Adorján (Románia)

Adorján (Adrian)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Rang	falu
Községközpont	Sárköz
Irányítószám	447181
Népesség
Népesség	512 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	491
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Adorján (románul Adrian) falu Romániában, Szatmár megye északi részén, Sárközújlaktól északra.

Története

Adorján az Árpád korban már ismert település volt, akkor Szent-Adriánnak nevezték. 1262-ben V. István király Adorján földjét elcserélte az ugocsai Gewdin villáért Nedével, a Gewdin nemzetség ősével. Adorjánnak ekkor már egyháza is volt. A falu később az Adorjányi családé lett, mely rokon volt a Meggyesi Morócz családdal.

1413-ban Adorjányi János szerződésben állapodott meg vejével arról, hogy ha neki és Tamás fiának nem születnének gyermekei, az egész birtok Oltáros-löveő pusztával együtt a Ráthonyiakra szálljon. 1466-ban azonban, amikor kihalt a Adorjányi család, a Meggyesaljai Moróczok István és László a birtokot erőszakkal elfoglalták mellékági örökösödésre hivatkozva, s tőlük csak hosszadalmas pereskedés után tudta visszaszerezni azt a Ráthonyi család. Adorján a visszaszerzés után a Ráthonyiaké maradt.

1486-ban Mátyás király új adománnylevelet ad a birtokra Ráthonyi Ferencnek és Györgynek.

1495-ben a Ráthonyiak megegyeznek Simon meggyesi bán utódaival, a Meggyesaljai Móroczokkal, s ezt az egyességet II. Ulászló király is jóváhagyta. 1551-ben királyi engedéllyel felvették az Adorjáni előnevet is. 1551-ben a település egyes részeire királyi adományt kap Sárközújlaki Péter és Berendy György is.

1717-ben a falu is a tatár támadások áldozatává lett, de hamarosan újból felépült. Az 1800-as években több birtokosa is volt: a Vécsey, Sepsy, Félegyházi, Jakó, Melczer, Tóth, Daróczi és Ráthonyi családoknak volt itt birtokrésze. Az 1900-as évek elején özv. Sepsy Károlyné volt a település birtokosa.

Nevezetességek

• Református templom - A XVI. században épült.

Források

• Borovszky Samu: Szatmár vármegye.