Jánd
| Jánd | |||
| A református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Vásárosnaményi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Koncz Zoltán Sándor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4841 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 775 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 46,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Jánd weboldala | |||
Jánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i felében, a Beregi síkságon található Tisza-parti település. Nyíregyháza 67 km, Fehérgyarmat 23 km, Tarpa 17 km, Vásárosnamény 7 km, Tivadar 17 km, Kisar 18 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Jánd nevének első említése 1217-ből való, ekkor egy poroszló nevében tűnik fel.
A 14. században a Barlabási család birtoka.
1398-ban Mikai Lőrinc fia Sebestyén, 1410-ben Haraszti Eraszmusz és György, Endesi Pál és János kapták adományba Zsigmond királytól. 1413-ban Perényi Péter főispán birtoka. A Haraszti család-beliek részét később a Sárkány, Dobó, Székely, Czobol és Thúrzó családok szerezték meg.
1546-ban Perényi János, Horváth István és Papos, Eördögh családok birtoka. 1547-ben pedig Perényi Ferenc és Mihály, de birtokaikat I. Ferdinánd elleni hűtlenség miatt elkobozták nagyidai és más uradalmaikkal együtt. 1556-ban a király visszaadta a birtokot Perényi Ferencnek háromezer aranyforint ellenében. 1559-ben Horváth György nyerte el a Hatvani Lajostól elfoglalt részeket királyi adományként. Büdi Mihály is királyi adományként nyer itt részeket.
1567 és 1600 között több kisbirtokos osztozik rajta. Az 1600-as évektől többekközött a Halmy, Gulácsi, Tivadari, Hatvani, Telkiházi, Petneházi, dalnoki Székely családoké. 1609-ben Perényi János utódnélküli halála miatt birtokrészeit Daróczi Ferenc kapta királyi adományként. 1641-ben Kércsi Ferenc is szerzett itt birtokot.
1648-tól 1864-ig kb. negyven kisbirtokos osztozott rajta.
Az 1864-es tagosításkor újabb családok, Toldi, Simon, Szarka, Illés, Kalmár, stb. jutottak földterülethez, így az lassanként fölaprózódott.
Jánd lakossága leginkább növény- és állattenyésztéssel foglalkozott, s foglalkozik ma is.
A Tisza vonalát követő dzsungelgyümölcsösökben és a kertekben sok szilva, az un. "nemtudom"-szilva terem, aminek fölöslegéből a szeszfőzdében sok pálinkát főznek.
A kommunizmus alatt Vásárosnaményhoz tartozott. 1990-től saját önkormányzata van.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom
- Millenniumi emlékmű
- I-II. világháborús emlékmű
- Falumúzeum – népi építésű, fatornácos lakóházban.
[szerkesztés] Érdekességek
- A Vöröstorony kincse c. regényben otthont ad a nyolc "jándi kurucnak"
- Gene Simmons édesanyja Jándon született.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||

