Péter Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péter Gábor
Született
1906. május 14.
Újfehértó
Elhunyt
1993. január 23. (86 évesen)
Budapest

Péter Gábor (szül. Eisenberger Benjámin, Újfehértó, 1906. május 14.[1]Budapest, 1993. január 23.) magyar kommunista politikus, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője volt 1945 és 1952 között. Főszerepet játszott az 1945-ös változásokat követő koncepciós perek[j 1] előkészítésében és lebonyolításában, mígnem egy koncepciós perben őt is börtönbüntetésre ítélték.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eisenberger Péter női szabó és Meczner Róza gyermekeként született zsidó családban. Eredetileg szabómunkás volt, a munkásmozgalomba az 1920-as évek végén kapcsolódott be. 1931-ben belépett a kommunista pártba. Részt vett a Vörös Segély, és a magyar szakszervezeti ellenzék tevékenységében. 1943-ban a Békepárt vezetőségi tagja lett.

A PRO, az ÁVO, majd az ÁVH élén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 januárjában kinevezték a budapesti rendőrség Politika Rendészeti Osztálya vezetőjének. Ezután gyorsan emelkedett, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője lett. Vezetése alatt a szervezet súlyos törvénytelenségek, emberiesség elleni bűncselekmények sorozatát követte el.

Mindszenty József bíboros, aki 1948-tól Budapesten az Andrássy út 60. sz. alatt Péter Gábor foglya is volt, úgy gondolkodott róla:

„Az Andrássy-út 60-nak is megvannak a maga vérszomjas basái. Köztük első helyen Péter Gábor altábornagy áll, az egész terrorszervezet legfőbb vezetője és irányítója.”
Péter Gáborról Sulyok Dezső feljegyzése[forrás?] adott egy rövid pillanatfelvételt. Amikor 1947 telén a nemzetgyűlés nyomásra felfüggesztette a „köztársaság-ellenes összeesküvéssel" vádolt képviselők mentelmi jogát, Péter Gábor személyesen ment értük a Parlamentbe. Alig tudta bevárni a pillanatot, amikor az Országház kapujában lecsaphatott a szerencsétlenekre. Ott verte durván vasra saját kezével a kiadottakat. Sulyok tanúsága szerint az egész idő alatt a kíméletlen, beteges szadista benyomását keltette, aki mérhetetlen élvezettel veti rá magát az áldozataira. A Rajk-per és Rajk László felakasztása után mondotta róla Rákosi: „Nem végzett rossz munkát."

[2]

Letartóztatásának előzményei, pere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1952-ben leváltották tisztségeiből, kizárták a pártból is, majd 1953. január 3-án este Rákosi Mátyás villájában tartóztatták le (Zinner Tibor történésznek elmondott visszaemlékezése szerint katonásan hátratett kezén egyszer csak bilincs kattant, majd az ablak függönye mögül Farkas Mihály ugrott elő, azt kiáltva: „a játszmának vége!”). Előbb egy ismeretlen helyre, majd a Conti utcai fogházba szállították. 1953. május 25-ig éjjel-nappal bilincsben tartották, amit csak a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete, Puskin helyettese, Valerij Alekszandrovics Tyiskov tanácsos látogatásakor, személyes utasítására vettek le róla. Vizsgálati fogsága alatt Gerő Ernő szintén felkereste a Conti utcai fogházban.
Feleségét, a Rákosi titkárnőjeként dolgozó Simon Jolánt ugyancsak őrizetbe vették.

Péter Gábor letartóztatásának valódi oka Rajk László vizsgálati fogságának idejére datálódik. Az államvédelem vezetője, és helyettese, Szücs Ernő ezredes a jelen levő szovjet tanácsadó, Fjodor Bjelkin[forrás?] altábornagy beleegyezésével levelet írt Viktor Szemjonovics Abakumovnak, a szovjet állambiztonsági minisztérium vezetőjének, hogy figyelmeztessék: Rákosi provokációra készül.[j 2][j 3][j 4]

Péter Gábor és társai perét a keleti blokkban 1952 őszén kezdődött anticionista, antiszemita perek; a Leningrádi orvos-per, a csehszlovák Rudolf Slansky-per, illetve a román Ana Pauker külügyminiszter pere mintájára tervezték és készítették elő. Ugyanebben az időben számos más, zsidó származású kommunista vezető Vas Zoltán, Szirmai István, Kovács István is kegyvesztett lett. Letartóztatták a Zsidó Kórház főorvosát, dr. Benedek Lászlót, aki a tervek szerint része lett volna Péter Gábor és társai perének. Néhány hónappal később – Raoul Wallenberg meggyilkolása, illetve a Gestapoval való együttműködés képtelen vádjával – őrizetbe vették a hitközség számos vezetőjét; Stöckler Lajost, a hitközség elnökét, Domonkos Miksát, a hitközség főtitkárát, valamint dr. József András hitoktatót és tanfelügyelőt is. Ezek a kezdeti koncepciók a Szovjetunióbeli események hatására azonban hamarosan megváltoztak.

Péter Gábor hamvai a budapesti Farkasréti temetőben (E-853. fülke).

Lavrentyij Pavlovics Berija és hat társa júniusi letartóztatásával és decemberi kivégzésével Rákosinak lehetősége nyílt a politikai rendőrség által elkövetett törvénytelenségek felelősségét kizárólagosan Péter Gáborra, és néhány vezető állambiztonsági tisztre hárítani.[j 5] (A magyar-jugoszláv viszony enyhülésének kezdetén, egy 1955-ös csepeli gyűlésen már a két ország kapcsolatának korábbi megromlását is Péterék provokációjaként értékelte.[j 6])

Pétert 1954-ben a Katonai Felsőbíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa azonban 1957-ben 4 évre szállította le a büntetést, majd 1959 januárjában egyéni kegyelemmel szabadult. Nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott.

Elismerése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bejegyezve újfehértói állami születési akv. 173/1906. folyószáma alatt
  2. Mindszenty József: Emlékirataim, Negyedik kiadás. Szent István Társulat, Budapest 1989, old. 234 és 235.
  1. Ötvös István: A katonai főperek Magyarországon pp. 4, 2007. szeptember 16. (Hozzáférés: 2009. október 25.)
  2. Zinner Tibor (1986.). „Az 1962. évi párthatározatról”. História (056). Hozzáférés ideje: 2009. október 26.  
  3. Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956. július 10. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  4. Zinner Tibor (1986.). „Az 1962. évi párthatározatról”. História (056). Hozzáférés ideje: 2009. október 26.  
  5. Zinner Tibor (1986.). „Az 1962. évi párthatározatról”. História (056). Hozzáférés ideje: 2009. október 25.  
  6. Zinner Tibor (1986.). „Az 1962. évi párthatározatról”. História (056). Hozzáférés ideje: 2009. október 25.  


Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]