Nyírgyulaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírgyulaj
Nyírgyulaj címere
Nyírgyulaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Kistérség Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Becsei György[1]
Irányítószám 4311
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 2044 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 55,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírgyulaj (Magyarország)
Nyírgyulaj
Nyírgyulaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 02″, k. h. 22° 05′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 02″, k. h. 22° 05′ 15″
Nyírgyulaj (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírgyulaj
Nyírgyulaj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírgyulaj weboldala

Nyírgyulaj község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyírgyulaj Község a Délkelet-Nyírség meghatározó nagyságú és elhelyezkedésű települése. Nyíregyházától keleti irányban fekszik, 33 kilométerre a megyeszékhelytől. Ezen irányból két megközelítése lehetséges a 41-es számú főúton keresztül, majd a 22. kilométerszelvénynél letérve a főútról Besenyőd és Ófehértó településeken át jutunk el Nyírgyulajra. Másik megközelítési lehetősége a Nagykálló, Kállósemjén és Nyírbátor útvonal, mely néhány perccel több időt vesz igénybe. Területi-földrajzi elhelyezkedését tekintve kissé szerencsétlen helyzetben vagyunk. A fő és forgalmas gazdasági és kereskedelmi útvonalak elkerülnek bennünket, Baktalórántháza, Máriapócs és Nyírbátor ölelésében helyezkedik el. Földrajzi adottságai megfelelőek, tipikusan alföldi település, nincsenek meghatározó földrajzi anomáliák, kiegyensúlyozott, kelt-nyugati elhelyezkedésű település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település történelme a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Egyes kutatók szerint már Árpád korában lakott terület volt. Szent István ideje alatt pápai tizedet fizetett.

1279-ben a Gutkeled nemzetség birtokába került, az uralkodó adományozásával. 1328-ban készített oklevelekben találtak arra vonatkozó adatokat, hogy ekkor már egyháza és papja volt. Zsigmond király a 14. Században a nagytárkányiaknak adományozta. Ezután gyakran cserélt gazdát (Balassa, Bátki, Bogdányi család). 1659-ben II. Rákóczi György Tököli Istvánnak ajándkékozta. 1662-ben Báthori Zsófia felvidéki birtokait adta érte. 1692-ben Bánfi György erdélyi kormányzó zálogba vette.

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1703. július 24-én II. Rákóczi Ferenc itt adta ki a Gyulaji pátensét[3], amelyben a "kuruc nevezet alatt kóbórló" katonáknak mindennemű kóborlást és prédálást halálbüntetés terhe alatt megtiltott és amit még azután sokszor megismételt, majd harcra szólította fel őket.

Többször pusztította tűzvész, de mindig újjáépítették. Az 1710-es években elnéptelenedett, és 1745 után Károlyi gróf vezetésével ruténekkel telepítették be. A rutének görög katolikus vallásúak voltak. Ez időben a település két részre oszlott. A keleti részt Paraszt szernek, a nyugati részt Nemes szernek nevezték. Károlyi gróf a felvidékről hozott aratómunkásokkal telepítette be a Paraszt szert. Belőlük lettek az uradalom jobbágya, akik főként görög és római katolikus vallásúak voltak. A Nemes szert a község református vallású őslakói, a kisnemesek lakták.

A görög katolikus templomot 1447-ben említik először az írások. 1750-ben kápolna épült, amely leégett, majd 1791-től fából készült kápolna működött. A ma is álló és használatban lévő templom építését 1800. szeptember 1-jén kezdték el és 1807-ben fejezték be. 1830-as adatok szerint a hívek száma pontosan 1206 fő volt. Ekkor az egyháznak 28 hold nagyságú birtoka és 3 tantermes iskolája volt, ahol 3 fős tanári kar dolgozott.

Az anyakönyvezés 1711-ben kezdődött el. A római katolikus vallásról 1328-ból valók az első írásos feljegyzések. A reformáció korában Báthori István parancsára a római katolikus templomot átadták a református vallásnak.

A község nevét a honfoglaló Gyula nevéről kapta. 1908-ban vette fel a Nyír- előtagot. Egyrészt a fekvése miatt, másrészt, hogy megkülönböztethessék a Tolna megyei Gyulaj községtől. Az első (Nyírbátorral összekötő) makadám útja 1932-ben épült. A település nagysága 1933-as adatok szerint – lakott és külső területe – összesen 6442 Khold volt. A falu határában van egy középkori településnek, Ábránnak helye. A nevét 1364-ben említik először az oklevelek. Ekkor a Baksa nembe tartozó Tárkányi László birtoka. Nevét templomának vezetőjéről, Szent Ábrahámról kapta. A hajdani falu a mai Ábrány nevű határrész helyén állt.

A falu lélekszáma 1920-ban 2264, 1930-ban pedig 2236 fő volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlékeink a fent említett templomokon és kultúrházon kis számban találhatóak, megfigyelhető azonban a látogató számára a jellegzetesen nyírségi élet, a kultúra és szokások keveredése, a falusi emberek dolgos hétköznap és ünnepnapjai. Ezen látnivalók mellett a falu közparkjában, valamint a katolikus egyház előkertjében talál a látogató emlkékműveket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyírgyulaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Gyulaji pátens, 1703. július 24.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ - Emlékek a szabolcsi szép időkből (ford. Walkóné Békés Ágnes), Európa 1992

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]