Turc
| Turc (Turț) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Nagygérce, Turcfürdő |
| Népesség | |
| Népesség | 5379 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 6847 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 42 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 59′ 15″, k. h. 23° 12′ 10″ | |
| é. sz. 47° 59′ 15″, k. h. 23° 12′ 10″ | |
Turc település Romániában, Szatmár megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szatmár megyében, Kányaházától északnyugatra, Nagygérce és Batarcs között fekvő település.
Története [szerkesztés]
Turc nevét az oklevelek 1378-ban említették először Thwrch néven.
1385-ben Turch, 1471-ben Thwrcz, 1851-ben Turcz néven írták nevét. Román lakosságú falu, melynek házai a hegyoldalon és a völgyben állnak.
A falu környékén hajdan aranyat és ezüstöt is bányásztak.
A falu földesurai a Pogány, Rátonyi, Ilosvay, báró Perényi, Gazda, Zaffiry, Száraz, Pap, Fejér, Balabány, gróf Heller és Csató örökösök voltak.
Turc híres volt szilvatermesztéséről is.
Fényes Elek az 1800-as években írta a községről: "Turcz, oláh falu, Bereg-Ugocsa megyében, több hegyeken a völgyekben elszórva, 1614 görög katholikus lakossal, s a parochiával. Földje elég termékeny, bort termeszt, erdeje van; hajdan arany ezüst bányái is voltak…Utolsó postája Halmi".
A település a trianoni békeszerződés előtt Bereg-Ugocsa vármegye területéhez tartozott.
Lakosainak száma a 19. század közepe táján 1614 fő volt, vallásuk görög katolikus.
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

