Munkácsi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Munkácsi járás elhelyezkedése Kárpátalján

A Munkácsi járás Kárpátalja nyugati részén helyezkedik el, nyugatról az Ungvári, délről a Beregszászi, keletről az Ilosvai, északról a Szolyvai és a Perecsenyi járással határos.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkács és környéke több fontos ókori lelet forrása (Kárpátalja területén itt került elő a legtöbb ilyenkorú lelet). A környék a honfoglalás idejében két fontos vár (Ungvár és Borsova) közé ékelődve sokirányú csapásnak volt kitéve (északról a Kijevi Rusz, délről a Magyar Királyság kívánta magáénak). Jelentősebb települések valószínűleg 1241-ig nem alakultak ki itt.

A tatárjárást követően kezdődött a terület benépesítése magyar és külföldi hospesekkel. Ebben az időszakban vándorolt Munkács környékére jelentős számú ruszin nemzetiségű is. Ezt követően Munkács Bereg megye másodrangú településeként létezett, a környék is csak közepes mértékben fejlődött. A területen zajlottak a Rákóczi-szabadságharc utolsó hadi lépései is, amely hatására a lakosság ismét megtizedelődött.

A szatmári békekötést (1711) követően a volt Rákóczi-birtok a király kezére szállt, aki azt Schönberg hercegnek adta tovább. Ezt követően Munkács és környékén fejlődésnek indult a kézműipar, melyek közül kiemelkedő egy kohászati üzem.

Az 1848-49-es szabadságharc egyik fontos központja ismét Munkács volt, így ekkor is jelentős számú népességcsökkenés jellemezte a vidéket.

Az 1920-ban Csehszlovákia részévé vált terület 1939-ben újból Magyarországhoz került, amíg 1944-ben a Vörös Hadsereg meg nem szállta. Az 1946-ban létrehozott közigazgatási egység gazdasági életében nagy jelentőséggel bírt a Barátság kőolajvezeték megépítése.

A környék mind a Szovjetunióban, mind az 1991-től független Ukrajnában közvetítőkapocs a kárpátaljai, illetve a Kárpátokon túli kereskedelem közt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Munkácsi járás Kárpátalja egyik gazdaságilag jelentős területe. Az itt működő számos kis- és középvállakozás elsősorban az építőiparban, a szállítás és a mezőgazdaság területén tevékenykedik.

A térség infrastruktúrája jónak mondható. Itt halad el a CsapLviv vasúti fővonal, az UngvárKijev autóút, illetve a Barátság kőolajvezeték is.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A járás nagy részét (84%) az ukránok teszik ki. A kerület déli részén, illetve Munkácson azonban számottevő magyar kisebbség (12%) is él. Kárpátalja német kisebbsége három itteni faluban: Alsóschönborn, Felsőkerepec és Pósaháza településeken él.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megyei alárendeltségű város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városi jellegű települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Községek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]