Ivácskó
| Ivácskó (Necopoi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Középhomoród |
| Népesség | |
| Népesség | 255 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Ivácskó
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 50′ 58″, k. h. 23° 3′ 57″ | |
Ivácskó település Romániában, Szatmár megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szatmárnémetitől délkeletre, Résztelek és Alsóhomoród közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Ivácskó a 14. és 15. században a bélteki uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott.
A települést egykor Ivácskófalvának nevezték, de egy ideig a szatmári vár tartozéka volt, ekkor Ujdomb-nak nevezték.
1631-ben Királydaróczi Daróczy Istváné zálogbirtoka, majd 1654-ben Serédi István zálogbirtoka volt.
1732-ben Böszörményi Sámuel és Komáromy András voltak Ivácskó birtokosai.
1765-ben pedig Szuhányi Antal és László kapnak a község felére királyi adományt.
A 19. század elején a Hiripi és Ivácskói Szuhányi, a Kállay és Zanathay családok birtoka volt, a 20. század elején Szentgyörgyi Adolf dr. volt a legnagyobb birtokosa. A 20. század elején Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.
1910-ben 534 lakosából 57 magyar, 26 német, 447 román volt. Ebből 53 római katolikus, 441 görög katolikus, 22 református volt.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög katolikus temploma 1882-ben épült.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Sámuel: Szatmár vármegye.
