Leordina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leordina
Leodina Eisenbahnbruecke.JPG
Vasúti híd a Visó felett Leordinánál
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Máramaros
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang község
Polgármester Ștefan Gavriluți (PNL), 2012
Irányítószám 437180
SIRUTA-kód 108259
Népesség
Népesség 2547 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság – (2011)
Népsűrűség 85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 408 m
Terület 29,94 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Leordina (Románia)
Leordina
Leordina
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 47′, k. h. 24° 15′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 24° 15′
Leordina weboldala

Leordina (jiddisül לרדינה) község Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máramarosszigettől 44 kilométerre délkeletre, a Visó partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve talán a 'medvehagyma' jelentésű román leordă szóból származik. Először 1411-ben említették Lewrgyna és Leorgina alakban. Lehetséges, hogy azonos az 1373-ban Visso néven említett falvak egyikével. Nevét a helységnévrendezés idején a Leordinay családra való hivatkozással hagyták változatlanul.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe 1353-ban Bogdán vajda uradalmához tartozott. 1411-ben a Dolhai család kapta meg, és a következő évszázadokban annak Leordinai (Urda) nevű utódai birtokolták. 1479-ben David presbiter Ruthenorum néven említették papját, tehát jobbágyságának egy része vagy egésze akkor ruszin etnikumú volt. A következő évszázadban bizonytalan nyelvű, a 17. században már román volt. 1720-ban tizenkét nemesi és négy jobbágytelket írtak össze benne.

Görög katolikus parókiája 1809-ben alakult. Első zsidó lakói 1800 körül érkeztek Galíciából. 1850 körül már zsinagógájuk volt. Vallásilag a máramarosszigeti haszid Teitelbaum rabbikhoz kötődtek.[2] 1944-ben tábori csendőr alakulat állomásozott itt. Keren Antal 1944 szeptemberében felgyújtatta a falut, ahol sok szökött román és zsidó munkaszolgálatos rejtőzött. A tűzben háromszáz román és száz zsidó munkaszolgálatos vesztette életét.

1838-ban 585 görög katolikus, 59 zsidó és 26 római katolikus vallású lakosa volt.[3]

1910-ben 1669 lakosából 1309 volt román, 315 német (jiddis) és 34 ruszin anyanyelvű; 1351 görög katolikus és 300 zsidó vallású.

2002-ben 2593 lakosából 2584 volt román nemzetiségű; 2250 ortodox és 295 adventista vallású.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A községben négy faipari cég működik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Budapest, 1943 [1] és [2] PDF
  • Randolph L. Braham – Tibori Szabó Zoltán (szerk.): A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Budapest, 2007, 687. o.
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Mislovics Erzsébet: A hászidizmus megjelenése és terjedése. In Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk.: Zsidók Kárpátalján. Bp., 2013, 65. o.
  3. Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838