Szolyvai járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szolyvai járás elhelyezkedése Kárpátalján

A Szolyvai járás Kárpátalja északi részén helyezkedik el, északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással határos.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A járás területéről a neolitikumból és bronzkorból való leletek kerültek felszínre. A honfoglalás idején fontos környék lehetett, amelyet egy itt megtalált halomsír is bizonyít.

A környék első írásos említése 1236-ból való, 1433-ig lényegében folyamatosan királyi birtok volt, ekkor a Perényiékhez került. A Schönborn család 1728-ban jutott a birtokhoz, ahol a 19. században komoly fejlődés volt tapasztalható, új vegyi gyár, fűrésztelep jött létre.

A Szovjetunió időszakában komoly szálloda- és szanatóriumkomplexumok épültek ki a környéken, ahol a gyógyturizmus azóta is jelentős.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Beregi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A második világháború után került Kárpátalja egészével együtt a Szovjetunióhoz, Ukrajnába.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szolyvai járás Kárpátalja egyik gazdagabb területének számít. A térségben több ipari vállalkozás (gépgyártás, fafeldolgozás, élelmiszeripar) működik. Innen származik továbbá a legtöbb ásványvíz is, melyek közül a legjelentősebbek: a Poljana Kupilj, a Poljana Kvaszova, a Luzsanszka, Ploszkivszka, Szvaljava és a Neljipinszka.

A gyógyturizmus jelent hatalmas bevételeket a térség számára.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség többségében ukrán lakosságú, de az orosz kisebbség is jellemzi a környéket.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Zárójelben az ukrán név szerepel.)

Város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Községek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]