Nagykálló

Nagykálló
Nagykálló címere
Becenév: Kálló
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Nagykállói
Rang	város
Polgármester	Juhász Zoltán
Irányítószám	4320
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	10 043 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	146,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	68,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykálló Pozíció Magyarország térképén
Nagykálló Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 47.8833° k. h. 21.8500°47.8833, 21.85

Nagykálló légifotója

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói kistérség központja.

Nevének eredete

A Nagykálló név néhány lehetséges magyarázata:

• sokáig Nagykállóban volt a környék legnagyobb kallómalma,
• a kál szó jelentése „nagy”,
• a kálló régen gyülekezőhelyet jelentett (ezt őrzi például az „elkallódik” szavunk).

Fekvése

Nagykálló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nyírségi település. A város a megye délkeleti részén, Magyarország északkeleti részén található. A román határ 47 km-re, az ukrán határ pedig 70 km-re található a várostól. Nagykálló a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mindössze 14 km-re fekszik.

A város életében jelentős szerepe van az M3-as autópályának, amely közvetve összeköttetést biztosít a város és a főváros között, míg a 4. számú főút Záhony és Ukrajna felé biztosít könnyű megközelíthetőséget.

Vasúton a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta vonalon közelíthető meg Nagykálló. Buszjárattal egyszerűen elérhető a megyeszékhely és a környékbeli települések is.

A környékbeli városok Nagykállótól mért távolsága: Nyíregyháza 14 km, Balkány 14 km, Kállósemjén 8 km, Geszteréd 13 km, Napkor 9 km.

Városrészei

• Biriszőlő
• Birke-tanya
• Cuker-tanya
• Gödrök
• Harangod
• Kiskálló
• Ludastó
• Nagykerti-szőlő
• Páskom
• Rácztanya
• Szúrótag
• Vásártér

További infrastrukturális jellemzők

A város vízhálózatának hossza 91 km, az ivóvízellátásba bekötött lakások száma 3506. A csatornahálózat hossza 83 km, a csatornahálózatba bekötött lakások száma 1875.

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 2210, villamos energiát fogyasztó háztartások száma 3857.

A kiépített úthálózat hossza 27 km, a kiépítetlen úthálózaté 14 km, a kerékpárúté 2,4 km, míg a járdák hossza 6 km.

(Nagykálló Város Önkormányzata által közzétett adatok, 2008.)

Története

Nagykálló a 14. században már mezőváros és a Kállay család birtoka volt. Egy ideig egy Kiskálló nevű település szomszédságában volt, mára a kettő összeolvadt. 1315-ben Károly Róberttől jogot kapott hetivásár tartására. 1323-ban a fennmaradt oklevelek szerint e helyen már vármegyei gyűlést is tartottak, s Kálló főként kedvező földrajzi helyzete következtében – mivel a nagyforgalmú Tokaj–Szatmárnémeti, Debrecen–Ungvár–Munkács–Beregszász közötti útvonalba esett – lassanként a környék gazdasági és kereskedelmi központjává vált

1457-ben a település urai, a Kállayak királyi engedélyt kaptak várkastély építésére. 1556-ban a törökök felégették, ezután a védelmét megerősítendő várat emeltek. 1574-ben végvárnak nyilvánították.

1603-ban Bocskai István itt telepítette le a hajdúit, ezzel hajdúvárosi rangra emelte, Nagykállót (amit akkoriban a sok áttelepülés miatt Újkállónak is hívtak). Lakóit a hajdúvárosok jogaival ruházta fel, ami együtt járt azzal, hogy lakosai mentesültek az állami és földesúri terhek alól, katonáskodásuk fejében. Bocskai halála után Báthory Gábor a hajdúkat Hajdúböszörménybe telepítette át, Nagykálló megfogyatkozott, de továbbra is ipari központ maradt.

A 17. század-ban Nagykállóban megalakultak és virágzásnak indultak a céhek; a csiszár, kovács, lakatgyártó, szabó, csizmadia, szűcs, varga, melyeknek kiváltságlevelei az 1616-1654 közötti időkből valók. 1666-ra jelentős salétromfőzőhely volt.

