Túr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túr
A Túr folyó.JPG
A folyó Túristvándinál
Közigazgatás
Országok  Románia,
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 94 km
Forrás Avas-hegység
Torkolat Tisza Szatmárcsekénél, továbbá más ágai Tivadarnál és Vásárosnaménynál
é. sz. 48° 05′ 31″, k. h. 22° 40′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 31″, k. h. 22° 40′ 34″
Elhelyezkedése
Raul Tur.png

A Túr (románul Tur) folyó a Tisza egyik bal oldali mellékfolyója Romániában és Magyarországon.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a feltevések szerint szláv eredetű, az ősszláv „őstulok” főnévből kialakult („őstulok patakja”) szóból származtatják.

Futása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keleti-Kárpátok belső vonulatában található Avas-hegységben, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat (Turc és Tálna patakok, stb.) magába gyűjtve, Túrterebesnél egy északról jövő ággal egyesülve éri el a Szatmári-síkságot, és Garbolcnál, a román-ukrán-magyar hármashatár közelében lépi át a magyar-román határt. Magyar területre érve a folyó még elég nagy eséssel érkezik, erősen kavicsos hordaléka csak Kishódos és Tisztaberek községeknél változik át homokossá.

A Túr folyó heves folyású, áradásai sebesen követik egymást.

Szabályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó a szabályozása előtt sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál érte el a Tiszát. Egy ág elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a Tiszába. Itt írta Petőfi Sándor A Tisza című versét.

A szabályozás előtt áradások idején hatalmas területek kerültek víz alá. Települések csak a magasabban fekvő területeken alakultak ki, csak a magasabban fekvő részek voltak alkalmasak mezőgazdasági művelésre is. A legelők azonban állattartásra kiválóak voltak.

A szabályozás óta az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a „Kisbukónál” (Sonkádi osztómű) egy zsilipen át folyik a víz. A „Kisbukó” és a korábbi tiszai torkolat közötti 15 km-es mesterséges meder belvízfőcsatorna (Túr-csatorna).

Kölcse előtt két ágra szakad, az Új-Túr Szatmárcsekénél folyik a Tiszába. A másik ág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, a Régi-Túr Tivadarnál, míg az Öreg-Túr Sonkádtól 65 km-t kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát.

A Túr medrének hossza az eredettől a Tiszába való beömlésig 146,5 km volt.

Mellékfolyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb mellékfolyói Romániában a heves folyású Turc, mely Túrterebesnél ömlik a Túrba, és Tálna patak, az utóbbi az Avas-hegységben ered, valamint a Fejér, Renulics, Tartolcz, Lechincsora és Reu patakok. Magyarország területén a Szatmári-síkságon a jobb parton a Palád-csatorna, a bal parton pedig a Sár-Éger-csatorna.

Természeti jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szabályozás után a levágott folyókanyarokból holtágak alakultak ki, de ezek nagy része napjainkra kiszáradt, mivel nem jutott elegendő vízmennyiséghez. A még vízzel borított holtágak a csatornákkal szövevényes vízi világot alkotnak, gazdag növény- és állatvilággal rendelkeznek. Az Alsó-Öreg-Túr és az Öreg-Túr több nagy kanyarja a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Túr témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]