Olcsvaapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olcsvaapáti
Olcsvaapáti címere
Olcsvaapáti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Gindele Sándorné[1]
Irányítószám 4914
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 291 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olcsvaapáti  (Magyarország)
Olcsvaapáti
Olcsvaapáti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 20″, k. h. 22° 21′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 20″, k. h. 22° 21′ 01″
Olcsvaapáti  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Olcsvaapáti
Olcsvaapáti
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Olcsvaapáti weboldala

Olcsvaapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olcsvaapáti Magyarország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye talán legegységesebb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező kistáján, a Szatmári-síkság-on található 49 kistelepülés egyike, amely a Fehérgyarmati kistérséget alkotja. A Szamos jobb partján a Tisza közelében ül meg a Szamosháton. A két folyó közé települt falut az áradások sokszor elpusztították, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes, vagy emelt dombra építettek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olcsva és Apáti a XVI. századig két különálló település volt, s csak 1573 körül olvadt össze, s kezdték Olcsvaapáti néven nevezni.

Olcsva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olcsva neve az oklevelekben 1372-ben tűnik fel először.

1396-ban az Ónodi Czudar-ok birtoka, kik részüket a Kaplyon családbelieknek engedik át. 1403-ban az Anthimi család kapta meg. 1459-ben Szentpéterszegi Angelo szerzi meg zálogba. 1462től a Károlyi család tagjainak is van benne részbirtoka. 1462 után sorsa a szomszédos Apátiéval megegyezik.

Apáti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olcsva határában a XIII. század-ban egy apátság állott. Megszűnése után birtokait a beregszászi ferencesrendiek és domokosok kapták meg.

Az apátság monostora a tatárjáráskor elpusztult, helyén azonban község alakult, és Apáti néven a XVI. század-ig külön élt.

1573-ban a szomszédos Olcsva után Olcsvaapáti a neve.

A XIV. század-tól a XIX. század-ig Apáti a Károlyi család birtoka volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]