Túrterebes
| Túrterebes (Turulung) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Túrterebestelep, Túrterebesi szőlőhegy |
| Polgármester | Kóczán Levente |
| Irányítószám | 447335 |
| Körzethívószám | 0261 |
| Népesség | |
| Népesség | 2431 fő (2002) +/- |
| Község népessége | 3845 (2002)[1] |
| Magyar lakosság | 1902 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 57,62 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Túrterebes
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 55′, k. h. 23° 5′ | |
Túrterebes település Romániában, Szatmár megyében, Szatmárnémetitől 25 km-re északkeletre, a Túr folyó bal partján.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevének előtagja a településen keresztülfolyó Túrra utal, míg szláv eredetű utótagjaának jelentése irtás. Ami azt valószerűsíti, hogy az egykor itt letelepedett lakosság az itteni irtáson építette fel a falut.
Története [szerkesztés]
A település környékét már a paleolitikum idején is lakták, amit a környéken talált e korból származó leletek is igazolnak.
Az Árpád-kori eredetű település nevét a korabeli oklevelek már az 1200-as évek elején említik. 1216-ban a Váradi Regestrum mint Szatmár megyéhez tartozó falut említi.
1241-ben, a tatárjárás alatt a falu elnéptelenedett, később azonban újra benépesült.
A 13. század közepétől a 15. század végéig több birtokosa is volt. A 14. század végén a Perényi család lett a település birtokosa, s az övék maradt a későbbi évszázadokban is.
Túrterebes a 15. század elején már népes település volt, s ekkor Ugocsa vármegyéhez tartozott. A Perényi család révén Szatmár vármegyéhez került, s annak része maradt egészen a trianoni békeszerződésig.
A falu a török időkben, és később a Rákóczi szabadságharc alatt is az itteni harcok, s csapatátvonulások miatt sokat szenvedett, lakossága nagyon megritkult. A rutén beszivárgások és a német betelepítések következtében újra növekedésnek indult.
A falu lakosai közé a reformáció során áttért lakosság mellé görög katolikus rutén és római katolikus svábok kerültek.
Túrterebes az 1989-es változásokat követően három püspököt is adott a világegyháznak. 1990-ben Reizer Pál lett a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye főpásztora (1990–2002), majd az ő utóda Schönberger Jenő lett (2003–). Szintén a falu szülötte dr. Cserháti Ferenc, aki 2007-ben az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke lett, s akit a Magyar Püspöki Konferencia a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával bízott meg.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Római katolikus templom - A Perényi család támogatásával épült 1814 és 1827 között, barokk stílusban Nagyboldogasszony tiszteletére.
- Református templom - 1745 körül épült fából, melyet az 1970-es évek közepén lebontottak, s helyébe kő épületet emeltek.
- Görög katolikus templom - 1868 és 1903 között épült, Szent György tiszteletére szentelték fel.
- Perényi kastély - A 14-16. század körül épült, romantikus stílusban. 1848 után a gróf Hessenstein család megvásárolta és emeletes résszel kibővíttette.
- Dónát kápolna - az ún. Kishegyen.
Itt születtek [szerkesztés]
- Mayer József (1895-ben Túrterebesen született, meghalt: 1977. február 17-én Esztergomban) tanító, iskolaigazgató. Iskoláit szülőfalujában,a Szatmár megyei Túrterebesen végezte és 1909–1914 között a szatmárnémeti tanítóképzőben végezte kiváló eredménnyel. 1914–1915-ös tanévben a Veszprém megyei Ugodra került segédtanítónak, majd kinevezett tanító lett. 1957-es nyugdíjazásáig, az iskola igazgatója volt. Kezdettől fogva bekapcsolódott a község kulturális és közösségi életébe. Részt vett a községi olvasókör, majd a népkönyvtár szervezésében. A Katolikus Leány- és Legényegylet szervezésében cselekvő részt vállalt. Az ifjuság valláserkölcsi normák szerinti nevelését a szívügyének tekintette, támogatta az ifjúsági mozgalom működését. A lokálpatriotizmus erősítésére tudományos kutatásokat végzett a falu történetéről. Ebben a témában is és egyéb területeken is népszerűsítő előadásokat tartott és szervezett. Egykori tanítványai ma is tisztelettel őrzik emlékét.
- Reizer Pál, a rendszerváltás utáni első szatmári római katolikus püspök.
- Schönberger Jenő, jelenlegi szatmári püspök.
Források [szerkesztés]
- Szabó István: Ugocsa megye (1937)
- Vonház István: A Szatmár megyei német telepítés.
- Bura László: Szatmár megye történeti etimológiai helynévtára (1997)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
