfalu  (Románia)
Avasfelsőfalu
Avasfelsőfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 52′ 10″, k. h. 23° 25′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 10″, k. h. 23° 25′ 27″
Avasfelsőfalu weboldala

Avasfelsőfalu (románul Negrești-Oaș, 1948-ig Negrești) város Romániában, Szatmár megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 1490-ben, Felswfalw alakban említették. Román neve a 'fekete' jelentésű negru szóból való, valószínűleg személynévi közvetítéssel.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Avasi-medence keleti részén, a Túr partján, Szatmárnémetitől ötven kilométerre kelet–északkeletre, Nagybányától ugyanannyira északnyugatra, Máramarosszigettől 55 kilométerre nyugat–délnyugatra fekszik.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességének növekedése először az 1910-es és 20-as években torpant meg, majd pedig 1992 óta. A második világháború és 1992 között kétszeresére–háromszorosára nőtt.

A népességszám változása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1828-ban 1864 katolikus (görög és római, 142 zsidó és három református lakta.
  • 1910-ben 3253 lakosából 2541 volt román, 490 magyar, 184 német és 32 szlovák anyanyelvű; 2613 görög katolikus, 329 zsidó, 158 református és 145 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 11 603 lakosából 10 945 volt román és 542 magyar nemzetiségű; 8753 ortodox, 436 római katolikus, 412 pünkösdi, 385 görög katolikus és 313 református vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A máramarosi sóút mentén települt, korábban Bikszád felé, a Valea Albă bal partján feküdt. A szinéri (meggyesi) uradalomhoz tartozott mint a Móroc, a Hunyadi család, majd később a Báthoryak birtoka. 1633-ban mezővárosként említették. A 17. században az avasi uradalommal együtt a szatmári vár birtoka volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt negyven felsőfalusi román nemes állt kurucnak.[3] 1719-ben 37 jobbágy, 15 zsellér, három fazekas, két molnár, két egyéb kézműves és legalább öt nemes családfő lakta. A 18. században a Lónyay, a Teleki, a Wesselényi, a Kornis, a Vécsey és a Károlyi családoknak volt benne nagyobb birtokuk. Első zsidó lakói az 1750-es években költöztek be, saját rabbit 1845-től tartottak. 1893-tól jesiva is működött itt. 1786-ban 269 görög katolikust számoltak össze benne. Magyarok az 1800-as évektől lakták.[4] A 19. században jelentős kallózó központ volt, mellette gubakalló telep alakult ki, amelyet a szélesebb környék gubásai is használtak. 1912-ben még negyven gubaványoló volt üzemben, és 1955-ben még dolgoztak a településen gubások. 1858-ban létesült benne gyógyszertár.[5] A 19. század végén legtöbb lakója juhászatból és napszámból élt, kukoricát, almát és szilvát termesztettek. A 20. században még az egyosztatú, tornácos házak voltak a meghatározóak.

Korábban Szatmár vármegye Avasi járásához tartozott, amelynek Avasújváros volt a székhelye. 1934-től az újjászervezett Szatmár megye Avasi járásának székhelyévé tették. 1940-ben, a magyar uralommal ismét Avasújváros lett a járási székhely, majd 1949–50-ben rövid időre újra Avasfelsőfalu töltötte be a funkciót. Az 1950-es években faipart, gépgyártást, élelmiszer- és textilipart telepítettek a faluba, a szomszédos Lunaforráson pedig lignitbánya és ásványvízüzem működött. 1964-ben városi címet kapott. Három legnagyobb vállalatában, az Oșanulban, az Integrata ken- és lenderfonó és szövő üzemben és a Tricotaje kötödében 1970-ben 1655 fő dolgozott. 1976 és 1980 között polipropilénzacskó-üzemet létesítettek.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Avasvidéki Múzeum beltéri részét 1966-ban, a skanzent 1972-ben hozták létre. Utóbbiban egy Avaslekencéről hozott 17. századi fatemplom, egy-egy avasfelsőfalusi, mózesfalvi és ráksai gazdaság, két kétosztatú kisgércei ház, egy vámfalusi fazekas háza és egy szeszfőzde látható.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A településen egy elméleti líceum és egy Ioniță G. Andron fotóművészről elnevezett iskolacsoport működik. Az első középiskola 1953-ban létesült és az 1961/62-es tanévben költözött saját épületbe.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1873. március 2-án Góth Móric festő.
  • Itt született 1915-ben Iuliu Pop fotóművész.
  • Itt született 1924. augusztus 30-án Szerdahelyi István nyelvész, eszperantista.
  • Itt született 1945. november 11-én Domokos Lehel szobrász.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori avaslekencei fatemplom az Avasvidéki Múzeumban

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc és Erdély nemzetiségei. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1907,138–139. o.
  4. Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi Helynévtárában. Nyíregyháza, 2001, 130. o.
  5. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 44. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Daniela Bălu – Nicolae Bura – Viorel Ciubotă – Adela Dobrescu – Natalia Lazăr – Maria Lobonț Pușcaș – Ioan Viman: Negrești-Oaș: Trecut și prezent. Cluj-Napoca, 2012
  • Vende Aladár: Szatmár vármegye községei [1]
  • A város honlapja (románul)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Avasfelsőfalu témájú médiaállományokat.