Szilágyi István (pedagógus)

Szilágyi István portréja a Vasárnapi Újságban

Portréja.

Szilágyi István (Nagykálló, 1819. január 6. – Máramarossziget, 1897. április 12.) református főiskolai igazgatótanár, író, az MTA levelező tagja (1846). Szilágyi János és Forró Sára – régi nemes, vagyonos család – fia.

Élete

Szülőhelyén Nagykállóban (Szabolcs vármegye) végezte a hat gimnáziumi osztályt, majd 1834-ben a Debreceni Református Kollégium felső osztályába iratkozott be és két évig a teológiát végezte. Az 1840/41-es iskolai évben esküdt felügyelővé és egyszersmind a gimnáziumi V. (poétikai) osztály köztanítójává nevezték ki a kollégiumban, mely állásában 1842 tavaszáig maradt. Ekkor a nagyszalontai református egyház meghívta az ottani iskola igazgatására, hol március 20-án foglalta el tanári székét. Arany Jánosnak debreceni tanulótársa volt és barátságuk Szalontára történt menetelével tovább erősbödött és Arany János pályakezdésére ösztönző hatással volt. Két év múlva Nagyszalontáról külföldi egyetemekre indult, útjába ejtvén Pestet, hol rövid idejű tartózkodása alatt megismerkedett Petőfivel, egy ideig együtt is laktak. Petőfivel való barátságát erősítette, mikor megtudta, hogy Aranynak lelkes buzdítója volt az írásra, ezt írja Aranyhoz: ...”írd meg neki, hogy eddig is szerettem, de most még jobban szeretem, azt tudva, hogy ő ösztönzött téged az írásra.” Külföldi tanulmányútjáról hazatérve, 1845. szeptember 25-én a máramarosszigeti hittani tanszékre választották meg. 1850-ben, mikor igazgatónak választották, szózatot írt a hazai protestánsokhoz, melynek eredményéül nevezetes adományok folytak be a tanintézet pénztárába. Buzdított, dolgozott, lankadatlan hévvel, hogy a tanintézetet a történelmi terjedelemben megtarthassák. A Magyar Tudományos Akadémia 1846. december 20-án levelező tagjának választotta. Tanárkodásának negyvenéves jubileuma alkalmával a császár a Ferenc József-renddel tűntette ki. Mint főiskolai igazgató 1896-ig működött; ekkor nyugalomba vonult. Mellszobrát 1899. május 7-én leplezték le Máramarosszigeten.

1840-ben és 1841-ben a Kisfaludy Társaság pályadíját nyerte el Árpád című költeményével és a Csák és a királyleány című elbeszélésével. 1843-ban az MTA a Szókötéstan szabályai című nyelvészeti munkáját jutalmazta. Egyháztörténeti és helytörténeti, azonkívül pedagógiai munkákat is írt.

Munkái

• Magyar szókötés. Szilágyi István koszorúzott és Fábián István díjazott művei. Pest, 1846. (Nyelvtu-dományi Pályamunkák III.).
• Emlékbeszéd cs. k. főherczeg József nádor felett. T. Máramaros megye rendei előtt, a m.-szigeti ref. templomban márcz. 1. 1847... A máramaros megyei szűkölködők javára. Debreczen, 1847.
• A m.-szigeti helv. hitv. tanoda történetének rövid vázlata. M.-Sziget, 1858.
• Keresztyén egyháztörténet. U. ott, 1860. (2. kiadás. Debreczen, 1863., 3. k. 1869. U. ott).
• A gymnasiumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásuaknál. Sárospatak, 1861.
• Igazgatói jelentés a máramaros-szigeti ref. gymnasium állásáról 1859-60-ban. U. ott, 1861.
• B. Hari Péter emlékezete. M.-Sziget, 1861. (Különnyom. a m.-szigeti h. h. lyceum Értesítőjéből).
• A szigeti ó-templom és egyház története. U. ott, 1862.
• Igazgatói jelentés a máramaros-szigeti h. h. főtanoda állásáról 1862-63. Sárospatak, 1863.
• Adalékok a m. tud. Akadémia megalapítása történetéhez. Bpest, 1877. (Vaszary Kolossal és Révész Imrével. Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VI. 6.).
• Emlékirat a m.-szigeti h. h. Lyceum multjáról, jelenéről. M.-Sziget, 1883.
• A római irodalomtörténet rövid vázlata. Kézirat gyanánt. U. ott, 1891. (2. kiadás. U. ott, 1895.).
• Részletek Róma történetének vázlatából. Eutropius után. Kézirat gyanánt. U. ott, 1894.
• Cicerónak Archias költő védelmében tartott beszéde. U. ott, 1894.
• Kivonat Sallustius Catilinájából. U. ott, 1894.
• Két beszéd a Catilina összeesküdt társai ügyében, Sallustiusból. Kézirat helyett. U. ott, 1895.
• A trójai háború. Visszafordítási gyakorlatul. Kézirat helyett. U. ott, 1895.

Szerkesztette a Máramaros című politikai hetilapot 1865. április 5-étől 1883-ig (hetenként egyszer, 1874-től kétszer jelent meg); a Máramarosi Képes Naptárt 1868-1873. évekre Máramarosszigeten, a Máramaros vármegye egyetemes leírását (Bpest, 1876.); a máramarosszigeti h. h. gimnázium (1859-61), főtanoda (1862-63) és líceum (1864-84) Értesítőit; kiadta: a Szigeti Albumot 1860. Pesten; a Történeti Emlékeket a magyar nép községi és magán életéből, (másokkal együtt); Várady Gábor országgyűlési leveleit 1865-68. Két kötetben Pesten 1871.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  Online hozzáférés
• Magyar életrajzi lexikon