Krasznabéltek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznabéltek (Beltiug, Bildegg)
Beltiug jud Satu Mare.png
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Alsóboldád, Géres, Gyöngy, Krasznasándorfalu, Szakasz
Polgármester Pleth Imre
Irányítószám 447040
Körzethívószám 0261
Népesség
Népesség 1306 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 400
Község népessége 3228 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 117,03 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznabéltek  (Románia)
Krasznabéltek
Krasznabéltek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 32′ 53″, k. h. 22° 50′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 53″, k. h. 22° 50′ 21″

Krasznabéltek (románul Beltiug) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szatmár megye déli részén, Erdődtől délre, a Kraszna folyó mellett fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke már az őskor óta lakott helynek számít, amit az itt talált leletek is bizonyítanak.

1086-ban a hagyomány szerint Szent László király táborozott e helyen, mikor a besenyők ellen harcolt.

1216-ban a váradi Regestrum említi Béltek helységbe való Pált, aki perbe fogta Batári helység flandriai lakosait, minthogy testvérét megölték.

1301-ben Bölcsi Czudar Domokos kap rá királyi adományt. 1342-ben fiai a Kállayak itteni leánynegyedét is megkapják. 1412-ben az Ónody Czudarok elkobzott birtokait Drágh fiai Sándri és György kapták, kik ettől kezdve Bélteki Drágfiaknak nevezték magukat. 1431-ben a Kállayak és a Czudarok perlekednek a Drágfiakkal, de az uradalom 1444-ben végképp a Czudar családé lett. 1470-ben Belthek poss., 1475-ben már opp. Erdeuallya Beltek alakban fordul elő neve. 1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt annak birtokait Mátyás király a Drágfiaknak adta, és az övék volt 1555-ig, a Drágfi család kihalásáig.

1556-tól Béltek a Drágfiak kihalása miatt királyi birtok lett. 1569-ben Miksa király Béltek lakosait a törökök környéken végzett pusztításai miatt elszenvedett veszteségeikért, hat évre felmentette mindenféle adófizetés alól. 1592-ben az Erdődy uradalomhoz tartozott, és ezzel a szatmári váré volt. 1633-ban lokácsi Prépostváry Zsigmond kapott rá királyi adományt a hozzátartozó tíz helységgel együtt. 1681-ben az országgyűlés a bélteki vár felépítését kívánta, és azt, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintsék. Béltek vára azonban nem épült fel, de a Prépostváryaknak sáncokkal ellátott várkastélyuk volt itt.

A Rákóczi-szabadságharc után a bélteki uradalom is gróf Károlyi Sándoré, majd 1772-ben gróf Károlyi Antalé lett, aki királyi adományt kapott a bélteki uradalomra és a mezővárosra is. A Károlyiak az itt lakó reformátusokat kitelepítették a szomszédos Dobra helységbe, és helyükbe Württembergből hozott svábokat telepítettek.

1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1–2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett.

A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá.

1900-as évek elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Templom – 1482-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda építtette az erdődivel egy időben, s ugyanolyan stílusban.

A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint is, kinek sírfeliratát Szirmay Antal őrizte meg:

Ha a nemzet hada támadván, őt kérte,
Ez jószerencsével fogott fegyvert érte.
Ha békesség vala, annak folyásával
Az egész közösség élt szolgálatával.
Kálló, Kassa, Eger ennek bizonysága,
Melyeket vezérlett éles okossága..."

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1948. október 22-én Bálintfi Ottó magyar filozófus, kritikus, egyetemi tanár.
  • Itt született 1941. máj. 22. Ardai L. Attila kanonok. Szolgálati állomáshelyei: Segédlelkész: 1964. Túrterebes. Plébános: 1966. Nagymadarász, (plébániája megtartása mellett 1970–1985 között az egyházmegyei hivatalban püspöki titkári teendőket végez), 1985. Nagykároly Szentlélek plébánia. 1990. püspökségi irodaigazgató, a Zárda templom lelkésze, szatmári főesperes, a szatmári kerület esperese, székesegyházi kanonok. Reizer Pál püspök halála után (2002. április 18.) április 20-án a tanácsosok testülete egyházmegyei kormányzónak választja. Az új püspök – Schönberger Jenő – 2003. július 1-től általános helynöknek és irodaigazgatónak nevezi ki, 2008. augusztusában nyugdíjba vonul.
  • Itt született 1981. január 1. Urbán János P. Erik ferences szerzetes. Állomáshelyei: 2008 Kaplony – segédlelkész, 2009 Kaplony – házfőnök, 2011 Csíksomlyó, a kegytemplom igazgatója.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]