Tokalakúak
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő jura - jelen | ||||||||||||||
Acipenser oxyrinchus |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Család | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Tokalakúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tokalakúak témájú médiaállományokat. |
A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Két élő család, 6 nem és 31 faj. Korábban kecsegealakúaknak (Chondroganoidea) hívták őket.
Kialakulásuk egészen a dinoszauruszokig, azaz, több, mint 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az ide sorolt fajok többsége Észak-Amerikában, a Ponto-Kaszpi régióban Kelet-Ázsiában és Szibériában fordul elő. A fajok tokhalak két kanalasorrú faj kivételével, melyek közül az egyik Észak-Amerikában a másik Kínában él.
Jellemzően nagyra növő halfajok, melyeket fenyegeti az intenzív halászat és a folyószabályozások. Az ikrájából készített értékes kaviár, miatt gazdasági haszonnal kecsegtet, akár az orvhorgászata is. Ez azt eredményezi, hogy több faj állományszáma, olyan mértékben lecsökkent, hogy a kihalás fenyegeti őket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulásuk
A föld északi félteke tengereiben és/vagy az azokba ömlő folyókban élnek, több tengeri faj a folyókba vándorol ívni. Jellemzően a Fekete-tenger, az Azovi-tenger a Kaszpi-tenger és Aral-tó és a vízrendszerüket alkotó folyókban fordulnak elő nagyobb számban. Az életterüket és a mozgásukat korlátozza, hogy a folyószabályozási munkák miatt, a kereszt- és hosszirányú átjárhatóság megszakításával a korábbi ívási helyeik elérése lehetetlenné vált.
[szerkesztés] Megjelenésük
Fejük ormányban végződik. Bár a csontos halak közé tartoznak (a fosszilis alakoknak csontos váza volt), vázuk többnyire porcos – a csontosodás hiánya másodlagos jelenség. Testük többé-kevésbé csupasz, azt mindössze elszórt, apró bőrcsontok és vértpikkelyek (ganoid pikkelyek) fedik. Úszóik alapja széles. Belükben általában csavarvonalú redő alakult ki.
[szerkesztés] Rendszerezés
A rendbe az alábbi 2 élő és 2 kihalt család tartozik:
- valódi tokfélék (Acipenseridae)
- kanalastokfélék (Polyodontidae)
- Chondrosteidae – kihalt
- Errolichthyidae – kihalt
A családokhoz az alábbi besorolások tartoznak:
- Acipenseridae család Bonaparte, 1831
- Acipenserinae alcsalád
- Acipenser nem Linnaeus, 1758
- Acipenser baerii J. F. Brandt, 1869
- Acipenser baerii baerii J. F. Brandt, 1869
- Acipenser baerii baicalensis Nikolskii, 1896
- Acipenser brevirostrum Lesueur, 1818
- Acipenser colchicus Marti, 1940
- Acipenser dabryanus A. H. A. Duméril, 1869
- Acipenser fulvescens Rafinesque
- Acipenser gueldenstaedtii J. F. Brandt & Ratzeburg, 1833
- Acipenser medirostris Ayres, 1854
- Acipenser mikadoi Hilgendorf, 1892
- Acipenser multiscutatus S. Tanaka (I), 1908
- Acipenser naccarii Bonaparte, 1836
- Acipenser nudiventris Lovetsky, 1828
- Acipenser oxyrinchus Mitchill, 1815
- Acipenser oxyrinchus desotoi Vladykov, 1955
- Acipenser oxyrinchus oxyrinchus Mitchill, 1815
- Acipenser persicus Borodin, 1897
- Acipenser ruthenus Linnaeus, 1758
- Acipenser schrenckii J. F. Brandt, 1869
- Acipenser sinensis J. E. Gray, 1835
- Acipenser stellatus Pallas, 1771
- Acipenser sturio Linnaeus, 1758
- Acipenser transmontanus J. Richardson, 1836
- Acipenser baerii J. F. Brandt, 1869
- Huso nemJ. F. Brandt & Ratzeburg, 1833
- Huso dauricus (Georgi, 1775)
- Huso huso (Linnaeus, 1758)
- Acipenser nem Linnaeus, 1758
- Scaphirhynchinae alcsalád
- Scaphirhynchus nemHeckel, 1835
- Scaphirhynchus albus (Forbes & R. E. Richardson, 1905)
- Scaphirhynchus platorynchus (Rafinesque, 1820)
- Scaphirhynchus suttkusi J. D. Williams & Clemmer, 1991
- Pseudoscaphirhynchus nemNikolskii, 1900
- Pseudoscaphirhynchus fedtschenkoi (Kessler, 1872)
- Pseudoscaphirhynchus hermanni (Kessler, 1877)
- Pseudoscaphirhynchus kaufmanni (Kessler, 1877)
- Scaphirhynchus nemHeckel, 1835
- Acipenserinae alcsalád
- Polyodontidae család Bonaparte, 1838
- Polyodon nemLacépède, 1797
- Polyodon spathula (Walbaum, 1792)
- Psephurus nemGünther, 1873
- Psephurus gladius (E. von Martens, 1862)
- Polyodon nemLacépède, 1797
[szerkesztés] Felhasznált források
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 538. o. ISBN 963-9257-17-6

