Túristvándi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túristvándi
Túristvándi légifotó.jpg
A túristvándi vízimalom
Túristvándi címere
Túristvándi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Lakatosné Sira Magdolna (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4944
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 762 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 46,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Túristvándi (Magyarország)
Túristvándi
Túristvándi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 07″, k. h. 22° 38′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 07″, k. h. 22° 38′ 57″
Túristvándi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Túristvándi
Túristvándi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Túristvándi weboldala

Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, Szatmári részén, a Túr folyó partján fekvő, csodálatos természeti környezetű település, 700 lakossal. Mátészalkától 33 km, Tiszabecstől 17 km, Fehérgyarmattól 15 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat. Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. Ekkor a cégényi monostor területéhez tartozott a település.

1315-ben a Kölcsei nemzetség birtoka, akiktől Károly Róbert király hűtlenség miatt elkobozza.

1344-ben Nagy Lajos király a hűtlenség miatt elkobzott Istvándit visszaadta a Kölcseieknek. Ettől kezdve a Kölcsey család és a velük rokon Kende család voltak fő birtokosai.

1496-ban az Ujhelyi család tagjai nyernek rá királyi adományt.

1512-ben a Perényi, majd 1521-től a Báthori-család-nak is vannak itt kisebb tulajdonrészei.

A 19. század első felében még más családok is, (Rhédey, Jármy) birtokrészt szereznek itt, s közben a Perényiek itteni részüket gr. Károlyi Józsefnek adták el.

A település nevét Istvándi-ról 1908-ban változtatta a mai Túristvándi-ra.

Túristvándi, vízimalom

A 21. századra önellátó lett a falu, vagyis maguk állítják elő az alapélelmiszereket.[3]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 74,35%-a magyar, 25,65%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 18. század-ban épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik.

A malom működés közben is megtekinthető.

  • Református temploma gótikus stílusú, tégla és kőépület, 1470-1480 között épült gótikus stílusban.

Bejárati ajtaját és terméskőből faragott, csúcsíves ablakait, valamint diadalívét Hunyadi Mátyás király kőfaragói készítették, azaz eltelt évszázadok során bevakolták, és csak az 1970-es árvíz utáni helyreállítás során kerültek napvilágra. A környék egyik legszebb kiemelt műemlék temploma lett.

  • Itt járt iskolába Móricz Zsigmond is 1885 és 1887 között. Istvándiról több művében is megemlékezik. Életem regénye című művében mint "jellemformáló kohó"-ról emlékszik vissza erre az időre. Nagybátyja házán az egykori kovácsműhelyen emléktáblát helyeztek el az itt töltött évek emlékére.

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Túr Túristvándinál.

A Túr folyó, mely kanyarogva öleli át Túristvándit, és partjának erdeje természeti értékekben rendkívül gazdag.

A folyóban még ma is megtalálható sok halfajta: csuka, harcsa, ponty, márna, kecsege, dévérkeszeg, stb.

Az itt élő ritka növényfajok közül említést érdemel például a réti füzény, sárga nőszirom, vizitök, tavirózsa, stb.

A Túr partjai mentén él még például a keresztes vipera is.

A folyó közelében található a védett "Rókás", mely ősgyepes terület, rajta úgynevezett hagyásfákkal. Az ősgyepes réten ritkásan álló famatuzsálemek, öreg tölgyek, vadkörtefák megkapó látványt nyújtanak.

A Rókás és környéke természetvédelmi terület.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Túristvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Önellátó falu
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]