Géres
| Géres (Ghirișa) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Krasznabéltek |
| Rang | falu |
| Községközpont | Krasznabéltek |
| Irányítószám | 447042 |
| SIRUTA-kód | 136991 |
| Népesség | |
| Népesség | 691 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 558 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 35′ 45″, k. h. 22° 47′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 45″, k. h. 22° 47′ 37″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Géres (románul Ghirișa) falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szatmár megye déli részén, Krasznabéltektől északnyugatra található.
Története[szerkesztés]
Géres neve a korabeli írásokban1367-ben tűnik fel először Géresi Péter nevében, Gyres néven. A település eredetileg királyi birtok volt, a daróci uradalom része, melyet Zsigmond király eladományozott.
1420-ban mint a Csákyak, Csáky István birtoka volt feltüntetve.
1475-ben Geroz, 1489-ben Gyeres -ként írták nevét.
A 14. században és a 15. században a falu a királydaróczi uradalom-hoz tartozott, s a Csáky család birtoka volt.
A 16. században a királyi kincstár foglalta le.
1592-ben az erdődi uradalommal a szatmári várhoz, a szatmári uradalomhoz tartozott.
1634-1642-ben a daróczi uradalom lajstromaiban fordul elő, s ekkor is a szatmári várhoz tartozott, majd később a Bethlen család birtoka lett, s Zoltán Józsa vette meg Bethlen Gábortól 800 tallérért.
Az 1700-as években többen is szereztek itt birtokot.
A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg Gérest is, majd a későbbiekben birtokosok voltak itt a Rácz, Ottlik, Balogh és Kölcsey családok is, és ők maradtak urai a 19. században is.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református templom – 1803-ban épült.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0
Jegyzetek[szerkesztés]
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}