Rahói járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Rahói járás elhelyezkedése Kárpátalján

A Rahói járás Kárpátalja legkeletibb részén található Ukrajnában.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Máramaros vármegye Tiszavölgyi járása.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugatról a Técsői járással, északról és keletről az Ivano-frankivszki területtel, délről pedig Romániával határos.

A járás területén található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hóvár (ukránul Hoverla, magassága 2061 méter).

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rahó környékén lévő Tatár-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán. Éppen ezért a honfoglaláskor már fontos kiindulási helye a környék a magyaroknak. Később azonban ismét erős hatása lesz errefelé a Kijevi Rusznak, míg végül a tatárjárás után elhárul a keleti befolyás, Rahó környéke Máramaros megye része lesz.

Rahómező első írásos említése 1373-ból való, ám jó ideig a környéken nincs jelentősebb település. Óriási lökést adott azonban a NagybocskóRahóKőrösmező–országhatár vasútvonal 18941895-ös megépítése, amely elsősorban stratégiai célokat szolgált, de addig nem látott fellendülést hozott a környék kézmű- és könnyűiparának is.

1919. január 5-én Rahón alakult meg a Hucul Köztársaság, amelyet azonban a csehszlovák és a román hadsereg felszámolt. 1920 és 1939 között, Csehszlovákia részeként nagy lendülettel folyt tovább a környék fejlődése, ahol a turizmus hamar húzóágazattá vált.

A Rahói járást jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető azonban az egykori Máramaros vármegye Tiszavölgyi járása, melynek területe nagyjából azonos volt vele, és amelynek székhelye 1896-ban került Nagybocskóról Rahóra. A trianoni békeszerződés után csehszlovák uralom alatt már a mai nevén létezett, ahogy az 1939 és 1944 közötti újbóli, átmeneti magyar uralom alatt is, amikor a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A második világháború után került Kárpátalja egészével együtt a Szovjetunióhoz, Ukrajnába.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rahó környéke ma Ukrajna egyik komoly gazdasági problémákkal küszködő térsége, sok vállalkozás jelentett csődöt az utóbbi időkben. Az ipart a fafeldolgozás képviseli. Rahó környéke továbbá az ukrán Kárpátok turisztikai központja is.

Terület és népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rahói járás területe 1892 km², népessége 2001-ben 90 945 fő volt. Ebből a városi népesség, tehát a Rahón vagy a három városi jellegű település valamelyikében élők száma 35 827 főt, a 28 faluban élő vidéki népesség pedig 55 118 főt tesz ki, a városi népesség aránya tehát 39%.

A járás lakóinak többség ukrán (83,8%), azon belül nagyrészt hucul nemzetiségű. A huculok a ruszin nép egyik ágát képviselik, akik hitelesen megőrizték Kárpátalján hagyományos életformájukat, népszokásaikat.

Rahó, Tiszabogdány, Kőrösmező és Gyertyánliget településeken jelentős számú, szórványban élő magyar él (3,2% = 2925 fő).

A román nemzetiségűek a lakosság 11,6%-kát teszik ki, főként a román határ mentén fekvő falvakban (Felsőapsa és Tiszafejéregyház) élnek.

Közigazgatási felosztás, települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rahói járás területén található 32 település 21 helyi tanácshoz tartozik, melyek közül egy járási jelentőségű városi tanács, három városi jellegű települési tanács, a többi községi tanács. A városi jellegű települések közül Kőrösmező tanácsához egy társközség is tartozik, míg a községi tanácsok közül 9 önálló, 8 pedig több községet összefogó közös tanács. A tanácsok főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

Magyarosított név
(1918)
Magyar név
(1944)
Ukrán név
(cirill betűkkel)
Ukrán név
(átírva)
Rang Települések
száma
Népesség
(fő, 2001)
Rahó Rahó Рахів Rahiv járási jelentőségű városi 1 14 969
Gyertyánliget Gyertyánliget Кобилецька Поляна Kobilecka Polana városi jellegű települési 1 3392
Kőrösmező Kőrösmező Ясіня Jaszinya városi jellegű települési 2 8850
Nagybocskó Nagybocskó Великий Бичків Velikij Bicskiv városi jellegű települési 1 9423
Barnabás Barnabás Костилівка Kosztilivka községi 2 3002
Bilin Bilin Білин Bilin községi 1 1746
Feketetisza Feketetisza Чорна Тиса Csorna Tisza községi 1 2746
Felsőapsa Felsőapsa Верхнє Водяне Verhnye Vogyane községi 2 6612
Kaszómező Kaszópolyána Косівська Поляна Koszivszka Polana községi 1 4222
Kisapsa Kisapsa Водиця Vodica községi 2 2764
Középapsa Középapsa Середнє Водяне Szerednye Vogyane községi 2 6795
Láposmező Luhi Луги Luhi községi 2 1388
Lonka Tiszalonka Луг Luh községi 1 1985
Mezőhát Mezőhát Лазещина Lazescsina községi 1 4174
Nyilas Nyilas Розтоки Roztoki községi 1 2803
Rászócska Roszucska Росішка Rosziska községi 1 1144
Terebesfejérpatak Trebusafejérpatak Ділове Gyilove községi 3 3197
Tiszabogdány Tiszabogdány Богдан Bohdan községi 2 4074
Tiszaborkút Tiszaborkút Кваси Kvaszi községi 3 2313
Tiszafejéregyház Tiszafejéregyház Біла Церква Bila Cerkva községi 1 3024
Vidráspatak Vidráspatak Видричка Vidricska községi 1 2322

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rahói járás területén 32 település található, közülük egy járási jelentőségű város, három városi jellegű település, a többi község. A települések főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