1630-ban I. Rákóczi György elfoglalta, és itt bocsátotta ki Függetlenségi Kiáltványát. II. Rákóczi Ferenc 1703. július 29-én, a Rákóczi-szabadságharc első ostromaként megtámadta, és másnapra bevette a várat. 1704-ben elrendelte a vár lerombolását (amit végül csak 1709-ben hajtottak végre).

1747-ben Szabolcs vármegye székhelye lett. Amikor 1867-ben Nyíregyháza megyeszékhely lett, Nagykálló háttérbe szorult, ugyanekkor városi rangját is elvesztette.

1989-ben ismét városi rangot kapott.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A város főbb turisztikai nevezetességei

• Harangod: Harangod területe egy dombos, ligetes táj, amelyet egy 75 hektáros mesterséges tó tesz még vonzóbbá. A tó lehetőséget ad horgászatra, csónakázásra, vagyis kitűnő lehetőséget nyújt a szabadidő tartalmas eltöltésére. Harangodon hozták létre a Téka-tábort, melynek területén Ekler Dezső tervei alapján hét faépületet építettek. Legismertebb ilyen faépület a Tánc csűr, amely körülbelül 250 m² alapterületű és akár 300 ember egyidejű befogadására is alkalmas. Helyi szervezetek révén itt alakult meg a Kaláris Népművészeti tábor, ahol fiatalok és idősek egyaránt megismerhetik a régi népi kismesterségeket. A harangodi komplexum a város központjának közelében található, így akár egy kellemes séta alkalmával vagy a kiépített kerékpárúton is könnyen megközelíthető.

• Ínségdomb: Ez a 12 méter magas homokdomb, amelynek tetején kilátó áll, csodás kilátást biztosít a városra és nyugodt körülmények között élvezheti az ide látogató a csodás természet látványát. Az Ínségdombot a nagykállói jobbágyok hordták össze az 1780-as aszályos években Kállay Ferenc által nyújtott kölcsöngabona fejében. A védelem alatt álló emlékmű a lakosok egyik kedvelt szabadidőhelye. A domb lábánál lévő sportpálya és vendéglátóhely tökéletes kikapcsolódást biztosít a család minden tagjának.

• Városi Strandfürdő: A strandfürdő a város központjának közelében található. 42 fokos gyógyvizével, kellemes, parkosított környezetben, röplabda-, lábtenisz-. tollaslabda-, és focipályával várja kedves látogatóit. Az itt feltörő gyógyvízre nátrium- kloridos, jódos, brómos ásványi anyag tartalom jellemző, amelynek köszönhetően kiválóan alkalmas reumatikus megbetegedések kezelésére is.

• Kállai kettős: Nagykálló kulturális nevezetessége a Kállai kettős, amelynek műfaja táncballada. A táncnak mesélje, legendája van, egy civakodó, majd kibékülő és boldogan együtt mulató szerelmespárról szól. A helyi néptánccsoportok egyik kedvelt tánca ez.

• Nagykálló főtere: A város főterének, azaz a Szabadságkertnek, a felújítása 2003-ban történt meg. A zöld terület immár megszépült környezettel várja az ide látogatókat. Itt található a millenniumi emlékmű, a Szabadság-szobor és az Ismeretlen szovjet katona szobra. A felújítás során itt került elhelyezésre II. Rákóczi Ferenc szobra, a szobor környéke pedig térburkolatot kapott. A magas fák tövében található padok kellemes nyári beszélgetésekre adnak lehetőséget.

• Régi zsidó temető: Itt található Taub Eizik Izsák sírhelye, akit már életében csodarabbinak neveztek. Mind a mai napig a zsidó vallás egyik kedvelt zarándokhelye a temető.

• A volt megyeháza: Ez a hatalmas épület barokk- klasszicista stílusban épült Salvator Giuseppe Aprilis tervei alapján. 1779 és 1876 között megyeháza épületeként szolgált, majd 1895-től tébolyda, majd elmegyógyintézet. Ma Megyei Pszichiátriai Szakkórházként üzemel.

• A városban található templomok: Római katolikus, görög katolikus, református. Mindegyik vallási helyszín gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az ide tátogatók képzett vezetők segítségével ismerhetik meg az épületek múltját, érdekességeit.

