Árpástó
| Árpástó (Braniștea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Magyardécse, Omlásalja |
| Polgármester | Săsărman Cornel Vasile fő (1992) |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 1220 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 3397 (2002) |
| Magyar lakosság | 629 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
Árpástó (románul Braniștea) falu Romániában Beszterce-Naszód megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Nagy-Szamos balpartján fekszik, Déstől 20 kilométerre.
[szerkesztés] Nevének említése
1269-ben a települést „aqua palosa”-nak írják, a mi megfelel a mai elnevezés második – tó - felének. 1362-ben említik először Árpásthou néven. 1457-ben Árpástow, 1615-ben Árpástó a neve. Nevének első részét a itt termesztett árpától, utónevét a hely fekvéséből magyarázható tavas voltától kapta. 1839-ben Arpástó, Arpás-Tó, 1873-ban Árpásto, míg 1920-ban Arpașteu néven említik.
[szerkesztés] Lakossága
A görög keleti románság 1658 után jelent meg. 1817-ben görög katolikus hitre tértek, fából készült templomunkat Szent Arkangyal tiszteletére szentelték föl. 1898-ban összes felszereléseivel teljesen leégett. Iskolájuk 1851-ben keletkezett.
1713-ban 7 jobbágy, 20 zsellér, 4 nemes családfő, lakta, akik kik 29 házban éltek. 1831-ben 702 fő lakta.
1850-ben 949 lakosából 336 fő mondta magát magyarnak, 1992-re a lakosság 1290 főre gyarapodott és ebből már 665 fő a magyar. 1850-ben magyar lakossága református (314 fő), római katolikus (21 fő) és unitárius (1 fő). Román lakossága görög katolikus, 63 fő izraelita hitű.
[szerkesztés] Története
Árpástó eleinte Décse határához tartozott, 1269. évi források alapján. A később önállóvá vált község első birtokosai Décse urai, az Apaffyak és Bethlenek voltak. Alapítása már a XIV. század elején történhetett, mert ekkor Árpástót Tamás erdélyi vajda a csicsói királyi várhoz csatolta, míg végre Lajos király 1362-ben azt régi birtokosainak. A múlt század fordulóján gróf Bethlen László volt a tulajdonosa. Anyakönyve 1787-ben, jegyzőkönyve 1765-ben kezdődik.
[szerkesztés] Látnivaló
Eredeti kőtemploma a XIV. században épülhetett, ám a közeli patak áradásai miatt annyira megrongálódott, hogy a régi anyagából 1898-ban új kőtemplomot emeltek. A középkorban tisztán római katolikus falu a reformáció évtizedeiben előbb lutheránus, majd református lett, a XVI. század végére pedig unitárius anyaegyház alakult. 1622-ben újra a reformátusoké lett, a XVIII. században már református anyaegyház. Már a reformáció előtt iskolája van, és ez még 1622-ben is szerepel a forrásokban. Faragott szószékét kidei Sipos Dávid készítette 1760-ban, alkotói korszakának második felében. Orgonáját 1790-ben szerezte.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Cserenátoni Gyula (1858. november 3. - ?) nyelvész, tanár.
- Itt született Miháltz István (1897. május 9. – Szeged, 1964. márc, 16.) geológus, egyetemi tanár, az Alföldre vonatkozó földtani összegzés megszerkesztője.
- Itt született Balázs Ernő (1929. május 31. –) testnevelés tanár, aligazgató
- Itt született Kozma Zsolt (1935. február 19. –) református lelkész, egyházi író, teológiai professzor
- Itt született Daróczi Tamás (1954–) tenor énekművész
[szerkesztés] Forrás
- Árpástó község honlapja
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 68–82. o. Online elérés
- E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850–1992)
- Erdélyi Művészet
- Balázs Ernő
- Fidelio
- BMC
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||

