Ob

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ob
Novosibirsk Ob.jpg
Közigazgatás
Országok  Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 5 410 km
Vízhozam 12 500 m³/s
Vízgyűjtő terület 2 972 497 km²
Forrás Altaj hegység, Oroszország
é. sz. 52° 25′ 44″, k. h. 85° 01′ 19″
Torkolat Kara-tenger, Északi Jeges-tenger
é. sz. 66° 32′ 02″, k. h. 71° 23′ 41″Koordináták: é. sz. 66° 32′ 02″, k. h. 71° 23′ 41″
Elhelyezkedése
Bassin-fluvial-de-l-Ob-sans.png

Az Ob (oroszul 'Обь') Oroszország leghosszabb, Ázsia második leghosszabb folyója. Hossza 3650 km, de az Irtis eredetétől számítva 5410 km. Vízhozamát tekintve az oroszországi folyók közül a harmadik, a Jenyiszej és a Léna is bővizűbb.

Neve a komi (zürjén) ob szóból származik, jelentése a zürjénben: „hótorlasz, hóbucka”. A Káma mellékfolyója, az Obva (zürjén: „Ob-víz”) nevének átvétele.[1]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ob a Bija és a Katuny folyók összefolyásánál, az Altaj-hegységben, az Altaji határterületen veszi eredetét. A Novoszibirszki és a Tomszki területen, majd Hanti- és Manysiföldön folyik keresztül, és Jamali Nyenyecföldön, nagyjából a sarkkörön ömlik a Kara-tenger Obi-öblébe.

A folyó felső szakaszán nagyjából észak felé folyik, Barnaul és Novoszibirszk között nagy kanyart alkot. Itt található az 1950-es években kialakított Novoszibirszki-víztározó és vízierőmű (1 070 km², 0,88 Mrd. m³), melynek megépítésével számos falu és Berdszk város nagy része víz alá került. A középső szakaszon, a Tom torkolata után az Ob medre északnyugatra fordul, innen végig a Nyugat-szibériai-alföld folyókkal szabdalt, gyakran mocsaras vidékein folyik tovább. Az Irtis torkolatától ismét északi irányba fordul, medre jelentősen kiszélesedik.

A folyót az év jelentős részében jég borítja. Az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón 3-4 héttel később kezdődik, ezért gyakoriak a hirtelen és erőteljes áradások.

Mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ob legnagyobb mellékfolyója az Irtis. Más jelentős mellékfolyók:

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb városok a folyó mentén:

Ob-Jenyiszej csatorna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szibéria meghódításával egy időben, már a 18. században felmerült egy, az Obot a Jenyiszejjel összekötő csatorna megépítésének gondolata. Ez a terv 1882 és 1891 között valósult meg, amikor (a Kety mellékfolyó felső szakaszától) elkészült az Ob-Jenyiszej csatorna. A csatornán csak kisebb hajók közlekedtek, ezért 1911-ben hozzáláttak szélesítéséhez. Ezt a munkát az első világháború miatt leállították. Időközben megépült a Transzszibériai vasútvonal, és a csatornát egyre jobban elhanyagolták. Az utolsó hajókaraván 1942-ben haladt át a csatornán.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1490-7 (1978) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ob témájú médiaállományokat.