Szamostatárfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva haranglábja légi felvételen
Szamostatárfalva haranglábja légi felvételen
Szamostatárfalva címere
Szamostatárfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállásközség
PolgármesterKirály Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4746
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség285 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 28″, k. h. 22° 39′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 28″, k. h. 22° 39′ 56″
Szamostatárfalva (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szamostatárfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamostatárfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szamostatárfalva község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye délkeleti részén, a Szatmári-síkság Szamosháti részén fekvő Szamos parti település. Fehérgyarmat 21 km, Mátészalka 34 km, Nyírbátor 49 km, Szamosbecs 3 km, Csenger 6 km, Cégénydányád 14 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve személynévi eredetű, mely a tatár népnévből keletkezett. A Szamos jobb partján fekvő falu névadója az a Gutkeled nemzetségbeli Tatár nevű ember volt, akihez - a fennmaradt oklevél szerint - 1181-ben a czégényi monostor jobbágyai szöktek.

Története[szerkesztés]

Szamostatárfalva a Szamoshát legrégibb települései közül való. A faluban és környékén újkőkorszaki gepida és hun leletek kerültek felszínre.

Nevét 1181-ben, a czégényi monostor határjárása alkalmával említették először és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tatárt nevezték meg birtokosául. 1213-ban egyik lakosát, az idevaló Mikót buti György vádolta meg leányának erőszakkal való elszöktetésével. 1322-ben itt keltezte levelét a vármegye (al)ispánja, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Gacsályi Elleus (Ehelleus) és 4 szolgabírája. 1323-ban a Gutkeled nemzetségből való Kútéri „Tatár” István a megye egyik szolgabírájaként, valamint Lázári és Daróc birtokok ügyében volt említve. Később pedig ugyanő királyi ember volt a Péter fia:Pető mester, Németi város bírája és Darahi Mihály fia: Péter közötti perben. 1355-ben bírsággal sújtották egy perügyben meg nem jelenés miatt Tatárházi István fiait Simont és Miklóst Fülpösi Lőrinccel és a Balog-Semjén nemzetségbeli Semjéni Iván fiát Demetert, majd 1356-ban, és ugyanekkor „Tatár” Miklós kiküldött volt. 1356-ban „Tatár” István fia: János eskütárs volt a Gutkeled nemzetségbeli Börvelyi István fia András és a Káta nemzetségbeli Csaholyi János fia Sebestyén perében.

1406-ban Tatárfalvi Tamás fia Ambrus 14 M. bírság lefizetése mellett kapta zálogba rokonai, Tatárfalvi Miklós fia Pál és testvérei: István, Miklós és Simon tatárfalvi birtokrészét.1411-ben Tatárfalvi Ambrus fia János és nővérei: Anna és Margit tettek panaszt Vetési Ambrus ellen, mivel elfoglalta az ő tatárfalvi birtokrészeiket is. 1458-ban a Tatárfalvi család birtoka, nevét ekkor már Tatárfalva néven írták. 1499-ben birtokosául Mikola Mihályt jegyezték fel.

A 15. és a 19. század között fő birtokosa Csomaközy Zsigmond, Szegedy Ferenc és Diószeghy Sámuel, akik a falut királyi adományként kapták. 1800-as években nevét már a Szamos előnévvel használták, vagyis nevét már Szamostatárfalvaként írták. 1857-ben birtokosai az Ilosvai, a Décsei és a Mészáros családok voltak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Porkoláb András Zoltán (FKgP)[3][4]
  • 1994–1998: Porkoláb Dániel (független)[5][6]
  • 1998–2002: Porkoláb Dániel (független)[7][8]
  • 2002–2006: Porkoláb Dániel (független)[9][10]
  • 2006–2007: Porkoláb Dániel (független)[11][12]
  • 2007–2010: Gaál Vilma (független)[13][14]
  • 2010–2014: Gaál Vilma (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2014–2019: Gaál Vilma (Fidesz-KDNP)[16][17]
  • 2019–2022: Gaál Vilma (független)[18]
  • 2022-től: Király Attila (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2007. augusztus 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester lemondása miatt.[19]

2022. július 3-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, mert a korábbi faluvezető 2021. december 31-ével, nyugdíjazása miatt lemondott posztjáról.[20] A két időpont közti aránylag nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, hiszen a járványhelyzet idején nem lehetett választásokat tartani Magyarországon.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
308
312
309
307
294
285
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[21]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 34,1% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,6%, református 71,9%, görögkatolikus 3,3%, felekezeten kívüli 3,3% (17,9% nem válaszolt).[22]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,1% cigánynak, 4,1% románnak, 0,3% ukránnak (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 1,7% volt római katolikus, 78,6% református, 2% görög katolikus, 1% ortodox, 2% felekezeten kívüli (14,6% nem válaszolt).[23]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom – késő román és kora gótikus stílusban épült.
  • Fa harangláb – a református templom előtt áll, harangját 1650-ben öntötte Eperjesen Wierdt György.

Források[szerkesztés]

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. (Budapest, 1940.)
  • Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. (Nyíregyháza, 2008.)

Irodalom, Források[szerkesztés]

  • Kiss Tamás: Építészettörténeti bejárások Északkelet-Magyarországon (1982) - Kézirat: KT-archiv-VeML

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 15. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 15. 4. p.
  5. ↑ Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
  7. ↑ Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. ↑ Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. ↑ Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  12. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  13. ↑ a b Szamostatárfalva időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2007. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  14. ↑ Polgármestert választottak (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2007. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 2007. aug. 13. 1. p.
  15. ↑ Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  16. ↑ Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  17. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. március 11.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 6. p.
  18. ↑ Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
  19. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  20. ↑ Négy szabolcsi településen is polgármester-választás lesz. szabolcshír.hu, 2022. június 29. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
  21. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  22. ↑ Szamostatárfalva Helységnévtár
  23. ↑ Szamostatárfalva Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szamostatárfalva&oldid=26607968”