Pátyod
| Pátyod | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Csengeri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pethő András (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4766 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 661 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 73,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pátyod
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pátyod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,86428°, k. h. 22,62438° | |||
Pátyod község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található, Mátészalkától 20 km, Fehérgyarmattól 20 km, Csengersimától 10 km távolságra fekszik.
Legközelebbi települések [szerkesztés]
Csenger délkeletre 6 km, Porcsalma 2,5 km.
Megközelítése [szerkesztés]
Közúton a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
Nevét 1325-ben Pathwid-nak irták, ekkor a Pátyody-család birtoka.
1498-ban Rohody Péter kapja meg. 1501-ben Zoltán János, 1504-ben Zoltán István és Ferenc részbirtoka. 1549-ben Báthori András kapnak benne részt.
Pátyod a XVI. század-ban elpusztult,a későbbi időkben a Mikolay család pusztájaként van említve. 1667-ben Mikolay Boldizsár pátyodi jobbágyait elcserélte gróf Csáky Istvánné szinérváraljai jobbágyaival.
1724-ben Bagossy László kapta meg az erősen elnéptelenedett pátyodi pusztát, és római- és görög katolikus szlovákokkal telepítette be. A XVIII. század végétől a XIX. század közepéig a Bagossy, Eötvös, Domahidy, Geötz, Majos, Kovács, Galgóczy és Simonyi családok a birtokosai.
A XX. század elején nagyobb birtokosa még Madarassy Dezső.
A település határában található volt Puszta Jánosi a tatárjárás idején elpusztult falu, melynek emlékét dűlőnév őrzi.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Madarassy-kúria, mely 1844-ben épült, műemlék jellegű épület.
- Római katolikus templomát 1833-ban építették Hám János püspök adományából.
- Görög katolikus temploma 1890-ben épült.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||||
