Királymező
| Királymező (Усть-Чорна) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Királymező község | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Irányítószám | 90520 | ||
| Körzethívószám | +380 3134 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1560 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 528 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 19′ 09″, k. h. 23° 56′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 09″, k. h. 23° 56′ 20″ | |||
 Királymező
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Királymező weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királymező témájú médiaállományokat. | |||
Királymező (ukránul: Усть-Чорна [Uszty-Csorna], németül: Königsfeld) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Técsőtől északkeletre, 45 km-re fekszik. A Tarac folyó mellett települt, ahol az a Kis-Tarac (Mokrjanka) és a Bruszturjanka (Teresulka) egyesüléséből létrejön.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Királymező helységnév magyar eredetű, a magyar király ’uralkodó’ és a mező főnévnek az összetételével keletkezett. A népnévi német Königsfeld párhuzamos névadással jött létre, de a helységnevet lefordították latinra is (Vallis Regia). A hivatalos ukrán Усть-Чорна előtagja a ruszin устье ’torkolat, torok’ (Чопей 411), utótagja a Csorna pataknév (1864:Csorna Bach, Чорний Потік).
Története[szerkesztés]
Nevét 1838-ban Vallis Regia néven írták (Schem. 60). Későbbi névváltozatai: 1850 körül Királymező, 1852-ben és 1853-ban Königsfeld, 1877-ben Királymező (hnt.), 1882-ben Királymező, 1892-ben Királymező (Uscsarna) (hnt.), 1913-ban Királymező (hnt.), 1925-ben Užčorná, 1930-ban Ust’čorna (ComMarmUg. 142), 1944-ben Királymező, Устчорна (hnt.), 1983-ban Усть-Чорна (Zo).
Pesty Frigyes az 1800-as években írta a faluról:
| „ | Dombótól 4 óra távolságnyira létezik Királymező kincstár által fakezeléshez szükséges némethonból a mult század közepén ide hozott németek telepitvénye. | ” |
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Tarczvizi járásához tartozott. 1910-ben 906 lakosából 77 magyar, 795 német, 33 ruszin volt. Ebből 786 római katolikus, 40 görögkatolikus, 73 izraelita volt.
Népesség[szerkesztés]
Lakossága a 2001-es népszámlálás idején 1456 fő volt.
| 2019 | 1 560
|
Források[szerkesztés]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Galéria[szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)