Máriapócs
| Máriapócs | |||
 |
|||
| A máriapócsi kegytemplom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Nyírbátori | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Papp Bertalan (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4326 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2079 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 94,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Máriapócs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Máriapócs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,879°, k. h. 22,019° | |||
Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírbátori kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs–Szatmár–Bereg megye déli részén, Budapesttől 280 km-re, Nyíregyházától 30 km-re található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik.
Máriapócs vonattal elérhető a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vonalon, közúton pedig Debrecen-Nagykálló felől. A falu és temploma a vasútállomástól távol (kb. 3 km-re) esik.
Története[szerkesztés]
A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században csapódott hozzá és a községben lévő Mária-kegyhelyre utal.
_2.jpg)
Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ezidőtájt a Hont-Pázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthory család tagjainak birtokaként szerepel.
A későbbiekben a Királyi család tagjai és a Rákóczi család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária kép hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Sennyei család szerzett itt részbirtokot.
A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen az 1950-es szétszóratásukig.
1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görög katolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.
1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi Sándor. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa Máriapócsra látogatott, ekkor keleti rítusú misét is tartott magyar nyelven a kegytemplomban.
A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.
Lakossága[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Lakosainak száma 2277 fő, ebből helyben foglakoztatott 1240 fő.
Nevezetességei[szerkesztés]
Máriapócs világszerte ismert Mária-kegyhely; a hírnevét a görög katolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görög katolikus püspök szülőházában. A településen található egy Turul-szobor is.[4].
Források[szerkesztés]
- ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Máriapócs Önkormányzatának honlapja
- Máriapócs Nemzeti Kegyhely
- Máriapócs az utazom.com honlapján
- Máriapócs – zarándokhely légifotókon
|
|||||||
