Tiszaadony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaadony
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Lakatos József[1]
Irányítószám 4833
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 652 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 37,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaadony (Magyarország)
Tiszaadony
Tiszaadony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 22° 17′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 22° 17′ 24″
Tiszaadony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszaadony
Tiszaadony
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszaadony weboldala

Tiszaadony község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vásárosnaményi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vásárosnaménytól északra, a Tisza bal partján, Tiszakerecseny és Barabás között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaadony (Adony) nevét az oklevelek 1290-ben említették először, Odon néven.

Adony ekkor Fügedi (de Fygud) Farkas birtoka volt, Galgó földjével együtt, melyen két falu települhetett.

Fügedi Farkastól a Gutkeled nemzetségbeli Apoy fia Apoy ispán és fia Ekch vásárolta meg, akik 1287-ben zálogba adták Szalók nemzetségbeli Szalóki Péternek 120 M-ért. Szegénységük miatt azonban kiváltani már nem tudták, így 1290-ben végleg eladták a Szalókiaknak.

Az 1300-as években a Szalóki család birtoka volt.

1404-ban Zsigmond király hűtlenség miatt a Szalókiaktól elkobozta, és a Guti családnak adományozta.

A 15. században a Kerecsényiek és a Guti család tagjai osztoztak meg rajta.

A 16. században a Batthyány család és a pálosok birtoka volt egy ideig, majd Büdi Mihály beregi főispán lett birtokosa.

1600-ban a Büdi család kihaltával részüket Melith Péter , a birtok másik részét Lónyai Farkas szerezte meg.

A Jobbágyfelszabadítás előtti időkben több birtokos is osztozott rajta, így birtokos volt itt gróf Dégenfeld, Ilosvay, és a Gyulay család is.

A település határába esett Galgó, mára már elpusztult település is:

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Galgó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galgó Árpád-kori település volt, a mai Tiszaadony mellett.

Nevét az oklevelek 1290-ben említették először Golgoua néven.

Galgó Fügedy (de Fyged) Farkas birtoka volt Adonnyal együtt, 1260 körül azonban eladta Gutkeled-Nemzetségbeli Apoynak és fiának, Ecknek, akik 1290-ben 120 M-ért Adonnyal együtt eladták a Szalók nemzetséghez tartozó Szalóki Mihály fiának, Péternek.

1298-ban Szalóki Péter birtoka volt, de Eszenyi Tamás fiai és azok csapi jobbágyai lerombolták a falut.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]