Metzingen
| Metzingen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kerület | Tübingen | ||
| Járás | Reutlingen | ||
| Polgármester | Dieter Hauswirth (CDU) | ||
| Irányítószám | 72541–72555 | ||
| Körzethívószám | 07123 | ||
| Rendszám | RT | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 22 528 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 636 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 549 m | ||
| Terület | 34,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 12″, k. h. 9° 17′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 12″, k. h. 9° 17′ 09″ | |||
 Metzingen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Reutlingen térképén | |||
| Metzingen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Metzingen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Metzingen Németországban található város.
Fekvése[szerkesztés]
Metzingen az Erms-folyó völgyében fekszik Baden-Württemberg tartományban. A környéken szőlőtermesztéssel foglalkoznak, ezért a várost körülölelő dombokon szőlőtőkék állnak.
Története[szerkesztés]
Metzingenet első alkalommal 1075-ben említik. 1089-ben Grüningen Grófság része lesz. 1317-ben Württemberg grófja elfoglalja a várost és a grófságához csatolja. 1562-ben felépítik a városházát.
A harmincéves háborúban elpusztítják a települést, és rövid idő múlva a pestis is pusztítani kezd. A lakosság 2/3-a meghal.
1700 körül megalakul az első textilüzem. A textilgyárat csak 1820 és 1824 között építik fel.
I. Vilmos württembergi király 1831-ben városi jogokat ad Metzingennek. A vasút építését 1859-ben fejezik be. 1938-ban Metzingen Reutlingen körzet része lesz.
Polgármesterek[szerkesztés]
- 1804 – 1822: Christian Friedrich Kuhorst
- 1822 – 1837: Georg Friedrich Gußmann
- 1837 – 1864: Jakob Michael Beck
- 1864 – 1878: Christian Hess
- 1878 – 1910: Friedrich Caspar
- 1910 – 1934: Wilhelm Carl
- 1934 – 1937: Ernst Neuhaus
- 1938 – 1946: Otto Dipper
- 1946 – 1949: Gottlob Prechtl
- 1949 – 1955: Willi Schmid
- 1955 – 1961: Otto Dipper
- 1961 – 1983: Eduard Kahl
- 1983 – 1999: Gotthard Herzig
- 1999 – 2024: Dieter Hauswirth
Személyiségek[szerkesztés]
Díszpolgárok[szerkesztés]
- 1893: Karl Beck, pap
- ?: Christian Völter
- 1910: Friedrich Caspar, Stadtschultheiß
- 1934: Wilhelm Carl, polgármester
- 1955: Hermann Bräuchle, bőrgyáros
- 1955: Julius Wizemann, gyáros
- 1970: Otto Schmid, városi tanácsos
- 1973: Dr. Hans Speidel (1897-1984), tábornok
- 1976: Heinrich Schmid, Werkzeugmacher
- 1981: Pierre Dubois, Noyon polgármestere
- 1981: Joseph Duchemin, Vorsitzender des Partnerschaftskomitees
- 1983: Eduard Kahl, polgármester
A város híres szülöttei[szerkesztés]
- Christian Friedrich Schönbein (1799–1868), az ózon felfedezője, a nitorcellulóz feltalálója
- Hans Speidel (1897–1984) tábornok
- Klaus Kinkel (1936–2019), FDP, politikus, egykori külügyminiszter
- Barbara Rosen († 1985), 1971 – 85 az Original Egerländer Musikanten énekesnője
- Wolfgang Laib (* 1950), képzőművész
Lakosság[szerkesztés]
|
|
¹ népszámlálás
Múzeum[szerkesztés]
Metzingenben 1979-ben egy múzeumot hoztak létre a szőlőművelést bemutatva. Ehhez hasonlóan 2004-ben a gyümölcsművelést bemutató múzeumot létesítettek Glems városrészben.
Oktatás[szerkesztés]
Metzingenben egy gimnázium (Dietrich-Bonhoeffer Gimnázium), egy reáliskola (Schönbein-Reáliskola), egy alapiskola (Sieben-Keltern Iskola) és 2 alap- és főiskola (Neugreuthschule és Uhlandschule) működik. A városban egy evangélikus szakiskola is működik.
Média[szerkesztés]
Metzingen legnagyobb napilapja a Metzinger Uracher Volksblatt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Testvértelepülési szobor Nagykállóval.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
További információk[szerkesztés]
