Érszakácsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érszakácsi (Săcășeni)
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szatmár
Rang község
Beosztott falvak Kegye
Polgármester Ferencz Levente
Irányítószám 447275
Körzethívószám 0261
Népesség
Népesség 1100 fő (2002)[1] +/-
Község népessége 1337 (2002)[2]
Magyar lakosság 658
Földrajzi adatok
Terület 8265 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érszakácsi  (Románia)
Érszakácsi
Érszakácsi
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 22° 41′ 8″
é. sz. 47° 28′ 54″, k. h. 22° 41′ 8″

Érszakácsi (románul Săcășeni) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében,

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Szatmár megyében, Nagykárolytól délkeletre, Tasnádtól 9 kilométerre, Tasnádszarvad és Nagyderzsida között fekvő település.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét első lakóiról kapta, akik királyi szakácsok voltak.

[szerkesztés] Története

Érszakácsi ősi település, amely már az Árpád-korban is fennállt. Nevét az oklevelek 1240-ben már említették Zaka, 1300-ban pedig Zakachy néven.

Szakácsi a középkorban jelentős hely lehetett, mivel itt már az 1300-as évek közepén is megyegyűlést tartottak, s itt ekkor vámhely is volt.

1354-ben a településnek Szakácsi Erdélyi Jakab szatmári alispán volt birtokosa, s az övé volt még 1374-ben is.

1570-ben Nagyfalusi Serédi Istvánt írták birtokosául. 1583-ban Csűry István és Gencsy János kapott rá Báthory István fejedelemtől új adományt.

1597-ben Gencsy János halála után szakácsi javain osztozkodtak özvegye Erdélyi Dorottya és leányai.

1600-ban végigvonulva az Érmelléken felégette az egész Érmelléket, közte Szakácsit is. Ekkor pusztult el a község régi egyháza is.

1699-ben Medgyesi Sámuelné itteni részbirtokát adta zálogba Széchy Guthi asszonynak és gyermekeinek.

1718-ban Ilosvai Dobai György és neje Széchi Judit gyermekei osztoztak meg az itteni részbirtokon. Ez évben újból tűzvész pusztított a településen.

1795-ben a kincstár mint Rákóczi birtokot magának tartotta meg az Aspermont Anna és férje vallomása alapján, mely szerint Szakácsi a tasnádi uradalomhoz tartozott.

1833-ban az előzőeket újabb nagy tűzvész követte, felégetve a községet.

1847-ben 847 lakosa volt, ebből római katolikus 10, görög katolikus 347, református 460, izraelita 30 fő volt.

1880-ban 1254 lakos élt Érszakácsiban, 1890-ben pedig 1486-an éltek a településen. Ebből 1100 magyar, 362 oláh, egyéb nyelvű 12, róm.kat. 18, görög katolikus 374, református 1031, izraelita 31. Házak száma 192.

Érszakácsi a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Református temploma - 1760-ban épült újra a régi elpusztult templom helyén.
  • Görög katolikus temploma.
  • A kastély, melyben a polgármesteri hivatal található régen a grófé volt.

[szerkesztés] Lakói

Lakosságának többsége magyar, de románok, cigányok, svábok és szlovákok is élnek itt.

[szerkesztés] Hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken