Császló

Császló
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség 2012-ig	Fehérgyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Porkoláb Zsigmond
Irányítószám	4973
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	380 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	37,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Császló Pozíció Magyarország térképén
Császló Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 47,91419°, k. h. 22,72301°47.91419, 22.72301

Császló község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.

Fekvése

Császló Magyarország legkeletebbi szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aprófalvas térségében, a Szatmári-síkon fekszik. Távolsága Budapesttől közúton 321, Nyíregyházától 93 km. Az Árpád-kor-i falvak szerkezetét így Császlóét is alapvetően meghatározta természeti környezete. Általában állóvíz vagy vízfolyás közelében, de árvízmentes magaslaton létesültek.

Története

Középkor

A település és környéke ősidők óta lakott hely, környékén egy földvár maradványai láthatók. Ásatási leletek alapján a településen lévő monostor már az 1241-es tatárjárás előtt állt, a Káta nemzetség építtette, az 1150-es évek környékén épülhetett a bencés monostor.

A falu neve először II. András király egyik adománylevelében(1231) szerepel Chaslou néven, aztán 1235-ben Chazlo, majd Chazlomonostora formában, 1447-ben pedig Chaslo alakban bukkan fel az okiratokban.

1378-ban a Csarnavoday családé, 1447-ben a Vetési családot iktatták birtokába. 1449-ben a Csarnavodayak révén birtokot kaptak itt Szepessy Péter és István.

Újkor

Az 1520-as években Nádasdy Mátyás nemesi kúriája állhatott a ma is élő, mintegy 400 évesnek tartott somfa környékén. A 16. században a Szenyesyek szerezték meg: Szenyesy Lukácsé és Szenyesy István fiaié 1552-ben. A 17. század-ban a Ramocsa, Kámondy és Zinnyérváraljai Horváth család birtoka. Egy 1675-ös összeíráson Császlóban, mely akkor Serédy Benedek birtok, nemesi kúriát, szőlőbirtokot, malmot jegyeztek fel.

A faluból származik a nagykárolyi boszorkányper-ben 1745-ben boszorkányság vádjával – 18 tanú vallomása alapján – megégetett Rekettye Pila és Varga Anna.

1761-ben a településen tartották a megyegyűlést.

A 18-19. század-ban a Rápolty, Maróthy Nagy, Mátay, Tolnay, Gencsy, Vetéssy és Jármy családoké.

20. század

A 20. század elején báró Vécsey Aurélnak volt itt nagyobb birtoka.

A község háborús hősei:

• 1914-1918: Csernyi Andor, Porkoláb András, Simon Zoltán és Tóth Bálint
• 1941-1945 Badar Bálint, Horváth József, Keresztesi Tibor, Kiss Gábor, Kiss Gyula, Makkai Lajos, Mester Bálint, Nagy Endre, Nagy Pál, Nyíri Pál, Pesti Gyula, Sinka András, Szilágyi Pál, Tarr Imre, Törő István.

A bevonuló Vörös Hadsereg 1944-ben a falu több lakóját is a Szovjetunió-ba internálta. A második világháború után a falu több jelentős épülete is tönkrement, ezeket lebontották, a parkok fáit kivágták.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Egykor a kis arborétum, az úgynevezett erdészkert különösen szép platán, hárs, juhar, vadgesztenye és egyéb díszfái álltak Erzsébet királyné emlékére.
• A református templom előtti gesztenyefát 1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ez a fa még mindig kitűnő egészségi állapotban van.
• A késő barokk stílusú templom körüli kertben szép régi sírkövek láthatók.
• További érdekesség, hogy a Rátz-kertben áll Európa valószínűleg legidősebb élő somfája. A kb. 400 éves növény törzsének átmérője 1,5 m., magassága 7 méter.
• Árpád-kor-i földhalomvár (motte)
• Református templom (késő barokk)

Híres szülötte

• A falu szülötte Rátz Péter (1879. október 27.- 1945. augusztus 28.) magyar festő , a Nagybányai művésztelep jeles képviselője.