Alsószopor
| Alsószopor (Supuru de Jos) | |
 |
|
| Alsószopor község elhelyezkedése Szatmár megyében. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Dobra, Girókuta, Nántű, Rákosterebes, Szekerestanya, Felsőszopor |
| Népesség | |
| Népesség | 1340 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 4677 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 56 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Alsószopor (románul Supuru de Jos) falu a Partiumban, Romániában. Szatmár megye egyik települése, községközpont.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szatmárnémetitől délre a Kraszna partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Első említése 1205-1215-ből származik, ekkor Zopor néven említették.
1414-ben Asowzopor, 1474-ben Also-zopor, 1543-ban Szopor, 1676-ban Sopor néven írták. 1474-ben a Csire családé, ekkor CSire István Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak adta zálogba. 1475-ben végzett adóösszeíráskor Alsó-Szoport Sarmaság és Győrteleke között említették. Ekkor Drágfiak, a Csire, és a Valkai család volt birtokosa. 1538-ban az Álmosdi Csire család egyik tagja Csire Ferenc, a nagyváradi káptalan levele alapján eladta örökre a középszolnoki mindkét Szoporban levő részbirtokát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak, ezt I. Ferdinánd király is megerősítette. 1570-ben Dobó István, Ödönfi Ferenc és a császár között oszlott meg.
1602 előtt Zombori Farkasnak Alsó- és Felsőszoporon is volt birtoka, de 1602-ben Giorgio Basta generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adományozta mindkét települést. Az 1715 évi összeírásnál Alsószoport Szatmár vármegyéhez számolták, 1720-ban kétharmada tartozott Szatmár megyéhez. 1779-ben végzett összeíráskor Alsó-Szopor község főbb birtokosa gróf Andrási Károly volt. Szirmai leírása szerint 1809-ben Alsó-Szopor falu százötven gazdából álló egyik része Szatmár vármegyéhez, más 60 gazdából álló része pedig Szolnok vármegyéhez tartozott. 1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 1 455 román és magyar lakosa volt.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög katolikus temploma 1792-ben épült a Szent Arkangyalok tiszteletére kőből épült. Nagy kőtoronnyal és két kisebb fatornyocskával.
Anyakönyvet 1782-től vezetnek.
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Kovács Katona Jenő (Alsószopor, 1910. február 8. – Kolozsvár, 1944. október 9.): író, költő, kritikus.
Források [szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 619–629. o. Online elérés
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=3&id=2176
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
