Ob

Ob
Hossz	5 410 km
Vízhozam	12 500 m³/s
Vízgyűjtő terület	2 972 497 km²
Forrás	Altaj hegység, Oroszország é. sz. 52° 25′ 44″, k. h. 85° 1′ 19″52.4288888889, 85.0219444444
Torkolat	Kara-tenger, Északi Jeges-tenger
Országok	Oroszország
Térkép

Az Ob (Oб) Oroszország leghosszabb, Ázsia második leghosszabb folyója. Hossza 3650 km, de az Irtis eredetétől számítva 5410 km. Vízhozamát tekintve az oroszországi folyók közül a harmadik, a Jenyiszej és a Léna is bővizűbb.

Neve a komi (zürjén) ob szóból származik, jelentése a zürjénben: „hótorlasz, hóbucka”. A Káma mellékfolyója, az Obva (zürjén: „Ob-víz”) nevének átvétele.

Földrajz

Az Ob a Bija és a Katuny folyók összefolyásánál, az Altaj-hegységben, az Altaji határterületen veszi eredetét. A Novoszibirszki és a Tomszki területen, majd a Hanti-Manszi Autonóm Körzeten folyik keresztül, és a Jamáli Nyenyec Autonóm Körzet területén, nagyjából a sarkkörön ömlik a Kara-tenger Obi-öblébe.

A folyó felső szakaszán nagyjából észak felé folyik, Barnaul és Novoszibirszk között nagy kanyart alkot. Itt található az 1950-es években kialakított Novoszibirszki-víztározó és vízierőmű (1 070 km², 0,88 Mrd. m³), melynek megépítésével számos falu és Berdszk város nagy része víz alá került. A középső szakaszon, a Tom torkolata után az Ob medre északnyugatra fordul, innen végig a Nyugat-szibériai-alföld folyókkal szabdalt, gyakran mocsaras vidékein folyik tovább. Az Irtis torkolatától ismét északi irányba fordul, medre jelentősen kiszélesedik.

A folyót az év jelentős részében jég borítja. Az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón 3-4 héttel később kezdődik, ezért gyakoriak a hirtelen és erőteljes áradások.

Mellékfolyói

Az Ob legnagyobb mellékfolyója az Irtis. Más jelentős mellékfolyók:

• Balról: Anuj, Csaris, Alej, Barnaulka, Csaja, Parabel, Vaszjugan, Nagy Jugan, Északi Szoszva.
• Jobbról: Csumis, Inya, Tom, Csulim, Kety, Tim, Vah, Pim, Kazim, Poluj.

Ob-Jenyiszej csatorna

Szibéria meghódításával egy időben, már a 18. században felmerült egy, az Obot a Jenyiszejjel összekötő csatorna megépítésének gondolata. Ez a terv 1882 és 1891 között valósult meg, amikor (a Kety mellékfolyó felső szakaszától) elkészült az Ob-Jenyiszej csatorna. A csatornán csak kisebb hajók közlekedtek, ezért 1911-ben hozzáláttak szélesítéséhez. Ezt a munkát az I. világháború miatt leállították. Időközben megépült a Transzszibériai vasútvonal, és a csatornát egyre jobban elhanyagolták. Az utolsó hajókaraván 1942-ben haladt át a csatornán.

Források

• Információk és térkép az Ob vízgyüjtő területéről