Tiszaadony
| Tiszaadony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás 2013-tól | Vásárosnaményi |
| Kistérség 2012-ig | Vásárosnaményi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Lakatos József[1] |
| Irányítószám | 4833 |
| Körzethívószám | 45 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 592 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 37,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tiszaadony
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Tiszaadony
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 48° 13′ 30,79″, k. h. 22° 17′ 24,22″ | |
| Tiszaadony weboldala | |
Tiszaadony község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vásárosnaménytól északra, a Tisza bal partján, Tiszakerecseny és Barabás között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Tiszaadony (Adony) nevét az oklevelek 1290-ben említették először, Odon néven.
Adony ekkor Fügedi (de Fygud) Farkas birtoka volt, Galgó földjével együtt, melyen két falu települhetett.
Fügedi Farkastól a Gutkeled nemzetségbeli Apoy fia Apoy ispán és fia Ekch vásárolta meg, akik 1287-ben zálogba adták Szalók nemzetségbeli Szalóki Péternek 120 M-ért. Szegénységük miatt azonban kiváltani már nem tudták, így 1290-ben végleg eladták a Szalókiaknak.
Az 1300-as években a Szalóki család birtoka volt.
1404-ban Zsigmond király hűtlenség miatt a Szalókiaktól elkobozta, és a Guti családnak adományozta.
A 15. században a Kerecsényiek és a Guti család tagjai osztoztak meg rajta.
A 16. században a Batthyány család és a pálosok birtoka volt egy ideig, majd Büdi Mihály beregi főispán lett birtokosa.
1600-ban a Büdi család kihaltával részüket Melith Péter , a birtok másik részét Lónyai Farkas szerezte meg.
A Jobbágyfelszabadítás előtti időkben több birtokos is osztozott rajta, így birtokos volt itt gróf Dégenfeld, Ilosvay, és a Gyulay család is.
A település határába esett Galgó, mára már elpusztult település is:
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Galgó[szerkesztés]
Galgó Árpád-kori település volt, a mai Tiszaadony mellett.
Nevét az oklevelek 1290-ben említették először Golgoua néven.
Galgó Fügedy (de Fyged) Farkas birtoka volt Adonnyal együtt, 1260 körül azonban eladta Gutkeled-Nemzetségbeli Apoynak és fiának, Ecknek, akik 1290-ben 120 M-ért Adonnyal együtt eladták a Szalók nemzetséghez tartozó Szalóki Mihály fiának, Péternek.
1298-ban Szalóki Péter birtoka volt, de Eszenyi Tamás fiai és azok csapi jobbágyai lerombolták a falut.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom.
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
