Zsófiafalva
Zsófiafalva (ukránul Софія (Мукачівський район) [Szofija], németül Sophiendorf falu Ukrajnában, Kárpátalján, a munkácsi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Munkácstól délkeletre, a munkácsi repülőtér közelében, Beregleányfalva és Beregfogaras között fekszik.
Története [szerkesztés]
Munkács környékén a Rákóczi-szabadságharc következtében gazdátlanná vált földeket III. Károly király 1726-ban a Schönborn-családnak juttatta. A család egy tagja, a terület birtokosa, Franz Philipp Schönborn-Buchheim alapította a falut 1804-ben 303 csehországi és ausztriai katolikus német telepessel.
A falut felesége emlékére Sophiendorfnak nevezte el. A falu 1877-ben templomot, rá egy évre magyar népiskolát kapott, nevét ugyanekkor Zsófiafalvára változtatták.
1910-ben 352 lakosából 328 volt német.
1920-tól Csehszlovákia birtoka, majd 1939. márciusában Kárpátalja egészével került magyar megszállás alá. 1944 végén szovjet kézre került, eddigre német lakossága java részt elmenekült, a helyben maradtakat 1946-ban Kazahsztánba deportálták, a visszatérés 1950-től kezdődhetett. Az utolsó német család a faluból 1989-ben repatriált Németországba.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Munkácsi járásához, a csehszlovák uralom alatt továbbra is a Munkácsi járáshoz, 1939 és 1944 között Kárpátaljához, a Beregi közigazgatási kirendeltség Munkácsvidéki járásához tartozott, a Szovjetunióban illetve Ukrajnában pedig a Kárpátontúli területhez, azon belül továbbra is a Munkácsi járásához.
Látnivalók [szerkesztés]
- Szent István király templom (1877)