Nagykállóban született híres emberek

• Ámos Imre (Ungár Imre) 1907. december 7. – Ohrruf, (Németország), 1944) festőművész, Anna Margit festőművész férje.
• Bereczky László (1931. szeptember 12. – 2001. július 14.): író, újságíró, könyvtáros, Szinnyei József-díjas (1995)
• Korányi Frigyes (1828. december 10. – Budapest, 1913. május 19.), belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
• Simonyi József (1770. április 8. – Arad, 1832. augusztus 23.) a „legvitézebb huszár”, a napóleoni háborúkban közhuszárból ezredessé emelkedett vakmerő katona.
• Szabad János (1945 – ) biológus, genetikus. A biológiai tudomány doktora (1990-). A Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, Az Akadémiai Díj (megosztott, 1991) és a Szentágothai János Szakkuratóriumi Díj (2001) kitüntetettje.
• Szilágyi István (1819. január 6. – 1897. április 12., Máramarossziget) református főiskolai igazgatótanár, író, az MTA levelező tagja (1846).
• Taub Izsák rabbi (csodarabbi) dalszerző, zeneszerző, több száz magyarnóta, templomi ének, népdallá váll dalok szerzője. legismertebb művei "Szól a kakas már", az "Ég a kunyhó, ropog a nád" zenéje (zsidó templomi ének).

Oktatás

Középiskolák

• Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Korányi Frigyes Gimnázium Intézményegység
• Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Budai Nagy Antal Szakközépiskolai Intézményegység
• Kállay Rudolf Szakiskola
• School Of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola

Általános iskolák

• Nagykálló Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Óvodák

Nagykálló Egyesített Óvoda, Intézményvezető neve: Cseh Árpádné

Intézményegységei:

• Brunszvik Teréz Óvoda
• Szivárvány Óvoda

Nagykálló Városi Szociális és Egészségügyi Központ

Intézményvezető neve: dr. Vonza Tibor

Intézményei:

• Egyesített Szociális Intézet
• Gondozási Központ
• Gyermekjóléti és Családsegítő Központ
• Városi Bölcsőde
• Egészségügyi Központ

Kultúra

• Kállai Kettős Néptáncfesztivál
• Nagykállói Napok Rendezvénysorozat
• Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Verseny
• TÉKA tábor
• Nők Napfényes Hete rendezvénysorozat
• Havas hétvége Harangodon
• Akácvirágzás, Nyírségi Ízek Fesztiválja és a Méz Ünnepe
• Csipkeverők Országos Találkozója

Intézmények

II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ

Intézményegység vezető: Gelsiné Uri Valéria

Postacím: Nagykálló, Bátori út 1.

Ratkó József Városi Könyvtár

Intézményvezető neve: Orosz János

Postacím: 4320 Nagykálló, Bátori út 1.

Korányi Frigyes Emlékház

4320 Nagykálló, Hunyadi köz 2.

Testvértelepülések

• Limanowa, Lengyelország
• Metzingen, Németország
• Tasnád, Románia
• Técső, Ukrajna
• Borsi, Szlovákia
• Migueturra, Spanyolország

Demográfiai adatok

• Lakosainak száma: 10 588
• Háztartások száma: 3516

A város középiskoláiban tanuló 1500 diák hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerő utánpótlását. Jelenleg is képeznek szabó-varró szakmunkásokat, középfokú közgazdasági, pénzügyi-számviteli és rendészeti szakembereket. Országosan elismert a német két tanítási nyelvű gimnáziumunk, ahol jelenleg is folyik olasz, angol és francia nyelvoktatás.

Ipar

• Benetton Ungheria Kft.

Források

http://www.nagykallo.hu/palyazat/docs/nagykallo_ivs_080415.pdf

Külső hivatkozások

• Nagykálló Város Önkormányzatának Hivatalos Honlapja
• Légifotók Nagykállóról
• Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Korányi Frigyes Gimnázium Intézményegység
• Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Budai Nagy Antal Szakközépiskolai Tagintézmény
• Kállay Rudolf Szakiskola
• School Of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola
• Nagykálló.lap.hu - tematikus link gyűjtemény Nagykállóról