Avasfelsőfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avasfelsőfalu (Negrești-Oaș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang város
Beosztott falvak Lunaforrás, Túrvékonya
Polgármester Nicolae Bura
Irányítószám 445200
Körzethívószám 0261
Népesség
Népesség 11 603 fő (2002)[1] +/-
Község népessége 13 871 (2002)[2]
Magyar lakosság 542
Földrajzi adatok
Terület 130,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Avasfelsőfalu  (Románia)
Avasfelsőfalu
Avasfelsőfalu
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 52′ 10″, k. h. 23° 25′ 27″
é. sz. 47° 52′ 10″, k. h. 23° 25′ 27″
Avasfelsőfalu weboldala

Avasfelsőfalu (románul Negrești-Oaș) város Romániában, Szatmár megyében, az ukrán határ közelében. Lakóinak száma 15 000 körüli (2004).

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Az Avas-hegység keleti oldalán, Bikszádtól délkeletre található.

Története [szerkesztés]

Első írásos említése 1490-ből való, nevét ekkor a korabeli oklevelek Felsewfalw, 1493-ban Felfalw néven írták.

Avasfelsőfalu egykor Szinér várához tartozott, s a meggyesi uradalom része volt. Urai a Meggyesi Móroczok voltak, majd később a Báthoryaké lett, akik 1520-ban osztoztak meg rajta. A települést a későbbiekben is gyakran említik az avasi uradalom részeként: 1592-ben, 1634-ben, 1696-ban is, mikor az avasi uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott.

Az 1600-1700-as években a Báthory-Lónyai örökösöké volt, de voltak itt részeik még a gróf Teleki, gróf Kornis, báró Wesselényi, báró Vécsey, majd a gróf Károlyi családoknak is.

A 18. században e családok mellett még több családnak, mint például a Darvay, Luby, Lónyay stb. családoknak volt itt része.

A 19. században még az előbbieken kívül még a gróf Barkóczy, Geötz, Becsky, Mátay, Iklódy, Sepsy, Linker, Rhédey, Császi családok is részt szereztek benne.

A 20. század elején legnagyobb birtokosa Szatmár városa, Benkő György és örökösei, Péchy István, valamint Kőszegremete község volt.

1919-ig a Magyar Királysághoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 3253 magyar és román lakosa volt.

1992-ben 14 635 román és magyar nemzetiségű lakosa volt. 2002-ben lakosságának 3,98%-a magyar volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Görög katolikus templom 1851-ben épült.
  • Savanyúvíz forrásai és a hegyekből fakadó gyors folyású patakok.

Híres emberek [szerkesztés]

Testvérvárosok [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]