A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kecsege (Acipenser ruthenus) a sugarasúszójú halak
(Actinopterygii) osztályába a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.
A Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén, az Északi Jeges-tengerbe ömlő folyók közül az Ob-Irtisz-Jenyiszej vízrendszerében honos. A Dunában és nagyobb mellékfolyóiban egészen Bajorországig előfordul.
Testhossza az 1 métert is elérheti, testtömege 6-7 kilogramm közötti. Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat. Mellúszója nagy és erős, a hátúszó a farokhoz közel, a farok alatti úszó fölött helyezkedik el. A testének nagyobb része sötétbarna, esetleg zöldes árnyalattal. A hasa sárga színű.
A homokban, iszapban élő rovarlárvákkal, apró csigákkal és növényi törmelékkel táplálkozik. Télre a kecsegék nagy csapatokban a meder mélyebb gödreibe húzódnak. Az ivarérettséget a hímek 4-5, a nőstények csak 5-6 éves korban érik el.
Egy-egy ikrás életkorától függően 15000-44000 ikrát rak. Az ikra ragadós, így a víz sodrása ellenére is megtapad az aljzat kavicsain.
