Tokalakúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tokalakúak
Evolúciós időszak: Késő jura - jelen
 Acipenser oxyrinchus

Acipenser oxyrinchus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Chondrostei
Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tokalakúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tokalakúak témájú kategóriát.

Türkmenisztánban a főváros piacán tokot áruló asszony.
Yanosteus longidorsalis

A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Két élő család, 6 nem és 31 faj. Korábban kecsegealakúaknak (Chondroganoidea) hívták őket.

Kialakulásuk egészen a dinoszauruszokig, azaz, több, mint 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az ide sorolt fajok többsége Észak-Amerikában, a Ponto-Kaszpi régióban Kelet-Ázsiában és Szibériában fordul elő. A fajok tokhalak két kanalasorrú faj kivételével, melyek közül az egyik Észak-Amerikában a másik Kínában él.

Jellemzően nagyra növő halfajok, melyeket fenyegeti az intenzív halászat és a folyószabályozások. Az ikrájából készített értékes kaviár miatt gazdasági haszonnal kecsegtet, akár az orvhorgászata is. Ez azt eredményezi, hogy több faj állományszáma olyan mértékben lecsökkent, hogy a kihalás fenyegeti őket.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A föld északi félteke tengereiben és/vagy az azokba ömlő folyókban élnek, több tengeri faj a folyókba vándorol ívni. Jellemzően a Fekete-tenger, az Azovi-tenger a Kaszpi-tenger és Aral-tó és a vízrendszerüket alkotó folyókban fordulnak elő nagyobb számban. Az életterüket és a mozgásukat korlátozza, hogy a folyószabályozási munkák miatt a kereszt- és hosszirányú átjárhatóság megszakításával a korábbi ívási helyeik elérése lehetetlenné vált.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejük ormányban végződik. Bár a csontos halak közé tartoznak (a fosszilis alakoknak csontos váza volt), vázuk többnyire porcos – a csontosodás hiánya másodlagos jelenség. Testük többé-kevésbé csupasz, azt mindössze elszórt, apró bőrcsontok és vértpikkelyek (ganoid pikkelyek) fedik. Úszóik alapja széles. Belükben általában csavarvonalú redő alakult ki.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendbe az alábbi 2 élő és 2 kihalt család tartozik:

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]