Újfehértó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 12.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 47.79879° k. h. 21.68330°47.79879, 21.6833

Újfehértó

Légifotó

Újfehértó címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Nagykállói

Rang

város

Irányítószám

4244

Körzethívószám

42

Népesség

Teljes népesség

13 450 fő (2008) +/-

Népsűrűség

97,40 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

140,88 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Újfehértó

é. sz. 47.79879° k. h. 21.68330°

Újfehértó weboldala

Újfehértó város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

[szerkesztés] Története

A város határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthory család - mint a falu földesurai - 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban -a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A II. világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát^[1], de kisebb roma közösség is él itt.

[szerkesztés] A címer

A két szürke sáv jelképezi, hogy a várost hajdanán vizek vették körül, a kék sáv a hajdu vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdu családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy az 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szabja a hajduk jellegzetes fegyvere volt.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Nevezetességei

Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium
Újfehértói Múzeum

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1840-ben Margitay Dezső Szabolcs vármegye táblabírája, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor barátja.
Itt született 1786-ban Pap (Szoboszlai) István ev. ref. püspök, az 1825-27-es országgyűlés küldötte.
Itt született 1821-ben Kubinyi Lajos író és lapszerkesztő.
Itt született 1906-ban Péter Gábor, hírhedt kommunista politikus.

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Wifi-falu

A településen a 2008-ban megvalósult "Wifi falu" pályázat keretében 12 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifi szolgáltatást.