Érhatvan
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
| Érhatvan (Hotoan) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érkávás |
| Népesség | |
| Népesség | 193 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Érhatvan
Pozíció Románia térképén
|
|
Érhatvan (románul Hotoan) falu Romániában, Szatmár megye egyik települése.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagykároly városától délre, Érhatvan és Érszodoró között fekvő település.
[szerkesztés] Története
Érhatvan Árpád-kori település, nevét az oklevelek már 1205–1235 között említették egy per kapcsán, Hotuon néven. 1414-ben Hatvan, 1415-ben Hothvan, 1427-ben Kyshathwan, 1588-ban pedig Hatwan néven írták nevét.
1415-ben a Hothvan család birtoka volt, ekkor iktatták be a birtokba Garai Miklós nádor parancsára Hothvan Mihály fiait Gebhárdot és Gergelyt.
1475-ben végzett adóösszeíráskor Hatvani Ferenc özvegye, Gencsi János, Károlyi Péter, Ispán Ágoston és Garai András birtoka volt.
1604-ben Károlyi Mihály és Hatvani Jánosné birtokának írták. 1648-as osztozkodáskor Érhatvan Károlyi Ádámnak jutott.
1688-ig Károlyi Lászlóé volt, aki fiára Károlyi Sándorra hagyta.
1742-ben egy érhatvani birtokrészbe beiktatták Gencsi Jánost és Hatvani Jánost is. 1795 évi összeíráskor a település főbb birtokosai gróf Károlyi József, Osváth Sándor és Pál, valamint Pap Salamon voltak.
1847-ben 562 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 452 görög katolikus, 95 református, 7 izraelita volt. 1890-ben 753 lakosából 201 magyar, 1 német, 551 román, ebből 35 római katolikus, 556 görög katolikus, 127 református, 35 izraelita. A házak száma ekkor 124 volt.
A 20. század elején a lakosság fő megélhetési forrása a dohánytermesztés volt.
1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként. 1910-ben 793 lakosa volt, ebből 614 román, 173 magyar és 6 német nemzetiségűnek vallotta magát. 1992-ben 233 román nemzetiségű lakos lakta. (A magyarok a lakosság 11%-át alkotják.)
[szerkesztés] Nevezetességek
[szerkesztés] Híres szülötte
- Saszet Géza (1929-) költő
[szerkesztés] Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 367–376. o. Online elérés
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
