Szamostatárfalva

Szamostatárfalva címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség 2012-ig

Csengeri

Jogállás

község

Polgármester

Gaál Vilma (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

4746

Körzethívószám

44

Népesség

Teljes népesség

313 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

69,56 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

4,50 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szamostatárfalva

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 52′ 34,18″, k. h. 22° 39′ 48,31″

Szamostatárfalva

Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

é. sz. 47° 52′ 34,18″, k. h. 22° 39′ 48,31″

Szamostatárfalva község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkság Szamosháti részén fekvő Szamos parti település. Fehérgyarmat 21 km, Mátészalka 34 km, Nyírbátor 49 km, Szamosbecs 3 km, Csenger 6 km, Cégénydányád 14 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve személynévi eredetű, mely a tatár népnévből keletkezett. A Szamos jobb partján fekvő falu névadója az a Gutkeled nemzetségbeliTatár nevű ember volt, akihez - a fennmaradt oklevél szerint - 1181-ben a czégényi monostor jobbágyai szöktek.

Története[szerkesztés]

Szamostatárfalva a Szamoshát legrégibb települései közül való. A faluban és környékén újkőkori, gepida, hun leletek kerültek felszínre.

Nevét 1181-ben, a czégényi monostor határjárása alkalmával említették először és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tatár-t nevezték meg birtokosául. 1213-ban egyik lakosát, az idevaló Mikót buti György vádolta meg leányának erőszakkal való elszöktetésével.

1322-ben itt keltezte levelét a megye (al)ispánja, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Gacsályi Elleus (Ehelleus) és 4 szolgabírája. 1323-ban a Gutkeled nemzetségből való Kútéri "Tatár" István a megye egyik szolgabírájaként, valamint Lázári és Daróc birtokok ügyében volt említve. Később pedig ugyanő királyi ember volt a Péter fia:Pető mester, Németi város bírája és Darahi Mihály fia: Péter közötti perben. 1355-ben bírsággal sújtották egy perügyben meg nem jelenés miatt Tatárházi István fiait Simont és Miklóst Fülpösi Lőrinccel és a Balog-Semjén nemzetségbeli Semjéni Iván fiát Demetert, majd 1356-ban, és ugyanekkor "Tatár" Miklós kiküldött volt. 1356-ban "Tatár" István fia: János eskütárs volt a Gutkeled nemzetségbeli Börvelyi István fia András és a Káta nemzetségbeli Csaholyi János fia Sebestyén perében.

1406-ban Tatárfalvi Tamás fia Ambrus 14 M. bírság lefizetése mellett kapta zálogba rokonai, Tatárfalvi Miklós fia Pál és testvérei: István, Miklós és Simon tatárfalvi birtokrészét.1411-ben Tatárfalvi Ambrus fia János és nővérei:Anna és Margit tettek panaszt Vetési Ambrus ellen, mivel elfoglalta az ő tatárfalvi birtokrészeiket is. 1458-ban a Tatárfalvi család birtoka, nevét ekkor már Tatárfalva néven írták. 1499-ben birtokosául Mikola Mihály -t jegyezték fel.

A XV. és a XIX. század között fő birtokosa Csomaközy Zsigmond, Szegedy Ferenc és Diószeghy Sámuel, akik a falut királyi adományként kapták.

1800-as években nevét már a Szamos előnévvel használták, vagyis nevét már Szamostatárfalva-ként írták.

1857-ben birtokosai az Ilosvai, Décsei és Mészáros családok voltak.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom – késő román és kora gótikus stílusban épült.
Fa harangláb – a református templom előtt áll, harangját 1650-ben öntötte Eperjesen Wierdt György.