Szolyva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szolyva (Свалява)
Svaliava panoramic view 2008.jpg
Szolyva látképe
Szolyva címere
Szolyva címere
Szolyva zászlaja
Szolyva zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Szolyvai járás
Rang város
Alapítás éve 12. század
Polgármester Ivan Lanyo
Irányítószám 89300
Körzethívószám +380 3133
Népesség
Teljes népesség 16 871 fő (2011. jan 1.) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 204 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szolyva (Ukrajna)
Szolyva
Szolyva
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 33′, k. h. 22° 59′Koordináták: é. sz. 48° 33′, k. h. 22° 59′
Szolyva weboldala

Szolyva (ukránul Свалява / Szvaljava, szlovákul Svalová, románul Svalova) város a Ukrajna Kárpátaljai területén, a Szolyvai járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Munkácstól 30 km-re északkeletre a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik. Nagybisztra és Újtövisfalva tartozik hozzá. A Latorcán lévő város határain belül, a Szvályávka torkolata és az autóhíd között helyezkedik el a Márta-Margaréta sziget.(ukránul Марта-Маргарита)[1].

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv szoly (= só) főnévből való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szolyvai áldozatok emlékműve
A szolyvai emlékpark
A sztálinizmus áldozatainak emlékműve a szolyvai emlékparkban

1263-ban Zoloa néven említik először. Már az őskorban lakott hely, ahol bronzkori leleteket találtak, Tövisfalva felé pedig honfoglalás kori sírt tártak fel. Rákóczi Lengyelországból jövet itt találkozott a népfelkelők küldötteivel. 1728-ban lett a Schönborn család birtoka, ettől kezdve indult fejlődésnek. 1798-ban kapott vásártartási jogot. 1888-ban egyesítették Nagybisztrával.

1944-1945 között a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több, mint tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen. E táborba vitték azokat, akiket a Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front parancsnokságának 0036-os számú parancsa szerint november 16-ig összegyűjtöttek a szokásosan hazudott 3 napos munkavégzés céljából (a Városparancsnokságon minden 18 és 50 év közötti német és magyar nemzetiségű hadköteles férfinek jelentkeznie kellett a rendelet szerint). Az összegyűjtött áldozatok többsége a szovjet Gulag poklain halt meg, vagy tűnt el.

1910-ben 3802 lakosából 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar és 195 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásának székhelye volt. Ma 14 800 lakosából 800 (5,4%) magyar.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógyhatású savanyúvízforrásai évszázadok óta ismertek.
  • Görög katolikus temploma 1758-ban épült.
  • Szolyvai Emlékpark
  • Honfoglalás kori magyar harcos sírhelye – Szolyva határában, a városba Munkács felől bevezető út mentén található sírt Lehoczky Tivadar tárta fel az 1870-es években. A sírban egy honfoglalás kori magyar harcos és lova maradványai találhatók, a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna került, ezek azonban a szovjet időkben megsemmisültek. A sír fölött ma is látható emlékművet 2000-ben állították.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]