Magyarosított név
(1918)
Magyar név
(1944)
Ukrán név
(cirill betűkkel)
Ukrán név
(átírva)
Rang[1] Tanács
székhelye[2]
Népesség
(fő, 2001)
Almáspatak Sztrimbapatak Стримба Sztrimba tsk. Felsőapsa 1340
Barnabás Barnabás Костилівка Kosztilivka k.t.szh. helyben 1890
Bértelek Breboja Бребоя Breboja tsk. Tiszabogdány 710
Bilin Bilin Білин Bilin ö.t.k. - 1746
Dobrikdűlő Dobrikdűlő Добрік Dobrik tsk. Középapsa 1106
Dombhát Dombhát Стебний Sztebnij tsk. Kőrösmező 807
Feketetisza Feketetisza Чорна Тиса Csorna Tisza ö.t.k. - 2746
Felsőapsa Felsőapsa Верхнє Водяне Verhnye Vogyane k.t.szh. helyben 5272
Gyertyánliget Gyertyánliget Кобилецька Поляна Kobilecka Polana v.j.t. - 3392
Hoverla Hoverla Говерла Hoverla tsk. Láposmező 380
Kaszómező Kaszópolyána Косівська Поляна Koszivszka Polana ö.t.k. - 4222
Kisapsa Kisapsa Водиця Vodica k.t.szh. helyben 1882
Kiscserjés Kiscserjés Вільховатий Vilhovatij tsk. Barnabás 1112
Komlós Komlós Круглий Kruhlij tsk. Terebesfejérpatak 95
Kőrösmező Kőrösmező Ясіня Jaszinya v.j.t. helyben 8043
Körtelep Körtelep Хмелів Hmeliv tsk. Terebesfejérpatak 429
Középapsa Középapsa Середнє Водяне Szerednye Vogyane k.t.szh. helyben 5689
Láposmező Luhi Луги Luhi k.t.szh. helyben 1008
Mezőhát Mezőhát Лазещина Lazescsina ö.t.k. - 4174
Nagybocskó Nagybocskó Великий Бичків Velikij Bicskiv v.j.t. - 9423
Nyilas Nyilas Розтоки Roztoki ö.t.k. - 2803
Plajuc Plajuc Плаюць Plajuc tsk. Kisapsa 882
Rahó Rahó Рахів Rahiv j.j.v. - 14 969
Rászócska Roszucska Росішка Rosziska ö.t.k. - 1144
Szitni Szitni Сітний Szitnij tsk. Tiszaborkút 142
Terebesfejérpatak Trebusafejérpatak Ділове Gyilove k.t.szh. helyben 2673
Tiszabogdány Tiszabogdány Богдан Bohdan k.t.szh. helyben 3364
Tiszaborkút Tiszaborkút Кваси Kvaszi k.t.szh. helyben 1794
Tiszafejéregyház Tiszafejéregyház Біла Церква Bila Cerkva ö.t.k. - 3024
Lonka Tiszalonka Луг Luh ö.t.k. - 1985
Trosztyanec Trosztyanec Тростянець Trosztyanec tsk. Tiszaborkút 377
Vidráspatak Vidráspatak Видричка Vidricska ö.t.k. - 2322

Az 1945 előtti és az azóta alakult községek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Rahói járás területén a magyar uralom alatt (1918-ig és 1939–44 között) a mai 21 tanács és 32 település helyett csak 14 község volt, a többi 1945 után, szovjet uralom alatt szakadt ki ezekből. Ennek összefoglaló adatait az alábbi táblázat mutatja be.

Magyarosított név
(1918)
Magyar név
(1944)
Ukrán név
(cirill betűkkel)
Ukrán név
(átírva)
Belőle kivált községek[3] Népesség
(fő, 2001)[4]
Népesség
(fő, 1941)
Népesség
(fő, 1910)
Bilin Bilin Білин Bilin - 1746 1016 818
Felsőapsa Felsőapsa Верхнє Водяне Verhnye Vogyane Almáspatak, Kisapsa, Plajuc 9376 6884 4704
Gyertyánliget Gyertyánliget Кобилецька Поляна Kobilecka Polana - 3392 2276 1832
Kaszómező Kaszópolyána Косівська Поляна Koszivszka Polana - 4222 2826 2098
Kőrösmező Kőrösmező Ясіня Jaszinya Dombhát, Feketetisza, Mezőhát 15 770 12 717 9795
Középapsa Középapsa Середнє Водяне Szerednye Vogyane Dobrikdűlő 6795 4559 3719
Lonka Tiszalonka Луг Luh - 1985 2820 2385
Nagybocskó Nagybocskó Великий Бичків Velikij Bicskiv - 9423 7426 5955
Rahó Rahó Рахів Rahiv Barnabás, Kiscserjés, Nyilas 20 774 12 455 6577
Rászócska Roszucska Росішка Rosziska - 1144 863 586
Terebesfejérpatak Trebusafejérpatak Ділове Gyilove Komlós, Körtelep 3197 2648 2251
Tiszabogdány Tiszabogdány Богдан Bohdan Bértelek, Hoverla, Láposmező, Vidráspatak 7784 5806 3419
Tiszaborkút Tiszaborkút Кваси Kvaszi Szitni, Trosztyanec 2313 1870 1227
Tiszafejéregyház Tiszafejéregyház Біла Церква Bila Cerkva - 3024 1714 1676

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. j.j.v. = járási jelentőségű város
    v.j.t. = városi jellegű település
    ö.t.k. = önálló tanácsú község
    k.t.szh. = községi közös tanács székhelye
    tsk. = társközség.
  2. Társközségeknél a székhely megnevezése, önálló tanácsú település esetén "-", közös tanács székhelyénél pedig "helyben".
  3. A vastag betűs nevek tanácsi székhelyeket jelentenek
  4. A kivált települések népességével együttesen.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]