Szatmárpálfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szatmárpálfalva (Păulești)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Amac, Hirip, Ombod, Oroszfalva, Pettyén
Polgármester Nagy József
Irányítószám 447230
Körzethívószám 0261
Népesség
Népesség 1231 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 302
Község népessége 4909 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 41,71 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szatmárpálfalva  (Románia)
Szatmárpálfalva
Szatmárpálfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 47′, k. h. 22° 55′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 22° 55′

Szatmárpálfalva falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szatmárpálfalva (Pálfalva) nevét az oklevelek 1428-ban már mai alakjában említették. Pálfalva a Dobrachhiak ősi birtoka volt.

1379-ben a Dobrachhy család tagjai Megyeri Simon bán fiainak hatalmaskodásai ellen tiltakoztak.

1399-ben a család tagjai osztozkodtak birtokaikon, s ez osztozkodáskor Dobrachy Pál lett a település ura, majd fiaié lett, akik már Pálfalva Burján néven szerepeltek.

1431-ben Dobray János és László birtoka volt, később pedig a Szatmári vár tartozéka lett, s az maradt egészen 1696-ig.

1626-ban Királydaróczi Debreczenyi Tamás és felesége, Tarjányi Margit szerzett itt részbirtokot.

1703-ban itt a Szamos-part füzeseiben rejtőztek el Rákóczi kurucai, mikor Szatmárt ostromolták, s itt volt a táborozás középpontja is.

1749-ben Eötvös László, Sándor és Imre, valamint a Szeleczky és Szögyéni családok is részeket szereztek itt, de a település fő birtokosa azonban a gróf Teleki család lett, s az övék maradt a XIX. század végéig, ekkor Gerando Attiláé lett.

A XX. század elején Gerando Félix és Horváth Bertalan volt Szatmárpálfalva birtokosa.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma 1890-ben épült. Az előző templom - a Szamos áradásai miatt - fából épült templom volt.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Seregélyes nagyközség testvértelepülései (magyar nyelven) (PHP). seregelyes.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]