Tokalakúak

Tokalakúak
Evolúciós időszak: Késő jura - jelen
Acipenser oxyrinchus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Chondrostei Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család
Valódi tokfélék (Acipenseridae) Kanalastokfélék (Polyodontidae) Chondrosteidae – kihalt Errolichthyidae – kihalt
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tokalakúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tokalakúak témájú médiaállományokat.

Türkmenisztánban a főváros piacán tokot áruló asszony.

A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Két élő család, 6 nem és 31 faj. Korábban kecsegealakúaknak (Chondroganoidea) hívták őket.

Kialakulásuk egészen a dinoszauruszokig, azaz, több, mint 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az ide sorolt fajok többsége Észak-Amerikában, a Ponto-Kaszpi régióban Kelet-Ázsiában és Szibériában fordul elő. A fajok tokhalak két kanalasorrú faj kivételével, melyek közül az egyik Észak-Amerikában a másik Kínában él.

Jellemzően nagyra növő halfajok, melyeket fenyegeti az intenzív halászat és a folyószabályozások. Az ikrájából készített értékes kaviár, miatt gazdasági haszonnal kecsegtet, akár az orvhorgászata is. Ez azt eredményezi, hogy több faj állományszáma, olyan mértékben lecsökkent, hogy a kihalás fenyegeti őket.

Előfordulásuk

A föld északi félteke tengereiben és/vagy az azokba ömlő folyókban élnek, több tengeri faj a folyókba vándorol ívni. Jellemzően a Fekete-tenger, az Azovi-tenger a Kaszpi-tenger és Aral-tó és a vízrendszerüket alkotó folyókban fordulnak elő nagyobb számban. Az életterüket és a mozgásukat korlátozza, hogy a folyószabályozási munkák miatt, a kereszt- és hosszirányú átjárhatóság megszakításával a korábbi ívási helyeik elérése lehetetlenné vált.

Megjelenésük

Fejük ormányban végződik. Bár a csontos halak közé tartoznak (a fosszilis alakoknak csontos váza volt), vázuk többnyire porcos – a csontosodás hiánya másodlagos jelenség. Testük többé-kevésbé csupasz, azt mindössze elszórt, apró bőrcsontok és vértpikkelyek (ganoid pikkelyek) fedik. Úszóik alapja széles. Belükben általában csavarvonalú redő alakult ki.

Rendszerezés

A rendbe az alábbi 2 élő és 2 kihalt család tartozik:

• valódi tokfélék (Acipenseridae)
• kanalastokfélék (Polyodontidae)
• Chondrosteidae – kihalt
• Errolichthyidae – kihalt

A családokhoz az alábbi besorolások tartoznak:

• Acipenseridae család Bonaparte, 1831
  • Acipenserinae alcsalád
    • Acipenser nem Linnaeus, 1758
      • Acipenser baerii J. F. Brandt, 1869
        • Acipenser baerii baerii J. F. Brandt, 1869
        • Acipenser baerii baicalensis Nikolskii, 1896
      • Acipenser brevirostrum Lesueur, 1818
      • Acipenser colchicus Marti, 1940
      • Acipenser dabryanus A. H. A. Duméril, 1869
      • Acipenser fulvescens Rafinesque
      • Acipenser gueldenstaedtii J. F. Brandt & Ratzeburg, 1833
      • Acipenser medirostris Ayres, 1854
      • Acipenser mikadoi Hilgendorf, 1892
      • Acipenser multiscutatus S. Tanaka (I), 1908
      • Acipenser naccarii Bonaparte, 1836
      • Acipenser nudiventris Lovetsky, 1828
      • Acipenser oxyrinchus Mitchill, 1815
        • Acipenser oxyrinchus desotoi Vladykov, 1955
        • Acipenser oxyrinchus oxyrinchus Mitchill, 1815
      • Acipenser persicus Borodin, 1897
      • Acipenser ruthenus Linnaeus, 1758
      • Acipenser schrenckii J. F. Brandt, 1869
      • Acipenser sinensis J. E. Gray, 1835
      • Acipenser stellatus Pallas, 1771
      • Acipenser sturio Linnaeus, 1758
      • Acipenser transmontanus J. Richardson, 1836
    • Huso nemJ. F. Brandt & Ratzeburg, 1833
      • Huso dauricus (Georgi, 1775)
      • Huso huso (Linnaeus, 1758)
  • Scaphirhynchinae alcsalád
    • Scaphirhynchus nemHeckel, 1835
      • Scaphirhynchus albus (Forbes & R. E. Richardson, 1905)
      • Scaphirhynchus platorynchus (Rafinesque, 1820)
      • Scaphirhynchus suttkusi J. D. Williams & Clemmer, 1991
    • Pseudoscaphirhynchus nemNikolskii, 1900
      • Pseudoscaphirhynchus fedtschenkoi (Kessler, 1872)
      • Pseudoscaphirhynchus hermanni (Kessler, 1877)
      • Pseudoscaphirhynchus kaufmanni (Kessler, 1877)
• Polyodontidae család Bonaparte, 1838
  • Polyodon nemLacépède, 1797
    • Polyodon spathula (Walbaum, 1792)
  • Psephurus nemGünther, 1873
    • Psephurus gladius (E. von Martens, 1862)

Felhasznált források

• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 538. o. ISBN 963-9257-17-6
• Vizák születése Homokmégyen (magyar nyelven). hallepcso-fishpass.eu, 2010. május 19. (Hozzáférés: 2010. december 19.)

További információk

• A rend adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
• 161063 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
• Acipenseriformes (angol nyelven). BioLiB.cz. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
• Order Acipenseriformes (angol nyelven). ADW: Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2010. december 19.)