Szamostatárfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva címere
Szamostatárfalva címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Csengeri
Jogállás község
Polgármester Gaál Vilma (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4746
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 308 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 69,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szamostatárfalva  (Magyarország)
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 34″, k. h. 22° 39′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 34″, k. h. 22° 39′ 48″
Szamostatárfalva  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Szamostatárfalva
Szamostatárfalva
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Szamostatárfalva község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkság Szamosháti részén fekvő Szamos parti település. Fehérgyarmat 21 km, Mátészalka 34 km, Nyírbátor 49 km, Szamosbecs 3 km, Csenger 6 km, Cégénydányád 14 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve személynévi eredetű, mely a tatár népnévből keletkezett. A Szamos jobb partján fekvő falu névadója az a Gutkeled nemzetségbeliTatár nevű ember volt, akihez - a fennmaradt oklevél szerint - 1181-ben a czégényi monostor jobbágyai szöktek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szamostatárfalva a Szamoshát legrégibb települései közül való. A faluban és környékén újkőkori, gepida, hun leletek kerültek felszínre.

Nevét 1181-ben, a czégényi monostor határjárása alkalmával említették először és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tatár-t nevezték meg birtokosául. 1213-ban egyik lakosát, az idevaló Mikót buti György vádolta meg leányának erőszakkal való elszöktetésével.

1322-ben itt keltezte levelét a megye (al)ispánja, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Gacsályi Elleus (Ehelleus) és 4 szolgabírája. 1323-ban a Gutkeled nemzetségből való Kútéri "Tatár" István a megye egyik szolgabírájaként, valamint Lázári és Daróc birtokok ügyében volt említve. Később pedig ugyanő királyi ember volt a Péter fia:Pető mester, Németi város bírája és Darahi Mihály fia: Péter közötti perben. 1355-ben bírsággal sújtották egy perügyben meg nem jelenés miatt Tatárházi István fiait Simont és Miklóst Fülpösi Lőrinccel és a Balog-Semjén nemzetségbeli Semjéni Iván fiát Demetert, majd 1356-ban, és ugyanekkor "Tatár" Miklós kiküldött volt. 1356-ban "Tatár" István fia: János eskütárs volt a Gutkeled nemzetségbeli Börvelyi István fia András és a Káta nemzetségbeli Csaholyi János fia Sebestyén perében.

1406-ban Tatárfalvi Tamás fia Ambrus 14 M. bírság lefizetése mellett kapta zálogba rokonai, Tatárfalvi Miklós fia Pál és testvérei: István, Miklós és Simon tatárfalvi birtokrészét.1411-ben Tatárfalvi Ambrus fia János és nővérei:Anna és Margit tettek panaszt Vetési Ambrus ellen, mivel elfoglalta az ő tatárfalvi birtokrészeiket is. 1458-ban a Tatárfalvi család birtoka, nevét ekkor már Tatárfalva néven írták. 1499-ben birtokosául Mikola Mihály -t jegyezték fel.

A XV. és a XIX. század között fő birtokosa Csomaközy Zsigmond, Szegedy Ferenc és Diószeghy Sámuel, akik a falut királyi adományként kapták.

1800-as években nevét már a Szamos előnévvel használták, vagyis nevét már Szamostatárfalva-ként írták.

1857-ben birtokosai az Ilosvai, Décsei és Mészáros családok voltak.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom – késő román és kora gótikus stílusban épült.
  • Fa harangláb – a református templom előtt áll, harangját 1650-ben öntötte Eperjesen Wierdt György.
A harangláb légifotója

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szamostatárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]