Vári (Ukrajna)

Vári
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Beregszász község
Rang	falu
Alapítás éve	1320
Irányítószám	90255
Népesség
Teljes népesség	3147 fő
Népsűrűség	542,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	5,8 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′ 30″, k. h. 22° 42′ 38″48.125, 22.710555555556
Vári Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Vári témájú médiaállományokat.

Vári (1899-ig Mezővári, ukránul Вари (Vari / Vary), szlovákul Variová) falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban, Beregszásztól 17 km-re délkeletre, a Borzsa tiszai torkolatánál. Nagyborzsova tartozik hozzá.

Földrajz

Az egykori mezőváros a Borzsa folyó Tiszába ömlő torkolatánál az ukrán–magyar határ mentén terül el. A járási központ, Beregszász 11 km-re van innen, 6 km-re pedig az Ungvár–Munkács–Rahó országút. A legközelebbi vasútállomás öt kilométerre, Borzsován található. A Tisza bal partján immáron a magyar oldalon található Tiszakóród és Tiszacsécse.

Története

Neve a magyar vár főnévből ered, melyet ősi földváráról kapott.

1320-ban említik először Vári néven, azelőtt Borsovavárnak hívták. 1332-ben királyi birtok volt, és Haláborral volt szomszédos. Ez évben a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, amely szerint papja ekkor 8 garas pápai tizedet fizetett, tehát egyházas hely is volt.

Vár(i) a Borzsa és a Tisza összefolyásának szögében épült, a maradványaiban ma is felismerhető földvár mellett, melyet a helytörténeti irodalom Borsova várának tart. Temetőjében láthatók Borsova avar kori földvárának nyomai. A vár, amely első ispánjáról, Borsról kapta nevét egykor vármegyeszékhely volt. A tatárjáráskor pusztult el. A falu a 14. század közepén mezővárosi kiváltságokat kapott, 1566-ban a tatárok felgyújtották, majd 1657-ben a lengyelek dúlták fel, 1660-ban a török pusztította, 1716-ban a krími tatárok törtek be. Református templomának kapuja felett a Rákóczi-szabadságharc emléktáblája. 1703. május 21-én ugyanis Esze Tamás kurucai a község piacán is kibontották Rákóczi zászlóit a szabadságharc kezdetének jeleként.

1910-ben 2625 lakosából 2612 magyar volt, ma 3302 lakosából 3008 a magyar. Trianonig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Vári népességének alakulása a történelem során

Vári lakossága az évek hosszú során jelentősen változott. Az első pontos adat Mária Terézia korából származik, amikor is megtartották az első népszámlálást Magyarország területén. Az akkori felmérés szerint 1230 ember élt itt.

1775-ben a falu népessége igen alacsony volt, mivel azelőtt két évvel pestisjárvány pusztított. Ezután a 19. század végéig folyamatosan emelkedett. Így 1862-ben Vári lélekszáma már 2160 főt tett ki, 1869-ben pedig 2499 fő volt. Ez a szám 1880-ra 1943 főre csökkent. Pontosan nem tudni e drasztikus népességfogyás okát e tíz év alatt, de egyházi forrásokból arra lehet következtetni, hogy a lakosság körében kivándorlási hullám indulhatott meg az elszegényedés miatt.

A népesség egy év múlva öt fővel gyarapodott. Az ezután következő években folyamatos növekedést mutatott, mégpedig úgy, hogy 1890-ben 2340 fő, 1900-ban 2469 fő, 1910-ben 2625 fő volt. Az 1914-ben kezdődő első világháború következtében a falu lakosságának száma 1921-re 2513 főre esett vissza.

Nevezetességek

Református temploma a 15. században épült gótikus stílusban, 1593 óta a reformátusoké. 1657-ben a lengyelek, 1717-ben a tatárok rongálták meg. Mai formáját az 1795. évi helyreállítás során nyerte el.

Híres emberek

• Itt született 1847-ben Kepes Gyula orvosprofesszor, az 1872. évi osztrák-magyar északi-sarki expedíció tagja.
• Itt született 1987. március 16-án Józan László színész, 2009 óta a Vígszínház tagja.

Testvérvárosai

Vári testvérvárosai a következők:

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Magyarország	Kárász	Baranya vármegye

Oktatási Intézmények

• Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola [1]

Sport

• Mezővári Tisza FC Edző: Dér Lajos

További információk

• Református templom (ruszinul)
• Mezővári Hivatalos Honlap [2]